Donald Trump a minap irányozott elő 60 milliárd dollárnyi védővámot, amit elsősorban high-tech kínai importtermékre vetnének ki. Erre Kína 3 milliárd dollárnyi amerikai termék szigorúbb vámjával válaszolna. Egyértelmű, hogy mindkét ország a hazai termelést kívánja előtérbe helyezni a külföldivel szemben, és a Huawei tulajdonképpen a politikai játszma hatására járt pórul az Egyesült Államokban.

A gyártó gyakorlatilag megírt szöveggel és óriási – részben elköltött – reklámbüdzsével érkezett az idei CES-re, ahol az egyik legnagyobb szolgáltatóval közösen jelentette volna be a Mate 10 Pro ottani, operátori elérhetőségét. A dolog jelentősége óriásinak ígérkezett, mivel az amerikaiak elsősorban szolgáltatói úton vásárolnak okostelefont, a világ többi részén pedig nagyon is jól fogynak ezen a csatornán a gyártó termékei.

Az AT&T az utolsó pillanatban azonban visszatáncolt, illetve a Verizon se kért a dologból. Később kiderült, hogy mi történhetett a háttérben, amikor a Szenátus Hírszerzési Bizottságán az FBI, a CIA és az NSA vezetői is azt javasolták, hogy az állampolgárok lehetőleg kerüljék a Huawei és a ZTE eszközeinek a használatát, potenciális biztonsági kockázatokra mutatva. A kormányközeli cégek eleve nem köthettek egy ideje telekommunikációs szerződéseket a két kínai vállalkozással, amelyek hálózatkiépítésben is hatalmasak. Más kérdés, hogy éppen az NSA bukott le pár éve, hogy állampolgárai és érdeklődési körébe tartozó külföldiek után többek között okostelefonokon és szolgáltatásokon keresztül kémkedik.

Ez rosszul jön a világ harmadik legnagyobb mobilgyártójának, amelynek már az Apple ezüstérmes pozíciójára fáj a foga, ám ehhez az amerikai kulcspiac kikerülhetetlennek tűnik. (Érdekes adalék egyébként, hogy az Egyesült Királyságban évek óta működik a Huawei kiberbiztonsági központja The Cell, vagyis a Sejt néven, amely a brit kormányzattal együttműködve éppen azt garantálja, hogy hálózati eszközein keresztül adatok ne szivároghassanak ki semmilyen illetéktelen félnek.)

Az Egyesült Államok mindenesetre eltökéltnek látszik a dologban, végső soron pedig szeretné minél több amerikai vállalat gyártósorait hazaköltöztetni, addig pedig a kínai termékek importját kívánják megnehezíteni. A Huawei előtt teljesen még nem zárultak be a kapuk, hiszen kártyafüggetlen formában az olyan óriásáruházakban, mint a BestBuy, a Mate 10 Pro és más termékei elérhetők voltak. Nem biztos, hogy ez sokáig így is marad: a CNet információi szerint

A Best Buy illetékesei egyelőre csak annyit mondtak: nem kommentálják partneri megegyezéseiket. A Huawei korábban épp a BestBuy kapcsán okozott magának kellemetlenséget, amikor pozitív Mate 10 Pro visszajelzések írására buzdította a márka követőit, hogy írják meg, miért szeretnének ilyen mobilt. Csakhogy ezeket az áruház termékértékelői részére várták, és ugye előbb kellett véleményt írni, majd utána juthattak a kiválasztott szerencsések tesztelésre szánt mobilhoz – és tapasztalatokhoz. Számos bejegyzést el is távolítottak.

Úgy tűnik, a BestBuy története is hasonló módon záródik, mint az AT&T-é, és kérdéses, hogy az év végéig mekkora felület marad az Egyesült Államokban gyártó termékeinek értékesítésére. Az Amazon továbbra is forgalmazza a márka eszközeit.

A Huawei mindeközben tovább demonstráltja termékei biztonsági erősségeit. A Bloomberg szerint már egy blokkláncon alapuló alkalmazások és szolgáltatások futtatására alkalmas telefonon dolgozik, amiben a Sirin Labsre és operációs rendszerére hagyatkozhat az Android mellett. A Sirin eleve blockchain témakörre szakosodott okostelefonokkal készül a Finney termékvonalon belül, de egy Huawei-jel való megegyezés persze sokkal nagyobb kapukat nyithatna meg előtte. Az egyik blokklánc telefon, amin munkálkodnak, nem kevesebb, mint 1000 dollárért rendelhető elő, és 157,8 millió dollárt már sikerült összeszedni a fejlesztési célokra, aminek elvileg az év végéig lesz kézzelfogható eredménye. A Huawei blockchain mobilja körül még sokkal több a kérdőjel, akárcsak amerikai jövőjét illetően.

(IT Café)