Gyakorlatilag lehetetlen lekerülni a Fidesz politikai kampányoknál használt telefonlistájáról. Legalábbis olvasónknak, Ádámnak ez még négy év alatt sem sikerült.
Ádám Fidesz-szavazó. Legalábbis eddig mindig a Fideszre szavazott. A mindig az ő esetében három alkalmat jelent, mert kora alapján eddig három parlamenti választáson vehetett részt.
Szavazó, ami azonban esetében nem jelenti azt, hogy kritikátlan támogató lenne. Már négy éve megelégelte például a választások idején sűrűsödő politikai telefonhívásokat. A módszert többen is alkalmazzák, őt ez annak ellenére is zavarta, hogy éppen fideszes hívásokat kapott. Hosszas levelezésbe kezdett arról, hogy márpedig az ő telefonszámát ne használják ilyen hívásokra.
Az úgynevezett infotörvény alapján neki is, mint minden magyar állampolgárnak, joga lenne ugyanis az ilyen kéretlen hívásokra felhasznált listákról leiratkozni.
Ám hiába írt töméntelen sok levelet a Fidesznek, a Miniszterelnöki Kabinetirodának és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak,
még mindig kapja a telefonokat.
A legutóbbi, Vona Gábort ekéző telefon után elhatározta, hogy az Indexszel is megosztja kálváriáját.
A géphangon eldarált politikai tartalmú telefonok, illetve sms-ek a választások közeledtével mindig megszaporodnak. Ám miközben a legtöbb kéretlen reklámhírlevélről valamiképpen le lehet iratkozni, a Fidesz híváslistájánál ez lehetetlennek tűnik.
A velünk megosztott kiadós hivatalos levelezéséből kiderül, hogy Ádámnak 2014-ben lett elege. Ekkor unta meg, hogy a parlamenti vagy önkormányzati választások, illetve az országos népszavazások előtt (így most, a 2018-as parlamenti választási kampányban is) rendre felbukkan az ő személyes életében is a régi választási csodafegyver.
Ádám a levelezését a hívó félnél, vagyis a Fidesznél kezdte. Megpróbált kapcsolatba lépni a párttal. Az volt a kérése, hogy miképpen az a kéretlen hírleveleknél is lehetséges,
ő a telefonos politikai tájékoztatás lehetőségéről szeretne leiratkozni.
Írt egy rakás emailcímre, a Fidesznek, a Polgárok Házának, a Demokrácia Központnak. Sehonnan sem kapott választ. Már ekkor is küldött másolatot a személyes adatok kezelését ellenőrző Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) is.
A hatóság ugyan válaszolt – volt, hogy bizonyos lépéseket is tett annak érdekében, hogy feltárja, ki pontosan az adatkezelő, máskor megkeresett telefonszogáltatót (a konkrét esetben, a Telenort) vagy a számokat közvetlenül használó céget (Media Exchange Kft.) – de összességében a NAIH eleinte csak annyit állapított meg a kutakodásával, hogy
azok a telefonszámok, ahonnan a hívások, illetve az sms-ek érkeztek, a Fidesz tulajdonában álltak.
A levelezésekből jól nyomon követhető, hogy amikor felerősödött a telefonos kampány, Ádám mindig újabb leveleket írt, 2016-ban is, 2017-ben is, például, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter küldött egy hangüzenetet. Ekkor a NAIH arról tájékoztatta az ügyfelet, hogy az adatkezelő a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Amikor Ádám az MK-hoz fordult, a kabinetiroda jelezte, hogy ez tévedés, ő ugyan nem adatkezelő, de sajtóhírek szerint talán a Fidesz lehet az.
Tényleg kafkai a levelezés, de a lényeg, hogy a 2018-as parlamenti választásokig sem sikerült elérnie, hogy ne zaklassák, hogy valamiképpen lekerüljön a listáról.
Mindez azért szomorú, mert amúgy a jogszabályok elég egyértelműen fogalmaznak.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) kimondja, hogy a NAIH feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése.
A hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatai kezelésével jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. Az ilyen bejelentésekért „büntetésből” semmilyen joghátrány nem érheti a bejelentőket.
Amikor Ádám megkeresi a hivatalt, elsőre azt a tájékoztatást kapja, hogy a NAIH a panaszokat csak abban az esetben vizsgálja ki, amennyiben az érintett a hatóságnál tett bejelentését megelőzően már megkereste az adatkezelőt a bejelentésben megjelölt jogainak gyakorlásával kapcsolatban.
Az adatalany ilyenkor háromféle dolgot kérelmezhet az adatkezelőnél:
Ez nyilvánvalóan sokszorosan megtörtént, Ádám már több, határozott hangú levélben jelezte a kérését, teljesen eredménytelenül. Ádám semmiképpen nem volt ellenséges a Fidesszel, de mint magyar állampolgár négy éve sérelmezi, hogy egy adatkezelő folyamatosan úgy használja a személyes adatát, vagyis a telefonszámát, hogy ő kéri: ne zaklassák. 2014 és 2018 között tucatnyi levél elküldésével sem tudott ezen a helyzeten változtatni.