Tetszett a beszéde, minden benne volt a Microsoft tevékenységéről. Úgy tudom, a cég jövő héten lesz 42 éves, és jól tudjuk, hogy a 42 válasz mindenre.

Úgy van, a Galaxis Útikalauzban.

Most mégis egy másik számot választanék a kérdéshez: három éve vezérigazgató a Microsoftnál, nagyon érdekelne, hogy mi volt ez idő alatt a legnagyobb változás, és mire számíthatunk a következő három évben.

Bizonyos értelemben azért jól mondta, hogy itt vagyunk 42 évvel a vállalat létrejötte után, és ugyanazzal az életerővel, lelkesedéssel beszélünk a technológiákról, ahogy Bill és Paul tette 42 évvel ezelőtt. Hogy miért van ez így? Azt hiszem két dolgot tanultam meg a három év alatt. Azt, hogy nagyon fontos a cégeknek, hogy legyen céljuk és identitásuk, és ezeket kell az új technológiai paradigmák mentén megújítani. Sok minden történt az Altair és a BASIC megjelenése óta, a technológiák jönnek és mennek, de a fő kérdés az identitás, nem igaz?

Amikor arról a küldetésünkről beszélek, hogy a bolygón minden embert és vállalatot fel akarunk ruházni képességekkel, hogy többre legyenek képesek, az valójában már az Altair és a BASIC lényege is volt. Most ugyanez a lényege az általunk épített felhőinfrastruktúrának. És arról a célunkról is beszéltem az előadásomban, hogy nem csak nagyszerű technológiákat akarunk építeni, hanem ezt oly módon akarjuk megtenni, hogy arra mások még több technológiát tudjanak ráépíteni. Nekem ezt jelenti a Microsoft, ezért létezünk.

Ez azt jelenti, hogy a Microsoft kicsit visszavonul a háttérbe?

Mi mindig is ott voltunk. Azt hiszem ez az, amit sokan félreértenek azzal kapcsolatban, hogy kik voltunk, mik vagyunk, mivé fogunk válni. Nem divattermék vagyunk, nem a márkanevünk fontos, az a lényeg, hogy technológiát tudjunk adni mások kezébe. Ez különösen fontos a mai világban. Például úgy hallottam, hogy a gyermekei odavannak a Minecraftért.

Igen, teljesen.

Ezt nagyon szeretem látni, mert a Minecraft sem rólunk szól, a videojáték gyártójáról, hanem arról, hogy a gyermeke olyan életkorban találkozhat a programozással, amire korábban nem volt példa. Ez olyasvalami, amit a Microsoftnak támogatnia kell, és ebben igazán egyediek vagyunk. A másik a kultúránk. Nagyon fontos nekünk, hogy folyamatosan meg tudjunk újulni. Belső körben ezt nevezzük a növekedés gondolkodásmódjának, amit Carol Dweck munkájából, a Mindset című könyvéből kölcsönöztem. Ez egy egyszerű fogalom arra, hogyan tettük magunkévá a “bármit megtanulunk” gondolkodásmódját a “mindent tudunk” helyett.

Szóval ez a két legfontosabb szempont, a céltudatosság és az identitás. Nem azon gondolkodom, hogy előtérben vagy háttérben vagyunk-e, egyszerűen arról van szó, hogy hozzunk létre technológiákat, hogy mások még több új technológiát tudjanak létrehozni. Legyen szó akár arról, hogy gyerekek játszanak a Minecrafttal, vagy arról, hogy nagy vállalatok készítenek mesterséges intelligenciát. Mindkettő ugyanarról szól, és ez a növekedés, a folyamatos megújulás gondolkodásmódja.

A mesterséges intelligencia és a felhő sok új lehetőséget ígér, de közben azzal is számolni kell, hogy a nemzetközi tanulmányok szerint az emberiség több mint felének nagyon gyenge az informatikai készsége. És ott vannak még a nyelvi különbségek is; sok ember használhatná például a Cortanát, ha beszélne angolul, de az emberek nem beszélnek angolul. Hogyan tudná a Microsoft megoldani ezt a problémát?

Ez valóban egy létező kihívás előttünk. Elkerülhetetlen a technológiai fejlődés, mert ez áll a gazdasági fejlődés mögött, és a mai digitális korban a dolgok exponenciális sebességgel változnak, a társadalomnak pedig kezelnie kell ezt az átalakulást. Ennek az egyik része, hogy a most felnövekvő gyermekek miként szerzik meg a jövő munkáihoz szükséges képességeket. Nem szeretném túlhasználni a Minecraft példáját, de vegyük megint elő, mert azt is szeretem benne, hogy bevezeti az embereket az algoritmikus gondolkodásba. Ezt ráadásul gendersemleges módon teszi, ami nagy előny, mert az informatikai tananyag általában fiúkat céloz meg. Ezzel szemben a Minecraft a lányoknak is vonzó. Más dolgokat csinálnak a Minecraftban, mint a fiúk, de ezek ugyanolyan fontos dolgok.

De az is kihívás, amikor egy gyári munkást elbocsátanak az automatizáció miatt, és segíteni kell neki új készségeket szerezni. Ezért izgalmas a LinkedIn, amivel az volt a szándék, hogy létrejöjjön egy kapcsolat aközött, hogy mik a jövő munkái, milyen készségeket igényelnek, mik a jelenlegi készségek, és miként tudunk folyamatos képzést biztosítani, hogy az embereket segítsük felkészülni a jövőbeli munkákra.

Az előadásában azt mondta, hogy a Microsoft “mobil- és felhőalapúnak” látja a világot. Most egy kicsit úgy tűnik, hogy hiányzik a mobilitás rész a Microsoftnál, a Windows Mobile mintha eltűnt volna.

Nézze, a mobilitás alatt nem azt értem, hogy egy eszköz lesz mindennek a központja. Nem az eszköz mobilitása fontos, hanem hogy a felhasználói élmény legyen mobil, minden eszközünkön. Éppen ezért a stratégiai célunk az, hogy akár iOS-t, akár Androidot futtató eszközt használ, biztosan mindegyik alkalmazásunk elérhető legyen, akár a OneNote, a Skype, az Outlook vagy a LinkedIn, és az eszköz típusától függetlenül kapcsolódni lehessen a felhőnkhöz.

Szóval azzal, hogy az eszközök szintjéről egy lépéssel hátrébb lépnek, még több lehetőséget is biztosítanak maguknak, hogy mindenhol ott legyenek.

Igen, ez a cél, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy leállnánk az eszközök fejlesztésével. Továbbra is akarunk új számítógépeket építeni. Számomra egyértelmű, hogy a végső számítógép olyan számítógép lesz, ami láthatatlan, mert mindenhol ott van. Ezek a szenzorok, a nagy kijelzők, kis kijelzők, a szemeink előtt viselt dolgok.

Továbbra is fel akarunk találni dolgokat, legyen az a Surface, a Surface Hub vagy akár a Hololens. A Hololens az én szememben egy mobilszámítógép, hiszen vezeték nélküli, hordható eszköz. Tehát új eszközöket akarunk feltalálni, hogy legyen hely a szoftvereinknek, de az alapvető konstrukció sokkal felhőközpontúbb. Minden a felhasználóról és az adatairól szól, hogy az élmény mindenhol elérhető legyen.

Örülök, hogy említette a Hololenst, éppen nemrég készítettünk egy videót egy magyar céggel, akik erre fejlesztenek. Viszont úgy hallom, hogy kihagyják a következő verziót.

Tisztáznám a dolgot, mert nemsokára megjelenik az Alkotói Frissítés, ami a Windows 10 következő éves frissítőcsomagja, és ebbe teljes virtuálisvalóság-támogatást építettünk. Az ünnepi szezonra megjelennek a pécére kötött, fejre húzható kijelzők is, amelyek ugyanarra a holografikus plaformra épülnek, mint a Hololens. Prioritást adtunk annak, hogy mindegyik Windowst futtató számítógép képes legyen kezelni a virtuális valóságot és a kevert valóságot. Ez a tervünk, nagyon elkötelezettek vagyunk, és mindezt sokkal elérhetőbbé akarjuk tenni a fejlesztők számára.

Térjünk vissza egy kicsit a felhő és a mesterséges intelligencia témájára. Szakértők azt mondják, hogy az átlagos felhasználók, de még az IT-sek egy része se tudja majd igazán, hogy egy MI mire képes, annyira bonyolult. Nyilván egészen másfajta végfelhasználói szerződésekre és másfajta felelősségvállalásra lesz szükség a Microsofttól, hogy tényleg garantálni tudja, hogy az MI azt teszi, amit mondanak róla. Erre hogyan fog reagálni a Microsoft?

Ez nagyon fontos kérdés, mert úgy látom, hogy most a mesterséges intelligenciának egy olyan korszakában járunk, amit talán egyfajta mainframe korszakként lehetne leírni, azaz most még csak ámuldozunk azon, hogy egy cégnek van MI-je. De el kell jutni abba a korszakba, amikor a bankoknál, kereskedőknél az egészségügyben is képesek lesznek MI-t építeni az alkalmazásaikba.

Ez egy alapvető kérdés, hogy miként tudjuk megfigyelni, elemezni az MI-t. Az egyik tervezési elv, amiről sokat beszélek, az az algoritmusokkal kapcsolatos felelősségvállalás, hogy az MI ne egy fekete doboz legyen. El kell tudni mondani, hogy egy mesterséges intelligencia miként jutott egy bizonyos döntésre, mi alapján adott előrejelzést.

Meg szeretnénk teremteni azokat a platformokat, amelyekkel a fejlesztők minden iparágban intelligens rendszereket építhetnek, és oly módon, hogy felelősséget tudjanak vállalni az általuk létrehozott MI-ért, és ne lehessen arra hivatkozni, hogy az MI tett valamit. Meg kell teremteni a jogi kereteket, és az eszközöket, hogy a fejlesztők igazodni tudjanak a jogi keretekhez.

De én szilárdan hiszem, hogy ebből a fázisból, amikor még csak csodáljuk mások MI-jét, eljutunk oda, hogy élet minden területén MI-t tudunk alkalmazni.

Több nyílt forráskódra lesz szükség, hogy transzparensebb legyen az MI?

A forráskód nyíltsága semmit nem jelent az MI döntéshozatalával kapcsolatban, mert az adat határozza meg az algoritmus működését. Azt kell figyelni, hogy futtatás közben hogyan születnek a döntések, és hogyan tudunk felelősséget vállalni azokért.

Mit szól ahhoz, hogy Dánia nemrég kinevezett egy digitális nagykövetet, akinek nem más nemzetekkel, hanem a Microsofttal és más nagy technológiai cégekkel kell kapcsolatot tartania? Érdekelne, hogy miként látja a szerepét a nemzetközi politikai szférában, hiszen már számos esetben felszólalt, például egy gyűlölet-bűncselekménnyel kapcsolatban Kansasben, vagy Trump bevándorlási törvényeivel kapcsolatban.

Sokat gondolkozom azon, hogy egy technológiaalapú multinacionális cégnek milyen szerepe van mostanában, amikor a digitális technológia mindennek a része, minden országban. Már nemcsak a technológiai iparról van szó, a technológia része a magyar kereskedelem, a magyar gyártás, vagy akár a magyar agráripar jövőjének is. Szuperfontos számomra, hogy miként járulhatunk hozzá egy ország működéséhez, ahol van valamilyen tevékenységünk.

Szóval amikor Magyarországon vagyok, akkor Magyarország az első. Amikor az Egyesült Államokban vagyok, akkor az Egyesült Államok az első. Ez azért van így, mert bizonyos értelemben csak akkor lehetünk hosszú távon sikeresek, ha helyi lehetőségeket teremtünk. Amíg itt járok, találkozom független szoftverfejlesztőkkel, egyetemistákkal, kisebb-nagyobb cégekkel és a közszféra szereplőivel. Egy tech cég vezérigazgatójaként az a feladatom, hogy ne csak a saját lehetőségeinkről tudjak beszélni, hanem az általunk létrehozott lehetőségekről is.

Eközben amerikai cég vagyunk, magunkénak tudunk olyan alapértékeket, mint a sokszínűség és a befogadás, és hogy fellépjünk az előítéletek vagy a gyűlölet ellen, bárhol a világban, nem csak az Egyesült Államokban. Ugyanakkor senki sem választott meg minket, ezért megértjük a demokrácia és a legitim kormány törvényalkotási folyamatait, az ő dolguk eldönteni, hogy mi a legjobb az állampolgároknak.

Trump bevándorlási politikája személyesen hogyan érintette?

A történetem egyértelműen az amerikai találékonyságról szól, és hogy a technológia elért ott, ahol felnőttem. A Microsoft technológiája nélkül nem álmodtam volna meg az amerikai álmot, és az Egyesült Államok felvilágosult bevándorlási politikája nélkül nem tudtam volna megélni az amerikai álmot. Szóval egészen biztosan mindig is ki fogok állni amellett, ami lehetővé tette, hogy így alakuljon az életem története, ami nagyon egyedien amerikai történet. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne értenénk meg vagy ne tartanánk tiszteletben a biztonságot, az államhatárokat és minden mást. Egyedül az a fontos, hogy olyan szabályok jöjjenek létre, amelyek az Egyesült Államok érdekében állnak.

Most, Magyarországon járva milyen érdekes dolgokat látott?

Az eddigi találkozókon nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországnak nagy előnyt biztosítanak az emberi erőforrásai, erős a műszaki oktatás és nagyon komoly örökségei vannak. Izgalmas a magyar startupok és vállalatok megközelítése, hogy miként használják a technológiát, hogy többet érjenek el a helyi piacokon és az országhatárokon túl egyaránt.

Találkoztam az egyik Imagine Cup résztvevővel, az Insimuval, és a csapat egészen lenyűgöző dolgokat talált ki. Egy orvos belevetette magát a digitális technológiákba, és talált egy megoldást arra, hogy széles körben elérhetővé tegyék a diagnosztikát páciensek szimulálásával. Így a diákok virtuális betegeken gyakorolhatnak, mint a pilóták a repülőgép-szimulátorban. Természetesen gondolkodnak a Hololens és a mesterséges intelligencia alkalmazásán is. Lenyűgöző, ahogy egy vállalkozó, egy tanuló fejlesztő, aki eredetileg orvos végzettségű, a digitális technológia felhasználásával akarja megváltoztatni az orvoslást.

Mi volt a legmeglepőbb felfedezés a világban járva?

Az a képességünk, hogy gyakorlatilag bárki a bolygón képes nagy dolgokat megálmodni, hogy megoldja a legsürgősebb igényeinket, legyen az orvosi diagnosztika, hatékony víz- és energiahasználat, és teljesen mindegy, hogy az illető Kenyában, Magyarországon vagy az Egyesült Államokban el, a technológiával a legkeményebb problémákat meg lehet oldani.

Ha még egy utolsó kérdés belefér, nagyon érdekelne, hogy a Microsoft vezérigazgatójaként még meg kell-e oldania a saját technológiai problémáit, vagy van erre egy csapata, és már beállítva kézbe kapja az új mobilját, számítógépét?

Megoldom a saját problémáimat, de egy csapat is a rendelkezésemre áll. De ha arra gondolok, hogy mennyi eszközöm van otthon, hogyan menedzselem azokat, ez egyike az alapvető kihívásoknak, és éppen ezért építjük úgy a Windows 10-et, hogy mindenféle eszköz operációs rendszere legyen. Szerintem ez szuperfontos, ezért remélem, hogy a szoftver megoldja majd azokat a problémákat, amiket a szoftverek okoznak.

Ezt én is remélem. És mi volt legutóbb az az eszköz, amit magának állított be?

A Hololensem volt. Annak a bekalibrálását nem lehet másra bízni.