Az Egyesült Királyság fellebbviteli bírósága egy jogvédő szervezetek által kezdeményezett polgári peres eljárás ítéletében kimondta, hogy az évek óta kritikák kereszttüzében álló korábbi megfigyelési törvény elfogadhatatlan, ugyanis ez a telefonos és internetes kommunikáció lehallgatását korábban lehetővé tévő szabályozás az elfogadhatónál sokkal tágabb jogköröket biztosított a hatóságoknak – írja az ITcafé.

A brit titkosszolgálatok és rendőrségi szervek tömeges megfigyelési gyakorlatát már régóta támadják a kritikusok:

• Még 2016 tavaszán kerültek nyilvánosságra a 17 éven át tartó tömeges megfigyelési gyakorlat visszásságai, amelyekről 2016 októberében a titkosszolgálatok hatáskörét vizsgáló brit törvényszék ki is mondta, hogy jogszerűtlen volt: a titkosszolgálatok közel két évtizeden át, egészen 2015-ig megfelelő biztosítékok nélkül gyűjtötték és tárolták a brit állampolgárok személyes adatait, és ezt a tevékenységüket senki nem felügyelte kellő szigorral.

• Ennek a helyébe lépett 2015-ben a már egy évvel korábban gyorsjavításként elfogadott – és 2016 végén hatályát vesztett – Data Retention and Investigatory Powers Act (DRIPA, nagyjából: adatmegőrzés és vizsgálati hatáskörök törvénye). Ez arra kötelezte a telekommunikációs cégeket, hogy 12 hónapon át megőrizzék a kommunikációs metaadatokat (vagyis nem a kommunikáció tartalmát, hanem hogy ki, mikor, kivel, hol, hányszor, mennyi ideig kommunikált).
• Erről az Európai Unió Bírósága (EUB) már 2016 decemberében kimondta, hogy uniós jogba ütközött. A döntés szerint a jogszabály által lehetővé tett általános és megkülönböztetés nélküli adatmegőrzés nem fér össze az EU-s joggal, mert meghaladja a feltétlenül szükséges mértéket, és nem tekinthető indokoltnak egy demokratikus társadalomban, ahol adatgyűjtést és -megőrzést csak célzottan, jól meghatározott bűnüldözési céllal lehet folytatni.
• Most a brit fellebbviteli bíróság is a DRIPA-ról mondta ki, hogy a szabályozás féloldalas: túlságosan könnyűvé teszi a megfigyelést, a hatóságokat kevéssé vagy egyáltalán nem korlátozza, illetve nincsenek elégséges módon felhatalmazva olyan független testületek, amelyek jóváhagynák a lehallgatásokat, megfigyeléseket, így megvan az esélye a korlátlan adatgyűjtésnek.

Bár ez az ítélet a jogvédők újabb győzelme, valójában messze még a történet vége. A brit parlament ugyanis már 2016 novemberében elfogadta, és részben az év decemberétől életben is lépett a Szaglászók Engedélyének csúfolt új megfigyelési törvény, az Investigatory Powers Act, amely az eddiginél is nagyobb hatásköröket biztosít a titkosszolgálatoknak a tömeges adatgyűjtésre.

A törvény ellen még tervezetkorában sok jogvédő szervezet tiltakozott, meg a nagy techcégek is az Apple-től a Facebookon át a Google-ig. Most, a friss bírósági ítélet birtokában a jogvédők ennek a törvénynek a módosítását követelik a kormánytól, bár erre továbbra se mutatkozik túl sok esély.

(Borítókép: A GCHQ (Government Communications Headquarters) bázisa Nagy-britanniában - fotó:  Education Images /UIG / Getty Images Hungary )