A Facebook nyilvánosságra hozta megújított adatkezelési elveit, a változások lényegéről itt tájékoztatnak. Ezeket mindjárt sorra vesszük, de előbb nézzük a kontextust és az időzítést, mert az sem mellékes. A Cambridge Analytica-botrány, a Facebook visszás kommunikációja, Zuckerberg nem túl jól sikerült washingtoni meghallgatása után egyértelmű, hogy a cég pr-szempontból eddigi történetének legnagyobb válságát éli.

Az adatbiztonsági problémákkal kapcsolatos visszaélések, a személyes adatok más cégek általi jogtalan kezelése, aminek a megakadályozására a Facebook lényegében nem tett semmit, fő politikai témává tette azt a hatalmat, mely részben a Facebook monopolhelyzetéből, részben üzleti modelljéből, részben pedig az átlagember számára nehezen átlátható szabályokból és persze az általános nemtörődömségéből fakad.

A Facebook többször ígéretet tett rá, hogy az eddigiekhez képest egyértelműsíti a szabályokat. Van egy másik sürgető tényező is: május 25-én lép életbe az Európai Unió minden eddiginél szigorúbb új adatbiztonsági törvénye, a GDPR, mely szintén az egyszeri felhasználónak ad több jogot a nagy cégek rovására. Bár a GDPR közvetlenül csak az EU tagállamaiban lép ekkor életbe, közvetve az egész világra kihat, hiszen azok a cégek, melyek nem akarnak lemondani az 500 milliós európai piacról, általában is kénytelenek alkalmazkodni a nagyobb szigorhoz.

Ezt teszi most a Facebook is, amikor a május végi határidő előtt néhány héttel most bevezeti az új szabályokat. Azt kommunikálják, nem csak megfelelnek a törvénynek, annál is kényesebben óvják a felhasználóik adatait. Ez persze nagyrészt céges bullshit, de nézzük, a gyakorlatban mit is jelentenek a változások.

• Talán a legfontosabb, hogy ezentúl megkérdezik a felhasználókat arról, beleegyeznek-e, hogy a Facebook (és a szintén általuk birtokolt Instagram) felhasználja a más oldalakon és applikációkon való netezgetéseik adatait. Ezek a harmadik platformok, vagyis többé-kevésbé az egész internet, ahol járunk – az oldalak nagy részéről a Facebook a sütiken keresztül információt kap, így a netes aktivitásunk zöme ismert előtte. Ez nem illegális, de olyan mennyiségű személyes információ, ami sokakat zavarhat. Ezentúl hozzá kell járulnunk az ilyen személyes adatelemzéshez – az adatokat egyébként a Facebook a reklámok jobb targetálásához használja csak hivatalosan.
• Újra rákérdeznek, hogy a korábban netán megadott szenzitív adatainkat (vallás, nemi identitás és orientáció, politikai nézetek) továbbra is szeretnénk megosztani a Facebook népével, és okés-e nekünk, ha ezeket is használják a hirdetések profilalkotásához.
• Azt ígérik, fokozottan védik majd a gyerekek privát adatait, ezért a 16 év alattiaknál a fentiekhez hasonló infóknál szülői beleegyezést is kérnek – más kérdés, hogy a gyakorlatban ezt sokak szerint nevetségesen könnyű kijátszani.
• Újrafogalmazzák a felhasználói szerződést, ami ugyan tartalmilag nem sokat változik, de legalább érthetőbb lesz. Igaz, valójában csak elfogadni lehet – vagy otthagyni a Facebookot.
• Megváltozik és szintén könnyebben kezelhető lesz az adatvédelemről szóló menüsor. Így könnyebben tudjuk lecsekkolni, mi mindenbe is egyeztünk korábban bele, és könnyebb lesz ezeket a beállításokat megváltoztatni.
• Az eddigieknél is könnyebbé teszik a személyes adataink letöltését. Így elég egyszerű letölteni mondjuk a fotóinkat és videóinkat egyben, vagy a barátaink listáját. Más kérdés, hogy az egész úgy van megoldva, hogy róluk legfeljebb egy olyan listát kapunk, amit mi magunk nézegethetünk, ha nagyon akarunk, de többet nem érünk vele. Az igazi az lenne, ha azt más közösségi felületekre is lehetne exportálni, és  aki akarja, ezzel minden összecsomagolva könnyen elhagyhatná a Facebookot, hogy egy másik virtuális térbe költözzön át – a Facebook azonban érthetően nem akarja saját maga felhozni a versenytársait, így ilyen opció továbbra sem létezik.
• És végül: visszahozzák az arcfelismerő rendszerüket, de ehhez a felhasználóknak egy kipipálással jelezniük kell, hogy nincs kifogásuk az ellen, hogy mondjuk a fotóikon szereplő embereket a Facebook automatikus felismerje és betagelje.

Ez az utolsó, az arcfelismerés azért is különösen érzékeny kérdés, mert éppen ezen a héten adtak zöld utat annak a pernek Amerikában, ami pont ezzel kapcsolatos, és aminek a végén előfordulhat, hogy a Facebooknak több milliárd dollár kártérítést kell majd fizetnie a felhasználóinak. Ez a történet még arról szól, hogy 2011-ben ott úgy vezették be a hasonló funkciójukat, hogy ahhoz semmiféle beleegyezést nem kértek. Miután ez sokak szerint jogsértő, felfüggesztették az arcfelismerő működését  – most azonban világszerte újra bevezetik tehát, igaz, az egyéni beleegyezésre is figyelve. Más kérdés, hogy könnyebb  – egy pipa  – beleegyezni, mint elutasítani  – három kattintás  –, ezért többen képmutatónak nevezik a Facebook öntisztulását.

Az új adatkezelési elvek a következő hetekben, országonként különböző időpontokban válnak élessé és könnyen elérhetővé – a magyarországi bevezetés pontos időzítéséről még nincs információ, de legkésőbb május 25-ig sort kell rá keríteni.

(Borítókép:  Justin Sullivan / Getty Images Hungary)