Életünk aránytalanul nagy részét töltjük pocsék formatervezésű elektronikus eszközök nyomogatásával. Kétezer forintos billentyűzetek, fröccsöntött műanyag egerek, ilyen-olyan érintőképernyők, vibráló kontrollerek, rossz irodai székek, helytelen testtartás – ezek észrevétlenül teszik tönkre az egészségünket. Egy pocsék ergonómiájú billentyűzet használatához nem kell jogosítvány, mivel nem jelent olyan közvetlen veszélyt másokra, mint egy motoros fűrész vagy egy légkalapács. De a hosszú távú használata pont ugyanolyan egészségkárosodást okozhat.
Egy új kutatás szerint azok, akik napi 9 óránál többet töltenek mobilokkal, tabletekkel, játékkonzolokkal és számítógépekkel, jóval nagyobb eséllyel fognak kéz- és csuklófájdalmaktól szenvedni, mint azok, akik nincsenek ennyire rágyógyulva a technikai eszközökre. Azoknál, akik intenzíven, azaz naponta több mint 5 órán át használták ezeket, megfigyelhető volt a kar idegeinek és ínszalagjainak deformációja.
A kéztőalagút-szindróma (carpal tunnel syndrome, CTS) leginkább a középkorú nőket érinti, de ez csak annyit jelent, hogy alkatilag ők a legveszélyeztetettebb csoport. A szóban forgó tanulmányt 48 főiskolai hallgató bevonásával végezték, de a résztvevők 92 százaléka panaszkodott kényelmetlen, bizsergő érzésre vagy csuklófájdalmakra – ezek a CTS kísérő tünetei.
A CTS alapvetően sérülések, törések, tumorok, gyulladások, illetve fejlődési rendellenességek hatására alakul ki, de az elektronikai eszközök túlzásba vitt használata is kiválthatja. Elég, ha a kéztőben kialakuló gyulladás elkezdi nyomni a nervus medianust – az alkar hajlító izmait és több kis kézizmot is átszövő ideget –, és máris fellép a fájdalom vagy a kényelmetlen érzés.
A CTS fő tünete a zsibbadás, ez a viszkető-égető érzés. Főleg a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj környékén, de néha a gyűrűsujj környékére is átterjed. Egyesek arra panaszkodnak, hogy a zsibbadás az alkaron át egészen a vállig húzódhat. Érthetetlen okokból ez a zsibbadás az éjszaka közepén is fölléphet; ilyenkor nincs más megoldás, mint felkelni, és addig rázni a kezünket, míg a zsibbadás meg nem szűnik. De a kar merevsége néha még reggel is érződik.
Maga az érzés inkább kényelmetlen, mint fájdalmas. A kéz ilyenkor gyengének érződik, a kézügyesség érezhetően romlik; már egy kávéspohár megtartása vagy egy üdítőskupak lecsavarása is nehézséget okozhat. De a CTS veszélyes is lehet. A nyomásérzékeny idegeink 25 százaléka az ujjhegyeinken találhatók, így az előrehaladott CTS-nél akár az is előfordulhat, hogy megégetjük az ujjhegyeinket, mert nem érezzük, hogy rámarkoltunk valami forróra.
Ha a fenti tünetek rendszeresen fellépnek, érdemes felkeresni az orvost. Ha túl sokáig várunk, az maradandó idegkárosodást is okozhat. Első lépésként egy fáslit kapunk a kezünkre, amitől nem tudjuk mozgatni a csuklónkat, és az ujjainkat is csak korlátozottan; így csökken az idegekre nehezedő terhelés. A páciensek ezenfelül gyulladáscsökkentő gyógyszert is kaphatnak, például aszpirint vagy ibuprofent. Ha a gyulladás súlyos, az orvos dönthet úgy, hogy szteroidinjekcióval kezeli az érintett területet. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy
A szakértők régóta mondogatják, hogy a fiatalok eszközhasználata kéztőalagút-szindrómát okozhat. A fizikai vizsgálatok és az ultrahangos felvételek szerint azoknál, akik gyakran használtak elektronikus eszközöket, kimutatható volt a nervus medianus deformációja.
A sok képernyőgörgetés és pöcögtetés, kattintás, scrollozás és gombnyomkodás nemcsak a kéz és a kar idegeit érintheti, hanem a test más részeit is: a vállat, a nyakat, a hátat és a könyökünket is. A csetelés, a mobiljátékok, a gépelés és az internetböngészés is repetitív mozdulatokkal jár, márpedig ha ezt elég sokáig csinálják, az sérülésekhez vezethet.
A kockázatok megfelelő módszerekkel mérsékelhetők:
A CTS mindenkinél fölléphet, aki nagy erőkifejtést igénylő vagy repetitív munkát végez, esetleg rezgő eszközökkel, például légkalapáccsal dolgozik. De már az ennél kevésbé megerőltető feladatok, mint a vezetés, a kötés vagy a smirglizés is kiválthatják.
Azt a Hong Kong-i tanulmány szerzői is elismerték, hogy a vizsgálatokat kis létszámú csoporton végezték, és ez torzíthatja a végeredményt. A feltételezésük mégsem alaptalan, mert hasonló eredményt hoztak más kutatások is. Az Acta Informatica Medicában 2014-ben megjelent tanulmány is foglalkozott a kérdéssel. Az írásnak már a címe is sokatmondó: Occupational Overuse Syndrome (Technological Diseases), ami szó szerinti fordításban munkahelyi túlhasználati szindrómát jelent, és a műszaki eszközök használatából fakadó betegségekre utal.
A CTS ezeknek csak az egyik tünete; mint kiderült, a helytelen vagy túlzott kütyühasználat akár nyaki fájdalmakat vagy egérvállat (mouse shoulder) is okozhatnak. Igen, van ilyen, és bármilyen röhejesen hangzik is,
A napi 12-16 órán át egeret vagy kontrollert szorongató videojátékosoknak külön oktatóvideót is készítettek olyan kéz- és csuklógyakorlatokról, amikkel csillapíthassák a kellemetlen érzést. A LeviFitness videócsatornája direkt a videojátékos ártalmakkal foglalkozik – ez is bizonyítja, hogy a jelenség sokakat érint.
Az új eszközök tervezésekor általában ritkán veszik figyelembe az ergonómiát, inkább a hatékonyságot tartják szem előtt. A People már 1990-ben figyelmeztetett erre, amikor készült egy felmérés az amerikai munkaerőpiacról; eszerint
Erről nemcsak a munkahelyek digitalizálása, hanem a monoton munkafolyamatok elterjedése is tehet. Még az olyan analóg szakmák, mint a húsipar is széttagozódtak kisebb, egyhangú munkakörökre. A mészárosok régen egész állatokat dolgoztak fel, így minden kés- és bárdmozdulat különböző volt. A mai húsfeldolgozó üzemekben egy munkás egyféle feladatot végez, de azt az egyféle mozdulatot naponta 8000-szer kell megtennie.
Már ebből is látható, hogy a megnövekedett egészségügyi kockázat nem csak az irodai dolgozókat érinti. A legveszélyeztetettebb munkakörök azok, ahol sokszor kell monoton mozdulatokat végezni. A levélkezelők, a pénztárosok, az autószerelők, a fodrászok, a kertészek és a zenészek rizikófaktora a legmagasabb.
Amikor új eszközöket fejlesztenek, a gyártók inkább a hatékonyságot tartják szem előtt, mint az egészségügyi kockázatokat. A modern billentyűzeteken a titkárnők 40 százalékkal gyorsabban gépelhetnek, mint a régi írógépeken; a profi szövegszerkesztők naponta 20-23 ezer karaktert is írhatnak. És kevesebb az idő pihenésre is. Az írógép kocsiját sorváltásnál még vissza kellett tolni a kiinduló helyzetbe, és ezalatt az ujjak tudtak pihenni. Ma már nem tudnak, mert
A szervezetünk nincs rá felkészülve, hogy naponta több ezerszer végezzük el ugyanazt a repetitív mozdulatot. Ezek rövid időn belül irritációt, majd gyulladást okozhatnak, ami nyomni kezdi az idegeket. A CTS kockázatát nem pusztán a repetitív mozdulatok válthatják ki, hanem az olyan betegségek is súlyosbíthatják, mint a pajzmirigyproblémák, a cukorbetegség vagy a köszvény.
A kényelmetlen testhelyzetek és a rossz ergonómia ellen a hardvergyártók is próbálnak védekezni. Ebből született néhány, elsőre szörnyűségesnek tűnő technikai hibrid, például az Evoluent VerticalMouse: az egér, amit függőlegesen tartva használhatunk, és így nem csavarodik meg a csuklónk. És a VerticalMouse nem az egyetlen különlegesség: az ergonómikus egereknek van 2017-es toplistája, és külön cikkek foglalkoznak a használatukból fakadó előnyökkel.
Nem lehet hangsúlyozni, hogy ez mennyire fontos. A betegséggel foglalkozó terapeuták szerint az ergonómikus eszközök nyújthatják a legtöbb segítséget. Ha már ezekkel kell dolgoznunk naponta 6-8-10 órán át, próbáljuk minél kényelmesebbé tenni. És itt nemcsak a formatervezett billentyűzetekről vagy a vertikális egerekről van szó, hanem például az olyan késekről is, amikkel minél kevesebb csuklómozdulattal darabolhatunk fel egy csirkét.
Az irodai dolgozóknak is érdemes lenne megtanítani, hogy üljenek a székükön egészségkárosodás nélkül, vagy hogy változtatniuk kell-e az asztaluk vagy a székük magasságán. Amit ez ügyben megtehetünk:
(Borítókép: Michael Brennan/Getty Images Hungary)