Kevés jellemzőbb mozzanata van a hazai örökségvédelemnek, mint a Budaörsi Repülőtér nyolcvanadik születésnapja. A gyönyörű, de kiadós felújításra szoruló bauhaus főépülettel büszkélkedő repteret 1937. június 20-án, nyolcvan éve nyitották meg, akkor ötvenezres tömeg ünnepelte az ország első nemzetközi közforgalmú repülőterének avatását. Az évfordulós megemlékezésen körülbelül ötvenen vettek részt – a sajtó munkatársait is beleszámolva.

Az emblematikus reptér jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában van és a Magyar Repülő Szövetség üzemelteti, de a születésnapjára egyedül a repülőtéren működő Goldtimer Alapítvány gondolt. Ők pár hónappal ezelőtt eldöntötték, hogy külső segítség nélkül is megszervezik az eseményt: az alapítvány által megmentett és felújított oldtimer repülőgépekkel tisztelgő kötelékrepülést hajtanak végre a repülőtér fölött.

A repülőteret bejárva elég nyilvánvalónak tűnt, hogy ráférne egy alapos felújítás, a csodás főépület egyik szárnya kifejezetten romos állapotúnak látszik, de a nagyhangár (légiforgalmi hangár) és a mellette lévő kisebb hangár (sporthangár) is elbírná a korszerűsítést. Sajtos Zoltán, a Goldtimer Alapítvány kuratóriumának tagja a tisztelgő repülés előtti sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a repülőtér felújításához több milliárd forintra lenne szükség.

Nem könnyíti meg a felújítás helyzetét, hogy a füves futópálya alatt lévő vízelvezető Zsolnay-porcelánból készült, ezért ipartörténeti emléknek számít. Emellett a Goldtimer Alapítvány azt is kezdeményezte, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum repülőgép-gyűjteménye kerüljön Budaörsre, ahol interaktív múzeumot és kulturális központot tudnának létrehozni, emellett repüléseket is végre tudnának hajtani. Mindennek a realitásáról – ismerve a múzeum körül kialakult helyzetet – nehéz sok pozitívat elképzelni.

Tízezrek ünnepelték

A repülőtér történetét Zsák Ferenc történetkutató elevenítette fel röviden. A reptér helyszínéről a 30-as évek elején hosszas tervezés után döntöttek: a sokáig favorizált Mátyásföldi reptér kibővítése helyett Budaörs nyert, bár azt máig nem tudni, hogy az ország vezetése, amely a csepeli megvalósítást támogatta, végül miért döntött Budaörs mellett (a korabeli sajtó korrupciót sejtett a történtek hátterében).

Az Iparügyi Minisztérium 1935 februárjában nyilvános pályázatot írt ki az utasforgalmi épület és a hangár megtervezésére, de a Czakó László győztes terve mégsem valósult meg, helyette Bierbauer Virgil és Králik László építészmérnököket kérték fel, hogy a megvásárolt pályaművek felhasználásával közösen készítsék el a forgalmi épület terveit. A háromszintes Bauhaus stílusú főépület a hozzá csatlakozó kétszintes oldalszárnyakkal Bierbauer Virgil tervei alapján készült. A repülőtér építése kétszáz nap alatt fejeződött be, összköltsége három-négy millió pengő volt.

A magyar légiforgalmi vállalat három vadonatúj ezüstszínű, hárommotoros Ju 52-es utasszállító gépe már hetekkel a megnyitó előtt szoros kötelékben körözött alacsonyan a város felett, és szórta az avatásra hívó röpcédulákat. A nyitóünnepséget 1937. június 20-án tartották, és külföldi államok repülőit kérték fel bemutató repülésre. Az eseményt ötvenezer ember nézte végig.

Sportreptér, műemlék

1939 őszéig a repülőtér forgalma fokozatosan növekedett. Az akkori idők valamennyi jelentős légitársaságának legmodernebb négymotoros, 40-50 személyes repülőgépei is rendszeresen útba ejtették Budaörsöt. A világháborúban szinte alig sérült a reptér, utána viszont az állami vezetők szállítására jelölték ki, emiatt hermetikusan lezárták. Az 50-es évek végétől a Mezőgazdasági Repülési Szolgálat kezdte el használni, később a Magyar Honvédelmi Szövetség sportrepülőtére lett és máig ilyen funkciót tölt be. 2005 áprilisában a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma a repülőteret műemlékké nyilvánította.

A kis évfordulós ünnepség zárásaképp a repülőtéren üzemelő Goldtimer Alapítvány ünnepi kötelékrepülést hajtott végre az általuk felújított R-18c Kánya, Gerle 12-es és Liszunov Li-2-es repülőgépekkel, alábbiakban látható, részben a születésnapi eseményen készült nagyképes összeállításunk a reptér múltját és jelenét mutatja meg.