A japán atomfelügyelet szerdán úgy döntött, hogy megadja az előzetes működési engedélyt a Tokió Elektromos Művek (TEPCO) által üzemeltetett Kasivazaki-Kariva atomlétesítmény hatos és hetes reaktorának – írja az MTI.
Az atomfelügyelet öt biztosa egyhangúlag szavazott bizalmat a TEPCO-nak. Ez volt az első alkalom, hogy a vállalat zöld jelzést kapott a hatóságoktól a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után biztonsági okokból leállíttatott reaktorok újraindítására.
A két, egyenként 1356 megawattos reaktort már a fukusimai katasztrófát követően hozott új, szigorított biztonsági előírásoknak megfeleltetve állíthatnák újra munkába a világ legnagyobb atomlétesítményének számító Kasivazaki-Karivában. A TEPCO-nak nagy szüksége van arra, hogy újrakezdjék a termelést, mert a fukusimai helyreállítások és a katasztrófával kapcsolatos kártérítések hatalmas összegeket emésztenek fel.
Azonban hiába kapta meg a vállalat az előzetes engedélyt, a reaktorok tényleges újraindítása akár évekbe telhet. Jonemaja Rjuicsi, a Kasivazaki-Kariva atomlétesítménynek otthont adó Niigata prefektúra vezetője leszögezte: addig nem tárgyal a TEPCO-val, amíg az el nem végzi a fukusimai katasztrófa teljes felülvizsgálatát és összegzését, ami 2020-ig is eltarthat. Közvélemény-kutatások szerint a japánok többsége szintén ellenzi a reaktorok újraindítását, és sokan inkább teljesen lemondanának az atomenergiáról. Szerdán egy csoport aktivista tüntetett az atomfelügyelet ülésének helyszínén. A hatóságok döntése azonban kapóra jöhet Abe Sindzó japán kormányfőnek, aki azt szeretné, ha a nukleáris energia 2030-ra az energiaellátás 20 százalékát tenné ki.
2011. március 11-én Japánt történetének legnagyobb földrengése és szökőárja sújtotta Fukusima tartományt. A hatalmas hullámok elárasztották a tengerszint felett tíz méterrel lévő Fukusima 1. erőmű áramtermelő egységeit, ennek következtében leállt a hűtőrendszer, és a hat reaktor közül háromnak megolvadt a magja, átégette a reaktortartály burkolatát.
Ez az 1986-os csernobili atombalesethez mérhető katasztrófához vezetett, amelyet a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) szerinti legsúlyosabb, 7-es fokozatba sorolták be. Nagy mennyiségű sugárzó anyag került a környezetbe, az erőmű környékéről 150 ezer embert telepítettek ki. A természeti csapásban közel 16 ezer ember halt meg, további közel 2500 embert pedig eltűntnek nyilvánítottak.
A helyszínen azóta tart a kármentés és az erőmű leszerelése, és a munka még várhatóan négy évtizeden át el fog húzódni. Júliusban megtalálták az atomerőmű megolvadt nukleáris fűtőanyagát, egy víz alatti robot készítette el róla az első képet.