Mióta már az amerikai államok közel felében legális a marihuána termesztése és fogyasztása, hirtelen pont a legzöldebb államokban ugrott meg a villányszámla. A kenderpalántáknak sajnos nem elég az energiatakarékos led-égők fénye, a folyamatosan növekvő energiafogyasztás viszont pont rosszul jön a Trumpot ellensúlyozni próbáló helyi kormányzóknak.
Gyakran hallunk róla, hogy a hazai illegális marihuánaültetvények gazdái azzal buknak le, hogy hirtelen az egekbe szökik a villanyszámlájuk. A kábító THC-t tartalmazó kenderfajták ugyanis a vegetatív fázisban (mikor növekednek) folyamatos, erős fényt igényelnek, csak így nőnek nagyra. Kis palántákkal pedig nem nagyon éri meg a dolog, hiszen a szárított kannabiszt grammra mérve árusítják.
A Guardian egy denveri (Colorado állambeli) kannabisz-ültetvényen járt, ahol hatalmas, 1000 watt teljesítményű, nagynyomású nátriumlámpákkal világítják be az üvegházat. A tulajdonos azt mondta, próbáltak LED izzókat használni, de ezek egyszerűen nem voltak elég erősek. Olyan lámpákat kell tehát használniuk, amiket egyébként kórházakban, műtéti szobákban találunk - ezeknek az olvasólámpáknál ötszázszor nagyobb a fényük.
Ezért egy ültetvénynek havi akár 4000 dollár, tehát több mint 1 millió forint is lehet a havi villanyszámlája. Az orvosi és rekreációs fűhasználat az amerikai államok közel felében legális, de a megugró áramfogyasztás problémájával senki sem számolt.
A füvet az elsők közt legalizáló Kaliforniában, az orvosi és rekreációt fűhasználók mennyországában pedig a kannabiszültetvények az összes állami áramfogyasztás 1%-át adják.
Ez főleg mostantól okoz majd problémát, hogy Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Az elnök ellentmondásos döntése után sok helyi politikus, kormányzó jelentette be: az általuk vezetett állam továbbra is tartja majd magát az egyezményben megszabottakhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy helyi szinten sokkal szigorúbban kell venni a fogyasztást, az újrahasznosítást és a megújuló energiaforrásokra való átállást.
A hatalmas szénlábnyomú fűtermesztés egész biztosan visszaveti az USA nagy nehezen kiharcolt természetvédelmi eredményeit. Az fogyasztás és a terjesztés viszont csak bizonyos államok határain belül legális, ami érdekes belső piaci körülményeket teremtett: Coloradóban például hatalmas a belső árverseny, a termesztők tehát érdekeltek benne, hogy csökkentsék az eget verő energiakiadásukat, hiszen így nagyobb lenne a profitjuk is.
A legális marihuánatermesztés viszont még gyerekcipőben jár, ezért nem feltétlenül kell megijedni ezektől a kezdeti problémáktól, az ágazat valószínűleg hamar felveszi majd a tempót a több száz éve fejlődő hasonló mezőgazdasági vállalkozásokkal.
Egyes cégek már meg is kapták a város "zöld plecsnijét", mivel a vegetatív fázisban a kisebb teljesítményű LED lámpákra álltak át, a nagynyomású nátriumizzókat csak a reproduktív fázisban lévő, virágzó kendernél használják. Ezzel gyakorlatilag megfelezték az áramfogyasztásukat. A zöld cégek szerint az ágazatban már most érezni az innováció áldásos hatásait.
A különböző orvosi céllal termesztett fajták, például a "Halálcsillag" vagy az "Eper köhögés" névre keresztelt kender mára már nem csak az egyetemistákat érdekli - a Guardian által felkeresett L'Eagle termesztőcég szerint az ötvenes évek Babyboomer generációja mostanában kezdi újra felfedezni a füvet, és ezzel kiváltani a korosztályukban népszerű alvást elősegítő vagy nyugtató gyógyszereket.
Az orvosi fű mellett kampányolók azt mondják, a kannabisz természetesen old meg olyan problémákat, amiket az elmúlt évtizedekben csak szintetikus gyógyszerekkel, vagy még úgy sem lehetett kezelni. A kannabisz egyébként több mint 1 milliárd dollár, adóköteles eladást generált tavaly.