2017. június 9., péntek 14:43
Szegedi Robotember, Robotkatica, Robonova 1 – több mint fél évszázadot ölelnek fel ezek a furcsa, valószínűleg kevesek által ismert nevek, a magyar droidfejlesztők kreativitásának bizonyítékai. Többek között velük is találkozhatnak az érdeklődők Szegeden, ahol a hazai robotika fejlődésébe lehet betekinteni a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szerdán nyílt kamarakiállításának segítségével. A MI és a Robot című időszaki kiállításnak a Szent-Györgyi Albert Agora ad helyet a NJSZT állandó informatikatörténeti kiállításának keretein belül.
A június 7-től szeptember végéig látogatható kis tárlatot Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója nyitotta meg, aki szerint korunk a mesterséges intelligencia és a robotika exponenciális sebességű fejlődésének utolsó szakaszába lépett, azaz innentől csak egyre meredekebb lesz az önálló gondolkodó gépek fejlődése, aminek többek között olyan csalhatatlan jelei vannak, mint például a góban győzedelmeskedő mesterséges intelligencia.
Alföldi István a kiállításról szólva azt azért jelezte, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nem jelenik meg közvetlenül a tárlaton (a cím szójátékától eltekintve), a kiállítás inkább a jelenleg zajló forradalmi változások előzményeit mutatja be a robotfejlesztőktől kapott tárgyak és információs tablók révén (ez utóbbiak Forrai Ferenc grafikus alkotásai). A kiállításon magángyűjteményekből származó, zömében saját tervezésű és építésű robotok láthatók, amik sok esetben rangos robotikaversenyek nyertesei is egyben.
A kiállítás kétségkívül legérdekesebb – és egyben legnagyobb, konkrétan embermagasságú – darabja a Szegedi Robotember másolata. Muszka Dániel kibernetikus feltaláló alkotása 55 éve készült a szegedi Úttörőház részére, és ma már megmosolyoghatjuk egyszerű funkcióit, de akkoriban nagy szám volt, hogy automatikusan köszöntötte a látogatókat, és 24 előre betáplált kérdésre adott választ. Sajnos az eredeti bádogember már nincs meg, így csak idős alkotójának élményszerű beszámolója alapján tudjuk elképzelni, hogyan forgatta a fejét egy Wartburg ablaktörlőmotor segítségével.
Akit kicsit is érdekel a robotika, az valószínűleg nem fog unatkozni a tárlatot körülvevő állandó kiállításon sem: az NJSZT mint tudományos civil szervezet bámulatos infokommunikációs és számítástechnikai gyűjteményt tudhat magáénak, ami egy nem állami fenntartású múzeumtól kifejezetten szép örökségvédelmi teljesítmény.
A Szegedi Robotember 2014-ben készült replikája. Muszka Dániel kibernetikus, informatikus, kutató és feltaláló 1962-ben alkotta meg a szegedi úttörőház felkérésére a tájékoztató, útbaigazító bádogembert. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Hasonló, de kétszer ekkora válaszadó panel tartozott a robothoz (ami az idők során az enyészeté lett), mint ami jelenleg is a replika bal kezében látható. Jobb kezében eredetileg táskarádiót tartott, amiből vagy a Kossuth vagy a Petőfi rádió szólt. A fej képes volt 100 fokos fordulatra, szemei világítottak, fején az antenna forgott. A robot hasánál eredetileg fotocellás érzékelőt helyeztek el, ami érzékelte, ha valaki elhaladt vagy megállt a robot előtt: ekkor a robot üdvözlő szöveget mondott. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
16 szervomotor működtette a szingapúri Hitec-Multiplex konszern Robonova 1 robotját, amit a hátába épített mikroszámítógép vezérelt. A 2006-ban piacra dobott szerkezet fejlesztésében 2001-től 2005-ig Juhos Sándor is részt vett. 2009-ben Juhos Sándor és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Robotika Szakosztályának csapata RoboCup világbajnok lett a robottal. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Kvadrokopter. Abonyi Zoltán diplomamunkája az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának mesterképzésén, 2016-ban. Célja a szabályozástechnikai ismeretek fejlesztése és egy könnyű, amatőr filmezésre alkalmas drón építése. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Khepera III. A svájci K-team Corporation2005-ben piacra dobott robotjához Rabi Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem mérnökinformatikus BSc szakos hallgatója készített adaptív pályakövető és ütközésmentes irányító alkalmazást szakdolgozatként, 2012-ben. Témaköre alapját a gödi Samsung gyárban a vonalkövető robotoknál tapasztalt hiányosságok szolgáltatták. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója megnyitja a kamarakiállítást. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A kiállítás rendezője, Képes Gábor szakmai tárlatvezetésén elsősorban azokat az alkotókat emelte ki, akik a robotika versenyeken és az NJSZT robotika szakosztályában is robotok építésével foglalkoztak, foglalkoznak. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Muszka Dániel híres robotkaticája, az 1956-ban készült kibernetikus állatmodell. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Szegedi Katicabogár elektroncsöves irányítóberendezése. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
SIMON-5, Pécskai Balázs (NJSZT Robotika Szakosztály) emberszabású robotja 2012-2013-ban készült, ízületeit, ujjait emberszerűen mozgatja. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Légpárnás Mars-járó robot részlete. A Mars Mining Corporation csapat három évben is győzni tudott a Magyarok a Marson Alkalmazott Mérnöki Tudományok Versenyen, 2014-ben ezzel a szerkezettel. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
NXT Mindstorms focizó robot. A lipcsei RoboCup világversenyen 2016-ban indult ez a magyar építésű csatárrobot a Junior korcsoport Primary kategóriájában. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A 2010-es Magyarok a Marson Alkalmazott Mérnöki Tudományok Verseny győztes robotjának, a Mars Mining Corporation csapat Mars-roverének szeme, egy wifis képátvitelre képes mobiltelefon. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A MI és a Robot kiállításnak otthont adó Informatikatörténeti Kiállítás egyik csemegéje, a 46 éves magyar (vektor)grafikus megjelenítő, a GD-71, amit 1971-ben fejlesztettek az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Érdemes a teljes kiállítást megtekinteni, lenyűgöző a NJSZT gyűjteménye. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)