A NASA évek óta dolgozik következő generációs rakétáján, az SLS (Space Launch System) néven ismert, többcélú, nehéz terheket az űrbe szállítani képes rendszeren. A sokak által elhibázott koncepciónak tartott, rengeteg pénzbe kerülő SLS még messze áll az első tesztrepüléstől is (2020 előtt nem lehet számítani az első startra), ezért amikor Elon Musk cége, a SpaceX sikeresen tesztelte a Falcon Heavy-t, az SLS-hez hasonló kaliberű rakétát, felvetődött a kérdés, hogy miért nem vásárol be a NASA a java részt újrahasznosítható és nem utolsó sorban már működőképes eszközből, ahelyett, hogy zsákszámra önti az adófizetői dollármillliókat a bizonytalan kimenetelű, egyszer használatos SLS fejlesztésébe. Még azt is kiszámolták, hogy akár 27 Falcon Heavy fellövést is rendelhetne a NASA a SpaceX-től abból a pénzből, amit az SLS fejlesztésére költenek egy évben.
Felvetődött ez a téma a NASA hétfői tanácsülésén, ahol Wayne Hale, az űrsiklóprogram menedzsere kérdezte meg William Gerstenmaiert, a NASA emberes űrrepülért felelős főnökét, hogy nem lenne-e jobb az olcsó, kereskedelmi célú rakéták felé nyitni. “Egy rakás fickó azt kérdezi, hogy ahelyett hogy ezt a nagy és nehéz rakétát építjük, miért nem veszünk egyszerűen 5-6 Falcon Heavy-t, ugyanúgy össze tudnánk szerelni velük a dolgainkat, mint a Nemzetközi Űrállomás esetében tettük.”
“Mert sokkal kisebb, mint ezek közül bármelyik” – mutatott Gerstenmaier arra az ábrára, amin az SLS különféle, Holdutazásra verzióinak tervrajzai és adatai, köztük a hasznos terhek tömegei szerepeltek. A NASA előterjesztése szerint ha az USA vissza akar térni valamilyen formában a Holdra – mert ugye mostanában ez az aktuális, Trump elnök által is forszírozott csapásirány – akkor legalább 26 tonnás, nagy, egy darabból álló (monolitikus) terhekkel kell számolni, amilyenek egy Hold körüli pályán keringő új űrállomás moduljai lennének.
A SpaceX nem adott még ki Holdra vonatkozó adatokat, de a Falcon Heavy teherbírása valószínűleg kevesebb, mint amire a NASA-nak szüksége lenne: mindhárom rakétamag újra felhasználhatósága esetén legfeljebb 26,7 tonna hasznos terhet tud Föld körüli pályára juttatni, míg a Marsig 16,8 tonnát. Tehát Hold körüli pályára e két érték közötti, kb 18-22 tonnás terhet tudna egy FH az űrbe vinni, írja az Ars Technica.
Ha tehát a NASA szeretne egy Hold körül keringű űrbázist építeni, ahhoz mindenképp szükség van az SLS-re, mondta Gerstenmaier, aki azonban hangsúlyozta, hogy ami a NASA előtt áll e téren, az nem vagy-vagy helyzet, a kisebb szerelési munkákhoz, teherszállításhoz, kisebb személyzeteket fuvarozó űrhajók fellövéséhez minden további nélkül számítanak a SpaceX-re illetve a kereskedelmi űrszektor más szereplőire is.