Országszerte zajlik a vezetékes hálózatok fejlesztése, és mint az ebben résztvevő távközlési cégektől megtudtuk, főleg üvegszálas rendszereket telepítenek. A technikai újdonságok iránt érdeklődőknek a UPC megoldása lehet a legizgalmasabb, az alapvetően kábeltévés társaság ugyanis a SZIP-projektekben üvegszálas fejlesztéseket vállalat, és az egzotikus nevű, ritkábban látott RFoG (Radio Frequency over Glass) megoldást alkalmazza.
Ez kellett ahhoz, hogy a 29-es monori körzetben a rézvezeték alapú ADSL-ről áttelepített előfizetők ugyanazokat a wifi hotspottal ellátott modemeket és médiaboxokat tudják használni, és ugyanolyan szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, mint akikhez a kábeltévé van bekötve.
A SZIP projektben újonnan telepített modern hálózaton minden lakásba eljut az üvegszál, és az ezen közlekedő jeleket az előfizetőkhöz telepített RFoG-egységek alakítják át rádiófrekvenciás jelekké. Ezt a kimeneti jelet már a UPC-nél máshol is alkalmazott módon osztják szét a modem, a mediaboxok vagy a tévékészülékek felé.
Az Invitel elmondta nekünk, hogy kétféle üvegszál alapú technológiával végzik el a fejlesztéseket. A SZIP-es fejlesztések több mint 90 százalékában az optikai szálat egészen a lakásokig elviszik, GPON technológiával, és ezzel a megoldással a későbbiekben jelentősen növelhető lesz a háztartásokban elérhető sávszélesség.
A maradék közel 10 százalékban hibrid optikai-rezes hozzáférést építenek ki, amit VDSL-nek hívnak. Ebben az esetben is viszonylag közel viszik az üvegszálat az otthonokhoz, általában egy utcai elosztótól közlekednek rézdróton az adatok. Szaknyelven ezt FTTC, azaz Fiber-to-the-Curb megoldásnak nevezik (amikor az épületig megy az optika, az a FTTB, Fiber-to-the-Building, míg az FTTH a lakásokig elvitt optika, az Fiber-to-the-Home).
Az Invitel szakértői elmondták nekünk, hogy a VDSL a következő 5 évben még megfelelő sávszélességet biztosít, és az üvegszállal nehezen megközelíthető helyeken tovább is tud működni. A VDSL egyik előnye a lakásig vitt üvegszállal szemben, hogy nem kell mindent újrakábelezni az előfizetők otthonában, hiszen a már kiépített rézkábelt tudják hasznosítani.
Kis mértékben rezes marad a Telekom hálózata is, náluk a SZIP projektben a fejlesztések 85-90 százalékát teszik ki az üvegszálas fejlesztések, a többi esetben a meglévő réz- és kábeltévés-hálózatot modernizálják, ha ez gazdaságosabb és legalább középtávon fenntartható megoldás. Ahol üvegszál megy az otthonokig, ott elérhető akár a 2 gigabites sebesség is, míg a kábeltévés koaxon 500 Mbps, a rézhálózaton 100 Mbps a maximum.
Azt is elmondta a Magyar Telekom, hogy ahol önerőből építenek hálózatot (tehát nem államilag támogatott SZIP-pályázaton), ott 2018-tól szinte egyeduralkodó az üvegszál, a fejlesztések 98 százalékát azzal valósítják meg.