Új eszközök veszik át a központi szerepet az életünkben, és a számítógépek után a mobilok is háttérbe kerülhetnek. A robotok köztünk élnek majd, és úgy kommunikálhatunk velük, mint az emberekkel.
Ez a show már nem a technológiáról szól, hanem a behálózott életmódról
– mondta Shawn DuBravac a CES 2017 hivatalos nyitóelőadásában. Az elemző azt hozta fel példaként, hogy a L'Oreal is kiállított idén egy okoshajkefét, de a szépségipari vállalat jelenlétén mi már meg sem lepődünk, hiszen éppen egy éve láttunk ugyanitt egy okosfogkefét.
Az iparági guruk azt mondják, hogy 2020-ban 250 milliárd dolláros biznisz lesz a Dolgok Internete, de hogy ez tényleg így legyen, ahhoz tényleg minden használati tárgyat netre kell kötni – a többi kefefélét is.
Az otthoni élet automatizálása már az 1960-as években megmozgatta a kutatók fantáziáját, de akkoriban – működő eszközök híján – még nagyon vad ötletek terjedtek el. Shawn DuBravac egy Jetsons-féle világként írta le az akkori elképzeléseket, utalva a jövőbeli család életét bemutató rajzfilmre, amelyben gombnyomásra készültek el az ételek.
Az 1980-as években bejött egy új irány, az egyszerűbb automatizáló gépek. A pc-k megjelenésével egyszerűbbé vált az otthonok vezérlése, ám ez csöppet sem volt intelligens megoldás. Ezek a digitális eszközök csupán a háztartási gépek időzített működtetését oldották meg.
Most ebből a pc-alapú világból lépünk át egy önállóan működő, a változó körülményekhez alkalmazkodó, mesterséges intelligenciára épülő gépek korszakába. A cél többek közt a hatékonyság növelése és a pazarlás csökkentése, és ehhez a gépeknek szó szerint helyettünk kell gondolkodni. Most is megtehetnénk, hogy mindig finomhangoljuk a hűtő hőmérsékletét, de a legtöbb ember hónapokon át hozzá sem nyúl a hőfokszabályozóhoz. Ezt a legújabb hűtők maguktól megteszik.
Az emberi beavatkozást igénylő feladatokhoz pedig megjelent egy új interfész: a hangunk. A pc-k központi helyét nem az okostelefonok és az appok veszik át, hanem a digitális asszisztensek, és nem egy kijelzőn kell majd nézni a kezelőfelületet, hiszen a kimondott parancsainkat mikrofonok rögzítik, és a gép válaszai hangszórókból hangzanak el.
A hangfelismerés eljutott arra a szintre, hogy a gép annyit hibázik, mint egy ember, nagyjából a szavak 5-6 százalékát érti félre. Sokkal jobb a helyzet, mint a mobilozás kezdetén, amikor annak ellenére is sokan vettek készüléket, hogy elég gyakran megszakadt a vonal a gyatra lefedettség miatt. Hangvezérléssel most már bezárhatjuk a lakásunk ajtaját, hívhatunk Ubert, lekérdezhetjük a bankszámlánk egyenlegét, és a CES-en még több száz hasonló új lehetőséget bejelentenek. Aminek főleg az amerikai felhasználók örülhetnek, és még azok, akiknek angol az anyanyelvük.
A legismertebb hangvezérelt asszisztensek ma még nagyon egyszerűek: az Amazon Echo egy csőre, a Google Home egy vázára hasonlít.
A CES-en azonban megjelentek új, sokkal barátságosabb eszközök, mint például a Bosch által bemutatott Kuri. A kerekeken gördülő asszisztens ötven centiméter magas, kerek szemekkel pislogva próbál valamiféle érzelmesebb kapcsolatot kialakítani az emberekkel, és még arra is ügyel, hogy másképp reagáljon a felnőttek parancsára, mint a gyerekekére.
A cuki robot egyfajta szülőpótlékként is működik - zenével szórakoztatja a gyereket, és értesítést küld a közlekedési dugóban elakadt szülőknek, ha a gyerek hazaért a suliból. Minden anomáliáról videót készít, például ha észlel egy mozgó "valamit" az irodában.
A Kuri gyakorlatilag úgy közlekedik a lakásban, mint a robotporszívók. Lézerrel térképezi fel a teret, nyomon követi a változásokat. Nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy pontosan ugyanaz a hardver van benne, mint a porszívókban. Annyi különbség biztosan van, hogy az ütközésérzékelő a robotot érő rúgásokat is kezeli - ilyesmi előfordul egy kisgyerekes családban, és a robot jobban teszi, ha elmenekül a támadó elől.
A karácsonyra megjelenő robot őrzővédő funkcióit mobilon lehet beprogramozni, nagyon egyszerűen: csak meg kell adni, hogy ha bizonyos dolgok történnek, akkor kit és milyen módon kell értesíteni.
Ha formára nem is, funkcióiban a Mattel által bemutatott Aristotle asszisztens is a gyermekek igényeire van szabva. Ezt olyan mesterséges intelligenciával látták el, amely állítólag megérti a legkisebbek nem túl kifinomult kifejezéseit is, és a gyermekkel együtt fejlődik majd.
A legfurcsább humanoid segítőt az AvatarMind standján láttuk, egy ágyékkötős plasztikgyereket, amely táncolni, beszélni tud, oktatóprogramokat futtat a kijelzőjén, az időseknek pedig segít a hétköznapi feladatokra, például a gyógyszerek beszedésére emlékezni.
A nagy elektronikai gyártók közül az LG is beszállt már az otthoni asszisztensek piacára a Hub Robottal. Ennek egy színes kijelző jeleníti meg az arcát, és háztartási gépeket tudunk vezérelni vele. Intelligens rendszerét az Amazon szállítja (azt tudja, mint az Echo), ezzel lehet lekérdezni az időjárást és más információkat. A Hub Robot személyre szabottan köszönti a családtagokat, és folyamatosan nyomon követi, hogy ki van otthon.
Az intelligens lakások sokkal több mindenre képesek, mint amit az emberek gondolnak - ez jött ki a Bosch és a Twitter közös tanulmányából, tehát a technológiai cégeknek többet kell dolgozniuk a felhasználók oktatásán. Az is kiderült, hogy az amerikaiak és britek 60 százaléka az autójából szeretné irányítani a lakását, míg az osztrákok, németek és spanyolok körében feleennyien vágynak erre.
A franciák, spanyolok és britek 71-75 százaléka azért szeretné okosítani az otthonát, hogy pénzt takarítson meg az energiahasználat csökkentésével. Ez megoldható többek közt azzal is, hogy a fűtés automatikusan lekapcsol szellőztetés közben. Sokan azonban pont azért nem okosították még a lakásukat, mert drágának vélik az ehhez szükséges eszközöket.