Orosz kattintáseltérítéses hirdetésicsaló-hálózatot leplezett le egy biztonsági cég. A hekkerek által üzemeltetett botnet úgy viselkedett, mintha hús-vér emberi netező lenne, és szépen végigkattintgatott egy halom hirdetést, az így felpörgetett forgalom után pedig besöpörték a hirdetési bevételeket. Akár 5 millió dollárt (1,5 milliárd forintot) loptak így el. Naponta.

A kattintáseltérítés a hirdetési piac lehúzásának egyik legnépszerűbb módszere. Vagy egy valódi felhasználót térítenek el olyan reklámoldalra, ahová ő nem szándékozott ellátogatni, vagy ő teljesen ki is marad a képletből, és robotok kattintgatják végig vagy töltögetik be a hirdetéseket.

A gép forog, az alkotó kaszál

Az oroszok hálózatát a White Ops nevű biztonsági cég vette észre, akik Methbotnak nevezték el a gépeken futó kártevőt. Az ilyen botnetes hirdetési csalások terén az eddigi rekorder a 2011-ben felszámolt ZeroAccess nevű hálózat volt, a White Ops szerint a Methbot erre többszörösen rávert az általuk generált napi 3-5 millió dolláros bevétellel.

A módszer nagyjából így működött:

• Több százezer kamuoldalt regisztráltak, olyan ismert oldalak megjelenését másolva, mint a New York Times vagy a CNN. A valódi hirdetők valódi hirdetéseit ezeken az oldalakon helyezték el a hirdetési hálózatokon keresztül.
• A dallasi és amszterdami számítógépekből álló botnetük valódi felhasználók viselkedését szimulálva kattintgatott mindenre, amit ért, ami szépen felpörgette a hirdetések megtekintését: a botnet napi 300 millió videóhirdetést nézett meg a kamuoldalakon.
• Ez az aktivitás a hirdetési hálózatoknál valós forgalomként jelent meg, rajtuk keresztül a csalók szépen beszedték a részesedésüket a hirdetőktől a hirdetésnek helyet adó kamuoldalaik után.

A Methbot saját szervereken futott, de a csalók gyakran hétköznapi felhasználók gépeit fertőzik meg és állítják hadrendbe, hogy ezek a zombihálózatok pörgessék a hirdetők számára tökéletesen értéktelen, de annál több pénzt felemésztő forgalmat.

A legdurvább, hogy ez még mindig csak a jéghegy csúcsa, a becslések szerint minden évben súlyos dollármilliárdok folynak el így a hirdetési piacon. A csalók pedig a kattintáseltérítés mellett több más módszerrel is igyekeznek leakasztani a pénzt a hirdetőkről, az online hirdetéseknek pedig mindössze nagyjából a felét látják igazi emberek. A hirdetési hálózatok üzemeltetői folyamatosan próbálják visszaszorítani a jelenséget, több-kevesebb sikerrel.

Persze nemcsak a hirdetést megjelenítő oldalaknál, hanem a hirdetők között is találni kétes szereplőket. A kamugyanús online hirdetések világába ebben a cikkünkben látogattunk el.

(Borítókép: : AFP /Kirill Kudryavtsev)