Online fizetési megoldások, magán-űrutazás, elektromos autók, napenergia, gyorsvasút - mi a közös ezekben? Az, hogy ezeket az iparágakat mind Elon Musk állította a feje tetejére az elmúlt években, vagy forgatja fel éppen most. Paypal, SpaceX, Tesla, SolarCity, Hyperloop, hát, elég tisztelelet parancsoló lista. Na, és min töri a fejét ezek után legújabb eget-földet rengető innovációként a techvilág első számú rocksztárja? A címben már jól elspoilereztük a választ: alagutat ás. A földbe, jó mélyre. Hülyén hangzik? Elmagyarázzuk.
Elon “Vasember” Musk szeret trollkodni a médiával, és azon keresztül az egész világgal. Nem igazán kárhoztathatjuk érte: ha valakinek olyan szinten csüng a szavain a teljes világsajtó, mint az övén, persze hogy belefér néha egy-egy vicc, szimpla kíváncsiságból, hogy vajon mennyire veszik komolyan. A Tesla és a SpaceX alapítójának persze hogy érdemes odafigyelni a szavaira, akkor is, ha belengette már például, hogy igazi, repülő Vasember-páncélon dolgozik a Pentagon számára, vagy hogy rájött, hogy valójában a Mátrixban élünk. Ezek után a világ minimum egészséges kétkedéssel fogadta, amikor tavaly pár nappal karácsony előtt egy különösen durva Los Angeles-i közlekedési dugóban üldögélve azt írta ki Twitterre:
Megőrjít ez a csúcsforgalom. Komolyan, építek egy alagútfúró gépet, és elkezdek utat ásni vele.
Egy hónappal később a SpaceX kaliforniai főhadiszállásán a parkolóban elkezdtek tesztelni egy új alagútfúró gépet. Még egy hónappal később Musk bejelentette a Boring Company nevű cég megalapítását (lefordíthatatlan szójáték, boring egyszerre jelen alagútfúrást és unalmast), és a Bloombergnek adott interjúban elmesélte, hogyan képzeli a közlekedés forradalmasítását. Ami nagyjából annyira hangzik vadul, mint hangzott 10-15 éve egy űrhajófejlesztő cég ötlete, vagy az, hogy csinál egy elektromos sportautót, ami menőbb, mint egy Ferrari.
Musk az elviselhetetlenül túlzsúfolt városi közlekedés alapproblémáját abban látja, hogy az két dimenziós maradt, miközben maga a városi lét három dimenzióssá változott. Egy, vagy a metróval együtt legfeljebb két síkban közlekedünk, miközben sok szintes épületekben, száz emeletes felhőkarcolókban lakunk és dolgozunk. Naná, hogy az előbbi nem tudja kiszolgálni azt a népsűrűséget, amit utóbbi lehetővé tett. A techvilág mostanában a repülő autókban látja a megoldást a problémára, de Musk szerint ez hülyeség, elég csak a zajterhelésre gondolni, vagy arra, hogy milyen tömegkatasztrófát okozhat a legkisebb üzemzavar, szabálytalanság, vagy egy ablakon kidobott kólásdoboz az autókkal zsúfolt légtérben. vagy gondoljunk csak az Ötödik Elem repülő autós közlekedésére. Na ugye.
Az alternatív megoldás Musk szerint az, hogy fúrjunk a nagyvárosok alá 10-20-30 szintes alagúthálózatot, amiben mehetnek az autók (meg természetesen a Hyperloop). Ez szépen elvezeti a felszínről a járműforgalom nagyját, gyors, hatékony, és úgy könnyebbülnek majd meg tőle a zsúfolt nagyvárosok, mint amikor a metró vitte le a föld alá a tömegközlekedés egy részét. Vagy még jobban.
Na de álljunk meg egy szóra, hát alagutat fúrni a világ legdrágább, leglassabb, és legkönnyebben korrumpálható dolga, ezt mi a négyes metró hazájában jól tudjuk. Pedig hol van a négyes metró például a bostoni Big Dig projekthez képest! A Big Dig ma egy autópályát visz át részben a város alatt, és az építkezés az eredeti terveket nyolc évvel és 12 milliárd dollárral lépte túl. Az alagútfúrás technológiája 50 éve egy lépést sem fejlődött, mondja erre Musk, az iszonyatosan drága állami megrendelésekből élő iparágat semmi nem késztette arra, hogy komolyan befektessen a hatékonyság növelésébe. Tehát rengeteg tér van az ugrásszerű fejlődésre, márpedig neki az iszonyatosan drága, és szinte kizárólag kormányzati megrendelésekből élő iparágak megreformálásában a SpaceX-szel már van némi tapasztalata.
A mai legjobb gépeknél ötször jobbat csinálni nem olyan őrületesen nehéz. Tízszer jobbat már nehéz, de azért nem annyira, hogy Nobel-díj járjon érte.
- mondja Musk, és egy pillanatra gondoljunk bele abba, micsoda önbizalom kell a világon bármilyen területen annak a kijelentéséhez, hogy a jelenlegi csúcsnál ötször jobbat csinálni nem olyan nagy ügy.
Ennek megfelelően a SpaceX parkolójában most egy 1200 tonnás, Nannie becenevű, eredetileg német gyártmányú alagútfúró gép túrja a földet, ezen tesztelik a Steve Davis, volt SpaceX-es rakétafejlesztő mérnök vezette projektben felmerült ötleteket. Nannie maximális sebessége most heti kb. 100 méter. Musk heti egy mérföldet (1600 méter) szeretne, és a fúrás költségeinek brutális megvágását. Csak összehasonlításképpen, hogy honnan indulunk: a Los Angeles-i metróbővítés árcédulája most mérföldenként egymilliárd dollárt mutat, és örülnek, ha a 2024-es olimpiára kész lesz, ha megkapja a város, ha nem.
Na és mi van, ha egy 30 emeletes alagútrendszerrel szembejön egy földrengés? – vetődik fel a kérdés, ami a Szent András-törésvonal tőszomszédságában egyáltalán nem hangzik szőrszálhasogatásnak. De Musk csak legyint, a bányák sok szintes alagútrendszerei sem omlanak be, és különben is, a tervezett csodagép, miközben az orrával a lyukat fúrja, a hátsó felével ezzel egy időben már az alagutat tartó betongyűrűket fogja a helyükre illeszteni.
Elon Musk a klímaváltozás elleni fellépés harcos szószólója, Obama és Hillary Clinton támogatója, a választás előtt és után is kritizálta Trumpot, illetve az intézkedéseit – ez pedig az új amerikai elnöknél simán elég általában ahhoz, hogy ellenségnek nevezze ki az embert. Ehhez képest decemberben Musk feltűnően sokat járt a New York-i Trump Towerben az elnökkel tárgyalni, aki mindenki általános meglepetésére bevette őt az üzleti tanácsadói csapatába (egy csomó más A-listás cégvezér mellé). Az amerikai sajtó egy része árulást kiáltott, de úgy általában senki nem értette, mire fel az újsütetű nagy barátság.
A titok nyitja természetesen a Boring Company-projekt, ami tökéletesen beleillik Trump nagy gazdaságélénkítő-munkahelyteremtő tervébe. Az elnök a beiktatási beszédében új autópályákat, hidakat, reptereket, vasútvonalakat ígért – ami egyrészt otthon tartja a beruházásokat, másrészt az építőipar felszívja a Kínába kiszervezett munkahelyeiket elveszített, alacsonyan képzett melósokat, akik elnökké választották Trumpot. Az egyik legnagyobb amerikai tőkelalap, a Blackstone már el is különített 40 milliárd dollárt ilyen jellegű építőipari befektetések finanszírozására. A Blackstone vezérigazgatója, Steve Schwarzman pedig hogy, hogy nem, éppen a már említett üzleti tanácsadói csapat vezetője Trump mögött.
A kör bezárult: politikai akarat van, pénz van, ötlet van – nagyon úgy néz ki, hogy semmi sem menti meg Amerikát attól, hogy Vasember több ezer kilométernyi alagutat fúrjon alá.