A Microsoft idén is megrendezi a diákoknak szóló nemzetközi startupversenyét, az Imagine Cupot. Hétfő délután tartották a magyar döntőt az Ankertben, ahol hat csapat mutathatta be a maga projektjét.

Az utóbbi években a magyar csapatok nagyon szépen szerepeltek Seattle-ben: 2014-ben a Tep nevű fitnessapp-tamagocsi keresztezés a kategóriájában második lett, 2015-ben a Mistory nevű turisztikai kalandjáték a közönségdíjat hozta el, 2016-ban pedig az InSimu Patient nevű orvosi szimulációs oktatóapp a kategóriája harmadik helyét nyerte el. (Azóta a Debreceni Egyetem orvostanhallgatói már élesben használják, a csapat meg készül a piaci bevezetésre.)

Éppen ennek a most már hagyományos jó szereplésnek köszönhetően idén először a magyar győztesnek már nem kell európai regionális döntőn részt vennie, hanem a budapesti forduló megnyerésével automatikusan bérelt helyet szerez a július végi Seattle-i nagydöntőn, ahol a fődíj 100 ezer dollár, vagyis több mint 27 millió forint. (Idén egyébként külön kategóriák sincsenek már.)

Az idei döntőbe hat diákcsapat jutott, közülük csak hárman értek el helyezést, de a bemutatkozás sorrendjében mindannyiuk ötletét felsorolom, mert megérdemlik:

• A Smartdelivr az étel házhoz szállítás logisztikai problémáit oldaná meg egy online platformmal.
• A MoneyBee fiataloknak szánt appja a költségek vezetésében segít, amihez egy csetalapú személyi asszisztens ad tanácsokat a felhasználónak.
• Az EduIt csapata egy moduláris iskolai jegyzetalkalmazást fejleszt, amelynek egyrészt az a célja, hogy a más appoknak túl macerás iskolai tartalmak, például képletek vagy molekularajzok is könnyen bevihetők legyenek, másrészt a diákok és a tanárok közötti együttműködést is segíti.
• Az OfflineApp egy fitnessalkalmazás, amely össze akarja hozni egymással az egy városban sportolókat, hogy közösségi élménnyé tegye a testmozgást. Az app mellé egy olcsó fitneszkarkötőt is terveznek.
• Az EatAware az emotional eating, vagyis az érzelmi problémák miatti túlzott evés problémáját akarja megoldani. Ehhez egyrészt fel lehet ragasztani egy kis kütyüt a szekrényre, ahonnan a nassolnivalót szoktuk előszedni, hogy ha nem bírunk magunkkal, jelezzen az appnak. Másrészt a csapat piszchológustagja által tervezett app tanácsokat és motivációt ad a fölösleges evés visszaszorítására.
• A GlovEye vakoknak adná vissza az olvasás élményét, nemcsak azért, mert az jó, hanem azért is, hogy ne induljanak alapból hátránnyal az iskolában és a munkakeresésben.

A zsűri úgy döntött, hogy idén két második helyezettet hirdet, a mezőny legfiatalabbjaiból álló EduIt és az EatAware holtversenyben végzett a dobogón.

Bár ma is vannak különféle megoldások arra, hogy egy vak ember megismerjen egy írott szöveget, de ezek macerásak vagy korlátoltak: nagyrészt hanggá alakítják az írott szöveget, és leginkább csak digitális írással működnek. A GlovEye ötletének nagy előnye, hogy nyomtatott szövegekkel birkózik meg, és szinte ugyanazt az olvasásélményt nyújtja, mint ami a nem vakoknak is megadatott.

Talán a nevükből is kitalálható, hogy a GlovEye csapata egy kesztyűvel helyettesíti a látást – bár valójában maga a kütyü inkább egy gyűszűre vagy gyűrűre hasonlít. A felhasználó felhúzza az ujjára, a mobilját pedig a VR-szemüvegekből már ismert módon a fejére erősíti, hogy a kamerája rálásson a szövegre. Ezután már csak húznia kell az ujját a szövegen, a mobilra telepített app ezt követi, és Braille-jeleket küld az ujjra erősített kütyübe, annak megfelelően, ahol az éppen jár a szövegben, a kütyübe épített tüskék pedig valós időben “fordítják” a szöveget az ujjnak.

A magyar döntő megnyerésével a GlovEye utazhat Seattle-be, hogy a világdöntőn Magyarországot képviselje, és megpróbálja folytatni az utóbbi évek magyar innovációs diáksiker-sorozatát.