Barack Obama elnöksége alatt az Egyesült Államok illetékesei közölték, hogy a kibertámadásokra adott esetben a hagyományos hadviselés eszközeivel is válaszolnak, ha indokoltnak látják.

Úgy tűnik, ez a felfogás elérte Európát is. A brit Telegraph birtokába került dokumentumok szerint az ellenséges elkövetők által indított kibertámadásokat háborús cselekményként értékelnék a jövőben, így legvégső esetben valódi fegyverekkel is reagálhatnának rájuk.

A létrehozandó keretrendszer megteremtésének alapját a tervezet indoklása szerint az orosz vagy észak-koreai kibertámadások indokolják. Ezek mind államilag levezényelt vagy államilag támogatott kiberakciók voltak a nyugati államok ellen.

A javaslat szerint a megfelelő jogi alapok is adottak: a nemzetközi jog és az Európai Unió alapszerződésének egyik pontja is felhatalmazást ad erre. Ezek szerint az ellenséges akciókkal szemben a közösség fellép, többek között diplomácia eszközökkel, de szükség esetén szankciókkal is.

A Telegraph cikke szerint a dokumentum még kezdetleges állapotban van, mivel nem tisztázza a közös fellépés módjait. Ráadásul az Európai Unió megfelelő keretek híján maga nem viselhet háborút, csak a nemzetállamok különféle katonai szövetségekben.

A keretrendszer kialakításának igényét idén júniusban jelentette be a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács. Arra hivatkoztak, hogy egyre komolyabbak a kibertérből érkező fenyegetések és támadások, ezért szükség van arra, hogy az EU tagállamai egységesen lépjenek fel ellenük. A mai technikai színvonalon ezek a támadások legalább annyira veszélyesek lehetnek, mint a hagyományos hadműveletek.

(IT Café | The Telegraph)