Mindenből, amit hagyományosan alváshoz használunk, készült már okosváltozat. Az idei CES-en felvonult az alvásipar jövője, ahol a pizsamától a párnán át az ágyig minden okos lesz, de láttunk tudományos gyorsalvást és alvós fülhallgatót is. Egyre több az olyan alvós kütyü, amelyet nem kell magunkon hordani.
Szükségtelen részletezni, hogy a jó alvás milyen fontos része az egészséges életnek, és arról is sokszor írtunk már, hogy az alvással kapcsolatos gondok milyen gyakori jelenségnek számítanak. A Las Vegas-i CES techshow egyik kerekasztal-beszélgetésén például ismertettek egy új, nagy alvásfelmérést, eszerint az amerikaiak 79 százaléka alszik kevesebbet az ajánlott mennyiségnél, amiből mindenféle egészségügyi probléma származik. Az első eredmények alapján viszont az is látszik a készítők szerint, hogy kimutathatóan jó hatással vannak az alvásra a különféle okosalvós eszközök.
Nem csoda, hogy az alvássegítő megoldások piaca különféle piaci előrejelzések szerint rohamtempóban növekszik, a következő évtized elejére valahol 80-90 milliárd dollár (23-26 ezer milliárd forint!) közötti értéken állhat majd. Bár ebben az altató tabletták is jócskán benne vannak, a techcégek azon dolgoznak, hogy inkább az ő termékeikre költsék a pénzt az alvászavarral küzdők, amivel az emberek is jobban járnak, mintha gyógyszert szednének.
A cél, a hatékonyabb alvás, elsőre furán hangozhat, mert azt sugallja, hogy már nem elég a munkavégzésnek hatékonynak lennie, az alvást is elérte a teljesítménykényszer. Valójában viszont pont arról szól ez az egész okosalvásosdi, hogy ha sokan már alapból keveset alszanak, mert nincs idejük többre, akkor az alvóidőt legalább tényleg minőségi alvással töltsék, ne hánykolódással.
Az alvástechnológiai piac ébredezését az is mutatja, hogy idén először külön részleget is kaptak a CES-en az ezzel foglalkozó termékek, de még ezen kívül, az általánosabb fitnesz-wellness részlegre is befért pár alvós cég. Be is mutatunk a termékeik közül kilencet, amelyek alapján képet kaphatnak arról, hol jár éppen ez az ágazat, a szokásos fitneszkarkötő-okosóra-okoslámpa tengelyen túl. Ahol tudtam, azt is megadtam, mennyiért lehet ezeket beszerezni, hogy nagyjából el tudják képzelni, mi az okosalvás ára.
Bár számtalan olyan appot találni ma már, ami figyel éjszaka, pont a jó pillanatban ébreszt, és megmutatja, hogyan aludtunk, ezek jobb híján mind a telefon beépített érzékelőit használják a mérésekhez, ezért nem olyan pontosak, mint a saját szenzorral felszerelt okoskütyük.
Ilyen a Beddit, amely közvetlenül az ágyban gyűjtögeti a rajta alvó bioemtrikus adatait. Nem kell hordani vagy magunk mellé tenni semmit, ez egy egyszerű szalag a lepedő alatt, a másik végét a konnektorba kell dugni, és a következő ágyneműcseréig nem is látjuk.
A szenzoros mérések mellett manuális címkézést is tud. Megadhatjuk, mi mindent csináltunk egy adott napon, hiszen egy csomó életvitelbeli körülmény játszik össze az alvásminőségben, a táplálkozástól az alkoholfogyasztáson és a testmozgáson át az éjszakai filmezésig. Az app ezeket összeveti a méréseivel, és megmutatja, mi milyen hatással volt az alvásunkra, például jobban aludtunk-e, ha épp nem négykézláb másztunk haza hajnalban vagy ha nem bámultuk reggel ötig a Netflixet. 149 dollárért mérik, vagyis nagyjából egy fél mobiltelefon áráért.
Hasonlót tud a Sleep Dot nevű kütyü is, csak ez még kisebb, és konnektorba se kell dugni, mert jól bírja az akkuja. A párna felső sarkához lehet rögzíteni, és az egész tényleg csak akkora, mint egy bonbon. Ez is figyeli és elemzi az alvást, és igény szerint elalvós és felébredős zenét is játszik, 49 dollárért.
A fitneszipar techesedésének jegyében idén az Under Armour nevű sportszer- és fitneszkütyügyártó cég külön nagyelőadást kapott a CES-en. Itt jelentették be a nekünk most érdekes okospizsamát, vagy pontosabban sportolóregeneráló hálóruhát (Athlete Recovery Sleewear) is. Szigorúan véve ez is hordható kütyü, de valójában csak egy pizsama, azt meg általában amúgy is hord az ember.
Viszont valójában nem is annyira okos, mint inkább ügyes: a belső felületére olyan biokerámia mintázatot nyomtattak, ami elnyeli a testhőt, és infravörös energia formájában visszasugározza a testnek. Ennek elvileg jótékony hatása van a szervezetre, segít a jobb alvásban és a test gyorsabb regenerációjában. Már ha hajlandóak vagyunk 200 dollárt fizetni a hosszú ujjú változatért, vagy 160-at a rövidért, bár abban feltehetően az infravörös sugarakat is fukarabbul mérik.
A Snail Sleep (csigaalvás) nevű apphoz tartozik egy okospárna. Ez megint csak arra jó, hogy ne viselni kelljen a szenzorokat, csak elhelyezni. A párnába rejtve egy szappan méretű és alakú dobozka méri a mérni valót, rögzíti a horkolást és az alvás közbeni öntudatlan beszédet, reggel ébreszt, este meg zenét játszik a párnán keresztül. Utóbbihoz a koponyánkat használja lejátszóeszközként, így állítólag zajos környezetben is lehet hallani, mégse zavarja a mellettünk fekvőt.
A legegyszerűbb módja a hordandó okoskütyük kiiktatására, ha maga az ágy okos – erre jutott a Sleep Number nevű cég is. Az új ágyuk, a Sleep Number 360 az alvásipari szekció sztárja volt a CES-en, és a kiállítóterük büszkén hirdette, hogy eljött az ágy újjászületése.
De mitől lesz okos egy ágy? Egyrészt attól, hogy a szokásos módon telepakolták biometrikus szenzorokkal, hogy figyelje a szívverést, a lélegzést és a mozgásokat, és összekötötték egy appal, hogy lehessen irányítani meg személyre szabott életmódtanácsokat olvasgatni. Másrészt:
A előmelegítés már csak azért is jól jön, mert szép összeget kell kiizzadnia annak, aki használni is akarja. Pontos árat még nem mondott a cég, csak azt, hogy nagyjából a többi modelljéhez lesz hasonló az árazás. Az előző csúcságyuk 7100 dollár, vagyis bő kétmillió forint, ennél olcsóbban nyilván az újat se fogják adni.
A Nightingale (fülemüle) nevű doboz zajjal harcol a zaj ellen: olyan alapzajt generál az alváshoz, ami elfedi a zavaró kül- és beltéri zajokat. Nem minden zaj egyenlő ugyanis, a kutatások szerint a megfelelő zaj a csöndhöz hasonlóan jól hatással lehet az alvásra.
A Nightingale hangja a zavaró zajok frekvenciájához igazodik, így csökkenti azok jel-zaj viszonyát, vagyis kevésbé lesznek zavarók – gyakorlatilag hangtakaróval borítja be a hálószobát. Emellett összeköthető az okosotthon más okoslakóival is, és irányítható az Amazon Alexa hangasszisztenssel, mint lassan minden, ami árammal működik.
A NuCalm neve úgy hangzik, mint egy jövőbeli disztópikus társadalom népbutító óriáscégéé, és a pavilonjukban pihenők kicsit emlékeztettek is a Mátrix bedrótozott embereire. Pedig valójában csak egy 20 perces gyorsalvást zavartak le, ami a cég szerint olyan pihentséggel jár, mintha két órát mélyen aludtak volna:
A módszer egyszerre négyféleképpen lökdös intenzív pihenésbe:
Eddig klinikai környezetben használták, de februárra ígérték az otthonra is megvehető csomagot. A CES-en egyébként ki is lehetett próbálni, de akkora sor volt, hogy én inkább ébren maradtam.
Azokra is gondol az alvásipar, akik egyszerűen csak szeretnek zenére aludni, a párjuk viszont nem annyira. Nekik jöhet szánják a SleepPhones nevű fejhallgatót. Ez az alváshoz kényelmetlen kábeles-fülbedugós fülhallgatót cseréli le hangtappancsra, amelyre nyugodtan rá lehet feküdni, se az nem megy szét, se a fülünk. Ezeket a tappancsokat csomagolták bele egy fejpántba, ezt kell a fejünkre húzni alváshoz. A zeneforráshoz Bluetooth-on kapcsolódik, tölteni egy kihúzható kábellel lehet, és 100 dollárért lehet megrendelni.
Megkértem a stílszerűen pizsamában álldogáló urat, hogy mutassa be, hogyan áll a fejen a fejpántfülhallgató. A kezében látszanak a lapos fültappancsok is:
Az utolsó versenyző, a Pegasi egy szemüveg, ami azt ígéri, segít a nehéz elvalvás és felkelés, illetve a jetlag problémáján is azzal, hogy karbantartja a cirkadián ritmust. Vagyis kalibrálja a biológiai óránkat: gondosan belőtt hullámhosszú kék fényt sugároz a szemünkbe, ez hivatott beállítani az alvásszabályozásban kulcsszerepet játszó hormon, a melatonin szintjét, miközben a látást nem akadályozza.
Mindig reggel, az ébredés utáni időszakban kell hordani. Ránézésre ez az eszköz tűnt a legkevésbé bizalomgerjesztőnek, de a cég egy NASA-kutatásra hivatkozik a módszer működőképessége kapcsán.
A gyors körkép alapján kétféle, általában összekapcsolódó fejlesztési irány látszik: az alvást segítő eszközt egyrészt információt, másrészt kényelmet ad.
Az első pontnak megfelelően egyre több adat ömlik az álmos felhasználóra, de még mindig kérdés, hogy ezekkel önállóan tud-e bármit kezdeni. Abban mondjuk segíthetnek, h lássuk, milyen keveset alszunk hosszabb távon. (Egy 2015-ös felmérés [ pdf] szerint az alvós kütyük felhasználóinak 60 százaléka gondolja azt, hogy jobban ismeri a saját alvását, mint korábban.)
Persze a cégek igyekeznek tanácsokat is építeni a mérések eredményeire, de igazán hasznos akkor lehetne a sok adat, ha az orvos vagy valamilyen szakember férne hozzá. Ilyesmire is vannak próbálkozások, csak ez persze már adatvédelmi és szabályozási kérdés is, egyszerűbb a történet, ha mindenki csak a saját adatait nézegeti.
A kényelem terén az a trend erősödik, hogy az alvás elszakad a hordható kütyüktől, és inkább úgy próbálja meg a hálószobába csempészni a technológiát, hogy az alvótól minél inkább függetlenítse. Ez persze logikus is, hiszen nem mindenki alszik szívesen csak ezért karkötőben vagy mobillal a feje mellett. Járulékos haszon, hogy így a telefont se merítik, mert csak átküldik rá az adatokat, de nem maga a mobil végzi egész éjszaka a mérést.