Nagyjából olyan vékonyak a Samsung CES-en bemutatott VL5 és VL3 aktív hangszórói, mint az IKEA-ból beszerezhető Lack falipolc, pedig a nagyobb változatban három 5 colos középsugárzó és két magassugárzó elfért (a kisebbikben csak egy-egy).
A lapos kialakítás ellenére meglepően tiszta mély hangok jönnek ki belőlük, ezt a vállalat Los Angeles melletti audio laborjában megtapasztalhattuk, ahol még a bemutató előtt meghallgattunk egy prototípust. Ott azt is elmagyarázták, milyen mérnöki trükknek köszönhető a jó hangzás.
A kaliforniai laborban a Samsung hangcuccai sokféle teszten esnek át, mielőtt a gyártósorra kerülnének. Nehéz elhinni, amíg az ember nem ül be egy vaktesztre, hogy két azonos árú rendszer közt mekkora különbség lehet. Mi ezt megtapasztaltuk, amikor élőben kipróbáltuk a Samsung tesztkörnyezetét, ahol a tévéktől a hangprojektorokon át a mobilokig mindent bevizsgálnak. A magyar újságírói csapatunk külön dicséretet is kapott, annyira pontosan eltaláltuk, melyik a gagyi termék.
Hatan leültünk a fekete vászonfüggöny elé, mintha egy kisebb moziban lennénk, ahol nincs mit nézni. A tőlünk eltakart részen egy forgó falon váltogatták a termékeket, véletlenszerű sorrendben, hogy biztosan csak a hallottak alapján osztályozzuk a minőséget. Csak A, B, és C termékről tudtunk, sem a típust, sem a márkanevet nem árulták el nekünk, mert ezek az információk elég erősen befolyásolják az emberek véleményét. Sokan felpontozzák az ismert cégeket.
Ez nagyjából olyan, mintha vennénk egy iszonyúan drága tévét, amin valamiért mindenkinek vörös a feje, de csak legyintenénk, hogy majd hozzászokunk. Senki sem tenne ilyet egy tévével.
Egészen nyilvánvalóan ócska hangja volt az egyik vizsgált hangszórónak, akárhogyan is változtattak a termékek sorrendjén, mindig százból nagyjából harminc pontot kapott tőlünk. Pedig állítólag ez is egy igen komoly gyártó igen komoly és drága terméke volt. A másik két terméknél nehezebb volt kitalálni, hogy melyik jobb. Az egyiknél érezhetően besegített egy mélynyomóláda, ami alapvetően szimpatikus dolog a popszakmában, ám bizonyos daloknál inkább hátrány volt a túlzottan erős basszus, így egyfajta holtverseny alakult ki a két minőségi modell között.
A gyártók olyan vaktesztekkel igazolják, hogy amit a mérnökök kitaláltak, és amit a profi műszerekkel bemértek a laboratóriumban, az a leendő vevőknél is úgy lesz. Méréses teszteket is elvégeznek, ám azok nem életszerű körülmények közt zajlanak. Ez többek közt azért gond, mert a legtöbben csak egy középen elhelyezett mikrofonnal mérnek, miközben a Samsung azt mondja, lakberendezési vizsgálataira hivatkozva, hogy az emberek nem is a hangszóróval szemben ülnek, hanem általában 10 százalékkal odébb valamelyik irányban. Vagy esetleg a szobában mászkálnak összevissza, papírtányéron cipelt tojáskrémes szendviccsel és pezsgős pohárral a kezükben.
A hallgatás helyének azért van nagy jelentősége, mert a hangrendszerekben általában többféle hangsugárzó van, és van némi átfedés az általuk lefedett frekvenciatartományban. Emiatt a kibocsátott hangok közt interferencia lép fel, és a szobában bizonyos helyeken romlik a zenehallgatás élménye.
A magassugárzók általában a 1500-2000 Hz környékén lépnek működésbe, és a megszólaló hangoknak alig egyharmadát kezelik. A Samsung viszont a középsugárzó mellé egy speciális, szélesebb frekvenciatartományt lefedő magassugárzót rak, ami 700 Hz-en is jól szól, és az új rendszerben a hangok nagyjából fele-fele jut a magas- és a középsugárzóra.
Őrültségnek tűnhet a nagyobb átfedés, ám a Samsung mást is kitalált. Beletett a hangrendszerbe egy digitális jelfeldolgozó egységet (DSP), és a hangokat úgy torzítja, figyelembe véve a hangszóró felépítését és karakterisztikáját, hogy a végső kibocsátott analóg hanghullám olyan legyen, mint amit le akarunk játszani.
A két sugárzó pedig az átfedett alacsonyabb tartományban is együtt dolgozik,
Ezt mondta nekünk Dr. Pascal Brunet, aki kitalálta a Samsung a torzításmentes megoldását. Gyorsan felrajzolta nekünk egy táblára, hogyan változik meg a hang feldolgozása a korábbi hangrendszerekhez képest:
Mint látható, a hanghullám torzítását elvégző DSP rögtön a digitális hangot veszi kezelésbe, és utána adja tovább az adatokat a digitális-analóg átalakítónak (DAC), ahonnan az erősítőre és a hangszóróra kerül a jel. Ez a rendszer ki tudja küszöbölni a hangszóró elöregedéséből vagy a hőmérséklet változásából eredő változásokat is, mert a hangsugárzók valós időben visszajelzést küldenek az állapotukról a DSP-nek. Brunet a beszélgetésünk során szerényen csak azt hajtogatta, hogy mindez csak matek, ami persze igaz is,
Azt is elmondta Brunet, hogy a forrás minősége, hogy átlagos minőségű Spotify, mp3, esetleg veszteségmentes FLAC vagy Tidal szól, nem változtat a hangsugárzók összehangolásán. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy az új technika sem képes csodákra, ha eleve rossz minőségű, agyontömörített a tartalom, az olyan is marad.
A VL5 és VL3 hangszórók tehát a szélsőségesen egyszerű kinézetük ellenére tele vannak izgalmas csúcstechnikával. Azt a Samsung munkatársai sem gondolják, hogy ettől fognak ájultan összeesni az audiofilek, de a mainstream piacra érdekes ez a két termék. A két hangszóró wifin, bluetooth kapcsolaton vagy jackdugón fogadja a hangokat, és mobilról a Samsung SmartThings applikációval vezérelhetők. A hangszórók a bennük lévő hightechen kívül még abban különlegesek, hogy elsőként látható rajtuk együtt a Harmannal nemrég felvásárolt AKG és a Samsung márkanév.