Az Európai Bizottság kérésére felállított, az álhírekkel és az internetes félretájékoztatással foglalkozó független munkacsoport átadta jelentését Mariya Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak, írja az MTI. A dokumentum szerint az internetes platformok fokozott átláthatóságára van szükség, közölte az uniós bizottság hétfőn.
Az állásfoglalás szerint a félretájékoztatás haszonszerzés vagy a közösség megkárosítása céljából létrehozott, közzétett és terjesztett hamis, pontatlan vagy félrevezető információk összessége.
A jelentéstevők szerint a probléma kezelése érdekében olyan eszközöket kell kifejleszteni, amelyek segítségével a felhasználók és az újságírók egyaránt hatékonyabban tudnak fellépni a félretájékoztatás ellen. Védelmezni kell továbbá az európai sajtóorgánumok sokszínűségét és fenntarthatóságát, és folytatni kell azokat a kutatásokat, melyek a félretájékoztatás Európában kifejtett hatásait vizsgálják. A szakértői csoport ezenfelül azt szorgalmazza, hogy készüljön kódex a követendő alapelvekről, amelynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elkötelezhetnék magukat.
Az álhírek és az online félretájékoztatás témájában 26 ezer uniós polgár részvételével elvégzett felmérés közzétett eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek szerint az EU tagállamaiban "sok álhír" lát napvilágot.
A megkérdezettek 85 százaléka úgy ítélte meg, hogy az álhírek problémát jelentenek hazájukban, és 83 százalékuk szerint a jelenség veszélyt jelentenek a demokráciára is. A felmérés szerint a magyarok 89 százaléka a hazájára és 83 százalékuk a demokráciára nézve vélte veszélyesnek az álhírek megjelenését.
A felmérés eredményei a minőségi tömegtájékoztatás fontosságára is felhívták a figyelmet. A válaszadók a hagyományos médiát - 70 százalékuk a rádiót, 66 százalékuk a televíziót, 63 százalékuk a nyomtatott sajtót - tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak. Az adatok az európai átlaghoz hasonló megoszlást tükröznek a magyarok körében is. Eszerint 50 százalékuk a rádiót, 48 százalékuk a televíziót és 33 százalékuk a nyomtatott sajtót tekinti a legmegbízhatóbb hírforrásnak.
A megkérdezettek legkevésbé megbízható hírforrásnak a közösségi hálózatokat tekintették. Az EU egészében a válaszadók 26, Magyarországon 28 százalékuk fogalmazott így. Az interneten megjelenő videótartalmakról az uniós polgárok 27 százaléka, a magyarok 20 százaléka vélekedett hasonlóan.