A második világháború egyik legizgalmasabb technikatörténeti szála a híres-hírhedt német kódoló, kódfejtő gép, az Enigma története. A forgótárcsás, elektromechanikus titkosító gépet, ami laikus szemmel leginkább egy fura írógépnek tűnik, 1918-ban szabadalmaztatta Arthur Scherbius mérnök, és rögvest meg is kereste a német haditengerészetet és a külügyminisztériumot, de akkor még nem mutatott iránta érdeklődést senki.

Az Enigmát végül 1926-ban rendszeresítette elsőként a német haditengerészet. Később más országok is vásároltak belőle, egyes becslések szerint százezer Enigma került forgalomba, és leginkább a II. világháborúban jutottak a titkosító gépek szerephez. Az Enigmát feltörhetetlennek tartották használói, ugyanis a géppel kódolt szövegek visszafejthetetlenek voltak emberi eszközökkel. Arra viszont nem gondoltak, hogy a gépi kód géppel feltörhető. Ez elsőként 1932-ben meg is történt: a lengyel Marian Rejewski vezette tudóscsapat sikerrel fejtette vissza a gépi kódot.

Rejewskiék munkája alapján dolgozott tovább az Enigma által rejtjelezett üzenetek megfejtésén Nagy Britanniában, a Bletchley Parkban matematikusok egy csoportja – köztük Alan Turing. Ők elektromechanikus, később elektronikus számítógépeket használtak a kódfejtéshez, és 1940-től a világháború végéig szinte minden elfogott német üzenetet meg tudtak fejteni. Az akció annyira titkos volt, hogy 1970-ig nem is tudott róla a világ, a háború alatt a németek nem is gyanították, hogy minden üzenetüket el tudják olvasni a szövetségesek.

Az Enigma gépi kódjának évekig tartó feltörése mai eszközökkel sokkal rövidebb ideig tartott volna, derül ki az Alphr cikkéből. Egy gépi tanulással is foglalkozó adatelemző cég olyan mesterséges intelligenciát fejlesztett, amit a Grimm-testvérek meséin treníroztak, azaz képes német betűk lehetséges kombinációiból értelmes német szavakat kiszűrni és azonosítani, végeredményben értelmes mondatokat alkotni.

A neurális hálózatok képességeit szemléltető mutatvány (mert azért ismerjük el, manapság az Enigma feltörésének különösebb gyakorlati haszna nincs) során kétezer virtuális szerveren, másodpercenként 41 millió kombináció futott át az Enigma Pattern Pythonban megírt programja, és 13 perc alatt fel is törte az 1930-as évek 15 milliárd jelszóvariánsra képes csúcstitkosítását. A megfejtett mondat ez volt: “Deutsch ist eine schöne Sprache” – “A német nyelv gyönyörű”.

A lényeg, hogy az MI nem szótárat alkot, inkább azt vizsgálja, hogy mik a jellemzői a német szavaknak, általában milyen hosszúak, hány szótagból állnak, milyen szabályszerűség szerint követik egymást a magán- és mássalhangzók, magyarázta Mike Gibbons, az Enigma Pattern társfejlesztője. Azt azért Gibbons elismerte, hogy egyenlőtlen küzdelem volt egy csaknem százéves kódrendszert szembeállítani egy izmos XXI. századi mesterséges intelligenciával.