Két héttel ezelőtt Sidd Bikkannavar kéthetes nyaralás után tért vissza az Egyesült Államokba. A férfi a NASA Jet Propulsion Laboratory alkalmazottja már tíz éve, gyakran utazik munka- és magánügyben, de a mostani belépése az országba nem úgy sikerült, ahogy tervezte. Bikkannavar január 15-én indult Dél-Amerikába, akkor még Barack Obama volt az elnök. Január 30-án már egy hete beiktatták hivatalába Donald Trumpot, ekkor adta ki bevándorlásellenes rendeletét, amely miatt vízumokat vontak vissza, többek beutazását megtagadták az amerikai határon, óriási káoszt okozva az országban.
Bikkannavart szintén feltartóztatták, és addig nem engedték tovább, míg nem adta meg a PIN-kódjátaz amerikai határőröknek, és fel kellett oldania a telefonját. Mivel a mobil a NASA tulajdona, érzékeny adatok is lehettek benne, amiket nem szabad megosztani másokkal. A férfi csak azután kapta vissza a telefonját, miután a határőrség tisztje átnézte azt. Bikkannavarnak fogalmas sincs, milyen információkhoz férhettek hozzá.
Érthetetlen, hogy a JLP kutatójának belépése miért lett gyanús a határőröknek. Bikkannavar az Egyesült Államokban született, már tíz éve dolgozik a NASA-nak. Ráadásul részese volt az úgynevezett Global Entry programnak, ami arra szolgál, hogy az alacsony kockázatúnak ítélt utazók egy előzetes engedélyezési folyamat után gyorsított eljárásban léphetnek az Egyesült Államokba, nem kell végigállniuk a hosszú sorokat. Nem járt azokban az országokban, amelyek szerepeltek Trump beutazást tiltó rendeletében.
Bukkannavar reggel érkezett a houstoni repülőtérre, és az útlevélszkennelés után jelölték ki átvizsgálásra. Egy szobába kísérték, ahol már öt másik utas várakozott. Nagyjából negyven percet várt itt, ekkor jelent meg egy tiszt, aki egy kihallgatóterembe kísérte át. A tiszt kérdéseket tett fel Bikkannavarnak, olyanokat, amelyeket könnyedén megtudhatott a Global Entryből: hol lakik, honnan jön, mit dolgozik. A NASA alkalmazottja nem értette, miért kíváncsiak ezekre, meg is kérdezte, de nem kapott választ.
A tiszt a mobilját is elkérte, egy dokumentummal próbálta igazolni, hogy a határőrségnek joga van átvizsgálni a nála lévő elektronikus eszközöket. Bikkannavar először nem akarta odaadni a készüléket, hiszen az nem az övé, hanem a NASA tulajdona – mint jelezte: nem adhatja át sem PIN-kódot, sem a telefont. Még a JPL emblémáját is megmutatta a tisztnek, amely ezt igazolja a mobilon.
A határőrség elvileg nem követelheti a beutazóktól, hogy oldják fel telefonjaikat, de azt megtehetik, hogy ott tartják őket egy bizonyos ideig, míg nem kapják meg a hozzáférést. Az utazókat mindenféle dokumentumok lobogtatásával győzik meg arról, hogy joguk van betekinteni a mobilokba, holott a jogvédők szerint nincs. És ugye a kihallgatáson nincsenek ott a jogvédők.
Bikkannavart mindenesetre addig nem engedték el, míg meg nem adta a kódot. Az említett dokumentum elég részletesen sorolta, milyen következményei lehetnek annak, ha nem adja át önként, és ő nem akarta, hogy letartóztassák vagy elkobozzák a mobilját. Miután átadta a mobilt és a PIN-t, a tiszt eltűnt egy fél órára. Fél óra után kapta vissza telefonját, azonnal ki is kapcsolta, hiszen tudta, hogy azonnal át kell adnia a NASA szakértőinek.
Ahogy hazaért Los Angelesbe, jelentette feletteseinek a történteket, a JLP kiberbiztonsági csapata nem volt boldog a történtek miatt. A NASA alkalmazottainak ugyanis minden körülmények között meg kell védeniük az eszközeiken lévő információt.
A férfi a mai napig nem tudja, hogy miért emelték ki a tömegből, miért őt választották. A neve miatt előfordult már, hogy megállították vagy átkutatták, de hasonló eset még soha nem történt vele. Azt sem érti, mit kereshettek mobilján. Bikkannavar azóta kapott egy új telefont, mert munkájához és utazásaihoz szüksége van rá.