A tengeralattjárók érzékelése mindig is szép kihívás volt a haditechnikában, és ma már vannak módszerek arra, hogy a hajókat elrejtsék a szonárok elől. A magnetométereket azonban sokkal nehezebb kijátszani, mert ezek a műszerek a Föld mágneses mezejében fellépő bármilyen anomáliát észlelnek. Például amiket a vízben úszó óriási acéltestek okoznak.

Már a második világháborúban használtak magnetométereket, de a rövid hatótávolság miatt csak miután szonárral már sikerült bemérni az ellenséget. Ez a helyzet viszont hamarosan megváltozhat, mert kínai tudósoknak sikerült több kilométerre növelni az érzékelő által lefedett területet.

A kvantumérzékelő bejelentése igen furcsán alakult, mert a kínai tudományos akadémia június 21-én közzétett az áttörésről egy beszámolót, de miután egy újságíró rámutatott a fejlesztés hadászati jelentőségére, hogy ezzel Kína simán uralhatná a Dél-Kínai Tengert, az akadémiai bejelentés egyszer csak eltűnt - foglalta össze a helyzetet a New Scientist című tudományos lap.    

A magnetométer hatótávolságának növeléséhez szupravezető kvantuminterferenciás berendezést (angol nevéből rövidítve: SQUID) érdemes használni. Ám ezzel is van egy kis gond, a szenzor ugyanis rendkívül érzékeny, és túl nagy háttérzajban kell megtalálni a hasznos információkat. A Sanghaji Műszaki Egyetem munkatársai ezt azzal küszöbölték ki, hogy egy egész sor SQUID-et összekötöttek, hogy könnyebben ki tudták szűrni a hasznos adatokat.

A végeredmény az, hogy a korábbi pár száz méteres hatótáv helyett akár 6 kilométerről is érzékelni lehetne a tengeralattjárókat, és ez a távolság a technika további finomításával még növelhető. Bár vannak még megoldandó problémák, mielőtt az új magnetométerekkel nekikezdhetnének a tengeralattjárók levadászásához, a kínai tudományos eredmény azt mutatja, hogy az ázsiai ország érhet először a célhoz.

Persze nem a SQUID-en múlik, hogy Kína képes lesz-e érzékelni a tengeralattjárókat, hiszen évek óta épül a Nagy Víz Alatti Fal néven becézett, víz alatti szenzorokból, bójákból és merülő drónokból álló rendszer, amely igen részletes képet ad majd a víz alatti eszközök mozgásáról.

Borítókép: Kínai tengeralattjáró  Csingtao mellett 2009-ben. - fotó: Guang Niu / Getty Images