Kedden jelent meg az Oxfordi Egyetemen működő, az online propaganda terjedésével és módszereivel foglalkozó Computational Propaganda Project új tanulmánya, ami az amerikai politikai valóságok távolodását és a hírfogyasztási szokások összefüggését modellezte.

A Kollányi Bence személyében magyar taggal is büszkélkedő kutatócsoport Donald Trump hagyományos évértékelője (aState of the Union) előtt három hónapig követett 13 500 politikailag aktív amerikai Twitter-felhasználót és 48 000 Facebook-oldalt, és rendszerezte az általuk megosztott cikkek minőségét, tartalmát és irányultságát - na meg azt, hogy miért osztják meg őket.

A kutatás (amit itt lehet letölteni) több olyan eredményre jutott, mely nem számít óriási felfedezésnek, de kemény adatokkal támaszt alá több sejtést. Például:

• a Trump-rajongók fogyasztják a hírek közül a legtöbb szemetet, azaz a kattintásvadász, gyűlölködésre alapozott, konteókkal dúsított anyagokat (a "junk news" címkét a kutatócsoport azokra a forrásokra alkalmazza, melyek öt, újságírással szembeni minőségi követelmény közül legalább háromnak nem bírnak eleget tenni)
• Trump legelkötelezettebb támogatói egyáltalán nincsenek rácsatlakozva a mainstream republikánus hírforrásokra sem, ők egy teljesen más világban élnek
• de a demokrata és republikánus átlagszimpatizánsok is elkülönült hír-valóságokban élnek, melyeknek alig van metszéspontjuk.

De a kutatók két olyan megállapításra is jutottak, melyek talán (nekem biztosan) újdonság erejével hatnak:

1. a megosztott tartalmak között nincs sok orosz forrásból származó hír, azaz az oroszoknak csekély befolyása van az amerikai híráramra (ennek ellent mond, hogy egy,a Politico által megrendelt kutatás pont az elmúlt hetek legfontosabb politikai ügyével, a Nunes-feljegyzésekkel kapcsolatban kimutatta az orosz hátterű Twitter-oldalak propagandahatását)
   
2. a Twitteren arányaiban több hírszemetet osztottak meg, mint a nyilvános Facebook-oldalakon