A „felejtéshez való jog” 2014 óta biztosított az EU-ban, azóta lehetséges olyan kéréssel fordulni a netes keresők anyacégeihez, hogy távolítsák el a kérelmezőre vonatkozó adatokat. A keresőtalálatok közül való kiradírozás lehetősége körül azóta is sok a vita, a kérdés kapcsán a személyes adatokhoz való jog és és a nyilvánosság szempontja ütközik össze – és külön probléma, hogy a nemzetállami keretek között működő jog miként szabályozhatja a globális netet. Jelenleg az eltávolítás csak az adott országra vonatkozik, máshol nem tüntetheti el magát olyan könnyen az ember.

A Google hétfőn nyilvánosságra hozott  jelentése (pdf-ben itt olvasható a teljes szöveg) szerint az elmúlt négy évben összesen 2,4 millió eltávolítási kérelem érkezett hozzájuk Európából. A legtöbb a franciáktól (483 ezer), németektől (408 ezer) és az Egyesült Királyságból (305 ezer). Magyarország méreténél fogva sincs az éllovasok között, tőlünk 2014 óta 20,727 eltávolítási kérelem érkezett be, ezeknek a 2,1 százaléka vonatkozott arra, hogy valamilyen kormányzati intézmény oldaláról töröljék a kérelmező személyes adatait.

A Google az európai kérelmek összesen 43 százalékának adott helyt, a többi esetben nem látták megalapozottnak a kérést. A kérelmek nagyjából harmada a közösségi médiából vagy linkgyüjteményekből való törlésre vonatkozott, egy további ötöde pedig az illető jogi, rendőrségi ügyeire, például korábbi bűncselekményben való szerepére irányult, arra, hogy ne derüljün ki a netről, hogy priusza van.

A jelentés megjegyzi, hogy a kérelmeknek egy növekvő hányada egy kislátszámú kérelmezői körből, ügyvédektől és a személyes PR-ral foglalkozó ügynökségektől érkezett, vagyis az emúlt négy évben kialakult egy olyan szakértői kör, mely a jogi lehetőséggel élve az internetről való kiradírozásból él.