Több mint egy hónapja, nagyjából január közepe óta késnek Európában azok az órák, amik az őket működtető elektromos hálózat elvileg állandó frekvenciájához igazodva mutatják a pontos időt – írja a The Guardian, az Európai Villamosenergia-átviteli Hálózat (ENTSO-E) közleményére hivatkozva.
Nem tudni, hogy hány órát érinthet a jelenség, annyi bizonyos, hogy azok az órák, amikben nem kvarckristály, rádiójel vagy mechanikus szerkezet szabályozza a pontos időt, mostanra körülbelül öt-hat perces késésben vannak. Ilyen órák lehetnek például egyes háztartási gépek órái, elektromos ébresztőórák, termosztátok időmérő egységei.
A késés oka a Szerbia és Koszovó közötti áramvita, és 25 európai országban, így Magyaroszágon is érezni hatását.
A súlyos másodpercekbe kerülő európai áramkrízis oka dióhéjban annyi, hogy a kontinens áramhálózata ez év januárjának közepe óta 113 gigawattóra energiát veszített, mivel Szerbia idáig nem táplálta vissza a rendszerbe a 2008-ban függetlenségét kikiáltó Koszovó szerbek lakta északi részének idei áramfogyasztását. Szerbia máig nem ismerte el a főleg albánok lakta koszovói tartomány függetlenségét, és nem hagyja, hogy az leválhasson a közös áramhálózatról, miközben a Belgrádhoz lojális, szerbek lakta északi rész nem fizet a koszovói kormánynak az elfogyasztott áramért. Egy 2015-ös megállapodás elviekben rendezte ezt a kérdést, de Szerbia felfüggesztette a végrehajtását. A szerb elektromos művek, az EMS szerint Koszovót terheli a felelősség, mivel idén januárban és februárban engedély és szerződés nélkül vett ki elektromos energiát a közös európai hálózatból. A koszovói szolgáltató szerint viszont az észak-koszovói szerb kisebbséghez valahonnan máshonnan érkezik az áram, amiért nem fizetnek.
Az európai hálózat alapfrekvenciája a fogyasztott és betáplált elektromos áram egyensúlyának megbillenése miatt hajszálnyival lecsökkent, és emiatt kezdtek késni az ehhez az állandónak gondolt 50 herzes értékhez igazított elektromos órák. A Qubit cikke így magyarázza a hálózati pontos időt:
A váltakozó áramú hálózatok egyik alaptörvénye, hogy ha a fogyasztási igény nagyobb, mint a termelés, akkor a frekvencia csökken; ha pedig kevés a fogyasztó, akkor nő. (Ennek az elektromosenergiát előállító generátorok működési sajátossága az oka.) A rendszer stabilitását a hálózati felügyeletet ellátó nagy elosztórendszerek biztosítják. Az Európai Unióban a hálózati váltakozó áram szabványosított alapfrekvenciája 50 Hz, periódusideje pedig 0,02 másodperc [...] az órák 50 oszcillációnként számolnak 1 másodpercet, ám ha a frekvencia nő, illetve csökken, a viszonyítási alap is megváltozik.
Az ENTSO-E közleménye szerint dolgoznak a helyzet megoldásán, kompenzációs program segítségével áll majd helyre az áramhoz kötött pontos idő pár héten belül. Az európai áramszolgáltatók közben próbálnak nyomást gyakorolni Szerbiára és Koszovóra, hogy mielőbb egyezzenek meg a húsz éve fennálló vitatott kérdésekben.