Arcunkba csap a szovjet éra rozsdaporos hűvös szele, amint megérkezünk Lvivbe, az informatika nyugat-ukrajnai fővárosába, amely az Osztrák-Magyar monarchiától egy mára kissé lerobbant történelmi belvárost örökölt, a Szilícium-völgytől pedig hightech munkalehetőséget.

Az első pillanattól fogva egy furcsa, ellentmondásos kalandjáték szereplőivé válunk, amelyben különböző korok mindennapjait élhetjük át. Már a reptéren választani kell: hagyjuk magunkat elcsábítani a komminizmusban szocializálódott, taxiórát ritkán alkalmazó sofőrökkel? Harminc forintért buszra pattanunk, hogy kipróbáljuk az ukrán masszázst, ami a belső szervek tömeg általi szétpaszírozásából áll? Esetleg hipszter üzemmódba kapcsolunk, és hívunk egy Ubert?

Ebben a nagy múltú városban szervezik meg már negyedik éve az IT Arena nevű technológiai konferenciát, ez egy ismétlődő szárnypróbálgatása a helyi startup közösségnek, ám alapvetően a nyugati megrendelőknek dolgozó outsourcing cégek bulija. Jóval azelőtt meghívást kaptunk ide, hogy napvilágot látott volna a kárpátaljai magyarokat hátrányosan érintő ukrán nyelvtörvény, és az a helyzet, hogy Lviv környékén nem a magyar- vagy oroszkérdés van napirenden, hanem hogy minél többet tudjanak angolul.

Itt nincs fejlett startup ökoszisztéma

- vágott bele a történetbe Stepan Veselovskiy, a helyi informatikai klaszter vezetője. Ennek az oka igen egyszerű, az EU-n kívül vagyunk, ahol az inkubátorok, akcelerátorok nem számíthatnak központi uniós támogatásra. Nincs önfeledt pénzszórás abban a reményben, hogy talán bejön egy-két ötlet, és hatalmas üzleti siker lesz belőlük. Enélkül kell fenntartható üzleti modellt találni az egész rendszernek, ami nem megy könnyen, Veselovskiy elmondása alapján jó pár ilyen kezdeményezés elbukott. Mégis igyekeznek rendületlenül támogatni a startupokat, az IT Arena műsorán is van háromperces előadásokból álló pitching verseny, és a zsűrit olyan sztárokkal erősítették, mint például Mike Butcher, a TechCrunch londoni vezetője.

A brit startup-guru szerint Lviv egyik ígéretes terméke a Senstone nevű hangjegyzetelő kütyü, amely a Kickstarteren már bezsebelt egy komoly összeget. Kicsit csúsznak a gyártással, de az a terv, hogy év végére leszállítják a kütyüket. Az ország más területein azonban volt már néhány nagyobb sikersztori, az odesszai Looksery nevű céget nemrég 150 millió dollárért vette meg a Snapchat, ukrán származású a Grammarly , és a Google is vett egy arcfelismerésben utazó céget - Viewdle - potom 45 millió dollárért. Ezen a versenyen azonban nem lvivi csapat, hanem a harkovi Docsify nyert, a marketing emailek nyomon követését segítő eszközével. 

Országszerte háromezer startup van a hivatalos számok szerint, ám ezzel sok befektető nem ért egyet - tudtuk meg Alexandra Balkovától, a WannaBiz angyalbefektetői alap munkatársától. Elmondta, hogy Ukrajnában rengeteg a technológiai szakértő, ám jóval ritkább a kereskedői és marketinges tálentum.

Amíg nem lesz nagyobb áttörés, Lvivben az outsourcingból próbálják kihozni a maximumot, mert ezen a területen óriási a növekedés. Az informatikai itt elég fiatal iparág, 22-25 éves múltra tekint vissza, de Stepan Veselovskiy arra számít, hogy 2-5-10 év alatt megjelenik egy réteg, amelynek már elegendő pénze és tapasztalata lesz ahhoz, hogy saját terméket fejlesztő cégeket indítson útnak.

„Amikor 2008-ban elhatároztuk, hogy a turizmus mellett az IT-re fókuszálunk, még csak négyezer infiormatikus dolgozott itt. Aztán a 2015-ra kitűzött tízezer fős célt másfélszeresen túlszárnyaltuk, és most már közel húszezren dolgoznak az IT területén.”

A fejlődésnek itt is gátja a munkaerőhiány, van olyan vállalat, ahol több száz betöltetlen pozíció van. Azt is kihasználták az elmúlt években, hogy a háború sújtotta keleti országrészből sokan elmenekültek, és igyekeztek őket itt megfogni, mielőtt átlépték volna az uniós határt. Lviv mellett szól Veselovskiy szerint, hogy az elmúlt évtizedben mindig a legélhetőbb ukrán városok közé tartozott, és komoly ingatlanfejlesztési projektek indultak, a cégek támogatják a lakások építését, hogy el tudják helyezni a dolgozókat.

Az Lviv IT Klaszter új innovációs városrészében, amit idén ősszel kezdenek felépíteni, tízezer embert tudnak majd elhelyezni a hipermodern irodákban, amelyek a látványterv alapján akár New Yorkban vagy San Franciscóban is lehetnének.

Ez is jócskán elüt majd a belvárosi hétköznapok rögvalóságától, amikor a kockakövet verdesi néhány roggyanásig megpakolt, ősrégi zsiguli tengelye, és olyan minibuszokat is látni, amikről elképzelni sem tudjuk, hogyan kaphattak engedélyt utasszállításra. A városnak azonban jók az adottságai, talán jut majd pénz a felújításra. Bár a bérek jóval a nyugat-európai átlag alatt vannak, Ukrajnában egyáltalán nem olcsó az informatikusi munka. Veselovkiy úgy fogalmazott, hogy „ők nem India”, nem éhbérért robotolnak, inkább a nyugati cégek technológiai beszállító partnerei szeretnének lenni.

Van azonban még egy öröksége Lvivnek, illetve egész Ukrajnának. A szovjetektől származik az a korrupt rendszer, amelyben előfordul, hogy egyesek visszaélnek a hatalommal, vagy esetleg eltekintenek a törvények alkalmazásától, ha az kifizetődő. Az informatika ebből is kiutat jelenthet, és az IT-cégek könnyen meg tudják szólítani a fiatalokat, hogy ráírányítsák a figyelmet a működésüket megnehezítő problémákra. Persze azt is látni kell, hogy az ország lakosságának legfeljebb egy százaléka foglalkozik informatikával, főleg Lviv és Kijev területén, így gyökeres változásokat nehéz elérni.