Internetes gigavállalattól szokatlan módon, nyomtatott napilapos hirdetésekben próbálja a Facebook megtanítani a briteket, hogy miképp tudják megkülönböztetni a rosszindulatú álhíreket, a megbízható forrásokból származó valódi hírektől. A Facebook egész oldalas hirdetéseket vásárolt többek között a következő népszerű lapokban: The Daily Telegraph, The Guardian, The Times.

Az időzítés érthető: egy hónap múlva, június 8-án kezdődnek az általános választások, és ahogy az amerikai és a francia választások előtt is tapasztalhattuk, ebben az időszakban csúcsra járatják az álhírgyárak a politikai termelést. Sokan vádolták is a Facebook-ot, hogy nem tesz meg minden tőle telhetőt a társadalmilag meglehetősen romboló hatásúnak tűnő álhírek ellen, emlékeztet a The Verge.

A hétfői Guardianban a 9. oldalon tűnt fel a lila alapon sárga háttérre nyomott szöveges üzenet. A címe az hogy “Tippek az álhírek felismeréséhez”, alatta pedig a magyarázat: “Igenis ki lehet szúrni mi az álhír. Miközben azon dolgozunk, hogy korlátozzuk ezek terjedését, nézze meg milyen úton-módon lehet ellenőrizni, hogy egy történet hiteles-e.”

A csupán egyetlen, árva f-logóval fémjelzett egész oldalas hirdetés tíz pontba szedve segít eligazodni az egyszeri briteknek a Facebook-falukat elárasztó álhíráradatban:

1. Kételkedj a szalagcímekben. Az álhíreknek gyakran szenzációs címeket adnak, csupa nagy betűvel, felkiáltójelekkel. Ha egy sokkoló híradás hihetetlennek tűnik, valószínűleg az is.
2. Vizsgáld meg alaposan az URL-t. Egy becsapós, vagy egy valódihoz nagyban hasonlító webcím figyelmeztető jel lehet. Sok álhíroldal működik hiteles hírforrásokéhoz hasonlító, azokétól csak kissé eltérő címen. Érdemes összevetni az URL-eket.
3. Vizsgáld meg a forrást. Légy biztos benne, hogy olyan forrásból származik a hír, aminek pontosságában megbízol. Ha ismeretlen szervezettől érkezik a hír, csekkold a “Rólunk” szekciót az oldalukon.
4. Figyeld a formai megjelenést. Rengeteg álhíroldal hemzseg a helyesírási hibáktól, elgépelésektől, vagy a furcsa tördelési megoldásoktól. Olvasd óvatosan, ha ilyet látsz.
5. Ügyelj a fotókra. Az álhíreket gyakran hamisított képekkel, videókkal illusztrálják. Előfordulhat az is, hogy a fotó hiteles, de egész mást, máskor és máshol ábrázol, mint ami a hírben szerepel. Akár rá is kereshetsz a képre, hogy megtudd mi az eredeti forrása.
6. Ellenőrizd a dátumokat. Az álhírek időpontjai sokszor értelmetlenek, vagy hamisak.
7. Keresd a bizonyítékokat. Ellenőrizd a forrás pontosságát, amire a hír szerzője hivatkozik. A bizonyítékok hiánya, vagy csak név nélkül nyilatkozó szakértők álhírre utalnak.
8. Keress más tudósításokat. Ha nem találni ugyanarról a sztoriról más híradást, akkor valószínűleg álhírről van szó. Ha több megbízható forrás is közli, akkor valószínűbb hogy igaz.
9. Lehet, hogy tréfás álhír? Előfordulhat, hogy az álhíreket nehéz megkülönböztetni a humoros vagy szatirikus szövegetől. Ellenőrizd, hogy a hír forrása nem egy ismert paródiaoldal-e, vagy hogy a történet részletei, hangvétele nem árulkodnak-e arról, hogy viccnek szánták.
10. Létezik szándékos hírhamisítás. Gondolkodj kritikusan azzal akpcsolatban amit olbvasol, és csak olyan híreket ossz meg, amikről tudod hogy hitelesek.

Az alul kiemelt záróüzenet pedig így szól: “Együtt meg tudjuk állítani az álhírek terjedését.”

Hasonló hirdetéseket jelentetett meg francia lapokban a Facebook a múlt hónapban, az elnökválasztás előtti időszakban.

Alább a brit hirdetés teljes verziója: