Már csak Donald Trump elnöki aláírása hiányzik ahhoz, hogy az Egyesült Államokban működő internetszolgáltatók szabadon begyűjthessék és eladhassák az ügyfeleik böngészési előzményeit, a felhasználó hozzájárulása nélkül - írja a Verge. Az erről szóló törvényt már szenátus és a képviselőház is elfogadta. Ezzel elkaszálják az Obama által tervezett szigorítást, amelyet tavaly ősszel fogadtak el, és megakadályozta volna a korlátlan adatgyűjtést.
Ezzel a netszolgáltatók több személyes adathoz férnek hozzá majd, mint a Google vagy a Facebook valaha, és áruba is bocsáthatják ezeket. Korábban anonimizálva, vagy a felhasználó hozzájárulásával adhattak el adatokat a netszolgáltatók.
Kicsit olyan ez, mintha egy autópályakezelőnek joga lenne tudni, hogy a nadrágunk alatt milyen színű alsóban, vezetés közben milyen teát iszogatva, a rádióban milyen zenéket hallgatva haladunk az úton. Hogy aztán a benzinkútnál ránk szabadíthassa a teaárust, és eladó cd-ket ajánljon tankolás közben.
Na de térjünk vissza az amerikai netszolgáltatókra. Az első pillanattól fogva, hogy bekapcsoljuk a böngészőt, egészen a számítógép kikapcsolásáig, ők minden böngészési tevékenységet látnak, hiszen a kezükben van a nethozzáférés, amin minden adat átmegy.
Máris elkezdtek szervezkedni a nezetők, hogy a politikusok jobban megérezzék a döntésük súlyát. A Search Internet History oldalon gyűjtenek adományokat ahhoz, hogy megvehessék a netszolgáltatóknak szabad utat adó politikusok minden online személyes adatát, és nyilvánosságra hozzák a böngészési előzményeiket. Szavazni lehet arról, hogy kinek az adatait vegyék meg először, és a listán természetesen ott vannak a legnagyobb internetszolgáltatók, a Comcast és az AT&T vezérei is.
A kritikusok szerint a fő gond ezzel az, hogy az ügyfelek, ha nem tetszik nekik a szolgáltató adatkezelési gyakorlata, a legtöbb esetben nem választhatnak másik szolgáltatót, mert nincs másnak kiépített vonala. Ezzel szemben a weben szabadon dönthetünk arról, hogy a böngészőt inkognitó módba kapcsoljuk, hogy ne jelentkezzünk be Facebookra, és hogy a Google helyett másik keresőt használjunk.
Az amerikai netszolgáltatók tehát sokkal nagyobb adatbrókerek lehetnek, mint a Google és a Facebook, persze csak az Egyesült Államok területén. Bár nagyjából azt csinálnak az adatokkal, amit akarnak, bizonyos mértékben korlátozni lehet, hogy milyen információkat szereznek meg. A megoldások nagy része viszont nem a felhasználón múlik és/vagy plusz pénzt igényel.
Önmagában az is nagy változást hoz, hogy a személyes adatokat egyre több helyen fogják tárolni, hiszen mindenkinél ott lesznek, akik megvették. Ez újabb játszóteret nyit a hekkereknek, hogy megszerezzenek minél személyesebb infókat, amelyek alapján célzott, nehezebben kivédhető támadásokat tudnak indítani bárki ellen, vagy más személyes adataival visszaélve, annak nevében garázdálkodjanak a neten.
Egyelőre kérdéses, hogy a Google és a Facebook hogyan jön ki ebből. Most kapnak néhány erős versenytársat az online adatok piacán, a Verizon, Comcast és a többi nagy amerikai netszolgáltató személyében. Ugyanakkor, ismerve a Facebook adatszerzési gyakorlatát, ez azt is jelentheti, hogy csak nyertek egy újabb lehetőséget, hogy még több adatot vásárolhassanak fel a felhasználóikról.
A szabályok megkövetelik a netszolgáltatóktól, hogy védjék meg a felhasználói adatokat, és értesítsék az ügyfeleiket az adatok kiszivárgásáról. De van itt még valami, amiről a törvények - egyelőre? - nem szólnak, mégpedig az, hogy valószínűleg az amerikai kormány is be fog jelentkezni érdeklődőként, hogy szívesen ránézne a netezési információkra - írta az Electronic Frointier Foundation digitális jogvédő szervezet a weboldalán.