Mindig jelentős esemény egy ilyen kis országban, ha a világ egyik legfontosabb cégének vezetője érkezik hozzánk előadást tartani – mint most a Microsoft vezérigazgatója. Satya Nadella a 2014-es kinevezése óta most először látogatott Magyarországra, sőt épp regnáló Microsoft-vezér már 2008, Steve Ballmer emlékezetes tojásdobálós incidense óta nem nem járt nálunk, már csak ezért is nagy várakozás övezte a cég Future Decoded nevű eseményét, ahol Nadella fél órán át beszélt a Budapesti Kongresszusi Központ színpadán.
De mielőtt őt felengedték a szervezők, még néhány rávezető előadással melegítették be a főleg cégek képviselőiből álló közönséget. Az idén harmadszor megrendezett konferenciát Bábel Gabriella, a Microsoft nagyvállalati üzletágának igazgatója nyitotta meg, és rögtön be is rúgta a marketingmotort olyasmikkel, hogy a negyedik ipari forradalom küszöbén állunk, vagy hogy a digitalizáció nem pusztán technológiai trend, hanem a valóság maga, sőt:
A digitalizáció élet-halál kérdése.
Bábel szerint a digitális átállás olyannyira hatással van mindenre, hogy új evolúciós fázisnak is tekinthető, mert aki nem bír alkalmazkodni, ki fog hullani a versenyből. "A jövőt dekódolni sose volt olyan egyszerű, mint ma" – mondta, a konferencia címére és a világos trendekre utalva, bár Nadella későbbi mondanivalójára már kevésbé volt igaz ez a megállapítás.
Az evolúciós feszültséget oldotta Mérő László pszichológus-matematikus előadása, már csak azzal is, ahogy a jellegzetes szakállával, farmerdzsekiben megjelent a vállalati elegancia oltárán. Még a mikrofon is kiakadt tőle, de szerencsére kapott másikat, hogy a mesterséges intelligenciáról (MI) beszélhessen. Persze nem úgy, ahogy majd a microsoftos menedzserek és a tengernyi partnercég képviselője fognak az előadások között szünetekben, inkább amolyan mérőlászlósan.
Elmesélte, hogy élete legnagyobb írásba adott tévedése volt, amikor 1989-ben leírta, hogy falba ütközött az MI kutatása, mert bár a trend valóban megtört, azóta láthatóan újra szárnyal ez a kutatási terület, és ma már minden erről szól. Annyit viszont ma is vállalt az akkori álláspontjából, hogy a színtiszta racionalitás korlátját azért tényleg elértük nagyjából a sakkbajnokverő sakkprogramokkal, és például az embert a gó nevű játékban legyőző MI már egészen más tészta, mert az kevésbé racionális, épp ezért még nehezebb falat volt.
Aztán vicces anekdoták egész sorát felvonultatva arról beszélt, hogy a gép azért még jó sokáig gép marad, az intuíció és az újítás képességét pedig mi emberek megtartjuk magunknak. Ezért nem kell attól rettegni, hogy a gépek elveszik a munkát, mert attól még nem feltétlenül maradunk munka nélkül, csak mást fogunk majd dolgozni. A gépek pedig új munkahelyeket, sőt teljesen új típusú munkákat is létre fognak hozni. Mérő szerint a kreativitás felé kell fordulnunk, és olyanokat csinálni, "amik nélkül lehet élni, csak nem érdemes".
Mérő után aztán a szó gyorsan visszaterelődött azokra a dolgokra, amik nélkül élni érdemesnek azért érdemes lenne, csak nem nagyon lehet, pláne 2017-ben. A Microsoft és a magyarországi digitális gazdaság érdekeit képviselő szervezet, az IVSZ készíttetett egy közös, reprezentatív felmérést a Bell Research nevű céggel arról, hogy a vállalatok vezetői mit gondolnak a digitalizációról, mitől tartanak leginkább, mik az elvárásaik. Ennek az eredményeit egy kerekasztal-beszélgetésen ismertették. A lényeg:
A beszélgetésen egyébként a Bell, az IVSZ és a Microsoft mellett olyan magyar szolgáltatók képviselői vettek részt, mint az ELMŰ-ÉMÁSZ, a FŐGÁZ és az MKB Bank, ami jól mutatja, hogy itthon is a legkülönfélébb szektorok pörögnek a digitalizáció témáján. A moderátor Krizsó Szilvia a végén megkérdezte, hogy állnak a cégek ezen a téren, erre pár kedves és pozitív gondolat mellett elhangzott a magyar szektorra vonatkozó tételmondat is: van hova fejlődni.
Ennél a mondatnál jobb felvezetést direkt se adhattak volna Satya Nadellának, aki pont arról beszélt, hogy a Microsoft küldetése éppen az, hogy platformot teremtsenek a fejlődésre, hogy a bolygó összes emberének és cégének lehetővé tegyék, hogy nagy dolgokat érjen el. Nem is az ő technológiájuk a lényeg, hanem mindaz, amit erre alapozva mások a világban létrehoznak.
Nadella olyan előadó, akinek a lenyűgöző vízióit az ember csillogó szemmel hallgatja, és közben azon kapja magát, hogy ha nem gyakorol egy kis önuralmat, a végén még heves bólogatásban fog kitörni a nézőtér közepén, de aztán a végén, amikor próbál visszaemlékezni, hogy miről is volt szó, nem sok konkrétumot tud felidézni. Nem volt ez másképp a Kongresszusi Központban is, azt leszámítva persze, hogy én vissza tudok emlékezni, mert leírtam mindent, hogy önöknek el tudjam mesélni.
A Microsoft-vezér a fél órás előadásában szinte végig a felhőben járt, egyrészt abban az értelemben is, hogy leginkább egy nagyívű víziót vázolt fel, amelyet a konkrét valósághoz leginkább egy-egy magyar cégnév bedobása kötött csak. Másrészt olyan szempontból is a felhő dominált, hogy a vízió középpontjában a Microsoft felhőplatformja, az Azure állt. Nadella egyébként éppen a felhőrészleget vezette korábban, és a sikerében, a Microsoft felrázásában is annak volt kulcsszerepe, hogy felismerte a felhő fontosságát.
Az előadását azzal kezdte és zárta a cégvezér, hogy minden technológia lényege, hogy az emberi tényezőt tolja előtérbe. Erre a szép gondolatra fűzte fel, hogy meg akarják reformálni a munka világát, hogy a munkavégzés mobil, a csapatmunka dinamikus, az információ könnyedén elérhető legyen. Ennek a kulcsa szerinte a szakajtónyi felhőalapú céges szoftverük, sőt a LinkedIn sokakat meglepő felvásárlása is.
A felhővel a céljuk, hogy bárki, akár apró kis cégek is ugyanolyan profi eszközöket érhessenek el, mint a mamutvállalatok. Ehhez az infrastruktúra és a nyers számítási erő mellett a mesterséges intelligenciát is szolgáltatják a cég saját MI-je, Cortana képében. Ez nem csak azt jelenti, hogy a Microsoft asszisztensét be lehet építeni bármibe, hanem azt is, hogy a fejlesztők a cég saját hang- és képfelismerő algoritmusaival és más MI-megoldásaival felépíthetik a maguk mesterséges intelligenciáját. Ahogy Nadella megjegyezte, Elon Musk MI-kezdeményezése, az OpenAI is az ő felhőplatformjukat használja. Itt Nadella példaként említette a Netpincért is, amely arra akarja használni az MI-t, hogy megjósolja, milyen ételt akarunk rendelni. Sajnos ennek a magyar cégnek a nevét több másikkal ellentétben Nadella nem próbálta meg kiejteni.
Ehelyett inkább arról beszélt az előadása végén, hogy mindig keresik a lehetőséget új típusú számítógépek kitalálására, és ennek szellemében a Windows jövője a Mixed Reality, a vegyes valóság, vagyis a virtuális és kiterjesztett valóság találkozása, amikor a fizikai világ már olyannyira összefolyik a rávetített digitálissal, hogy abban már csak a Hololens okosszemüveggel lehet navigálni.
A végső számítógép az, amelyik ott van rögtön a szemed előtt
– mondta Nadella, aki szerint a Windows 10 áprilisban érkező nagyobb frissítése, a Creators Update is már ebbe az irányba indítja el az operációs rendszert.
Ha már végre eljött hozzánk, Satya Nadella délután még a BME hallgatóinak is tart egy előadást. A kettő között pedig adott az Indexnek egy exkluzív interjút, hamarosan olvashatják, még több konkrétummal.