Ugrásszerűen megnőtt a hatvan éven felüli internetezők száma – írja az MTI a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) éves lakossági felmérése alapján.
2016-ról 2017-re 33-ról 44 százalékra nőtt azoknak az időseknek az aránya, akiknél valamilyen formában a mindennapok részévé vált az internethasználat, és hatvan éven túliak fele hónapokon belül netezni fog, ha folytatódik a mostani trend.
Az internetezés az idősek esetében továbbra is elsősorban anyagi, másodsorban kulturális kérdés, és azok a hatvan éven felüliek használják leginkább a netet, akik jól felszerelt háztartásban élnek és a telefonáláshoz okostelefont használnak. Az adatok alapján nagyobb eséllyel kezdenek el netezni az olyan idősek, akik iskolázottabbak, kedvezőbb infrastruktúrájú és helyzetű földrajzi helyeken és nem egyedül élnek. A legerősebb hatása mégis a család egy főre jutó havi jövedelmének van: ez a hatás annyira erős, hogy – a legfeljebb 8 osztályt elvégzőket kivéve – iskolázottságtól függetlenül is sokkal nagyobb arányban léptek be az online világba a jobb anyagi helyzetű idősek, mint a kevesebb pénzből gazdálkodók.
A felmérés szerint az idősek internethasználati szokásaira a közvetlen környezetük is nagy hatással van: nagyon fontos tényező a távol élő családtagokkal való kapcsolattartás lehetőleg minél olcsóbb és közvetlenebb igénye. Már az évtized elejétől például a Skype használata az idősek körében egyáltalán nem maradt el a fiatalabbaktól, sokaknak kiváló eszköznek bizonyult arra, hogy a gyerekekkel és unokákkal élő kapcsolatuk legyen – olvasható az összefoglalóban.
Az időseknek könnyebben megtanulható és kezelhető táblagépek és okostelefonok is elterjedtek már annyira, hogy sok idős kényszer vagy buzdítás hatására elkezdett internetezni, és ez a hatás tetten érhető az idősek internetes tevékenységein és okostelefon-használatán keresztül is. Az elmúlt évhez képest például megkétszereződött az okostelefont használó idősek aránya, és bár továbbra is alacsony szintről van szó (28 százalék), ilyen arányú növekedés egyik korcsoportban sem adódott.
A kutatás alapján leginkább böngészéssel töltik az időt a hatvan év felettiek a neten. Minden tevékenységet a többieknél valamivel kisebb arányban végeznek, kivéve az általános böngészést, amelyben ma már ők is ugyanolyan rutinnal rendelkeznek, mint a többiek. Nem maradnak el jelentősen a közösségi felületeken sem: kétharmaduk Facebook-felhasználó, minden második idős használ valamilyen csetprogramot, és tízből négyen már a Youtube-ot is felfedezték maguknak.
A távolabbi ismerősökkel való kapcsolattartás tűnik azonban az idősek számára a legkomolyabb motivációnak: az elmúlt egy évben a szöveges és beszélgetős csetelés volt az az online tevékenység, amelynek az aránya jelentősen megugrott (42-ről 52 százalékra), és az adatokból az is látható, hogy az új belépők nagyobb arányban csetelnek, mint a régebben internetezők.
A közleményben kitértek arra is, hogy míg a 2010-es évek elején a régióból Csehország és Szlovákia fokozatosan elérte az uniós átlagot, addig Magyarország és Lengyelország fokozatosan leszakadni látszott. Az évtized közepén – és ez az uniós átlagnak is megfelel – a 65 és 74 év közötti cseh és szlovák polgárok fele mondta azt, hogy még soha életében nem internetezett, mindeközben ez magyar és lengyel társaik esetében 75-80 százalékot tett ki.
Az NMHH 2014-ben végzett átfogó vizsgálata egyértelműen feltárta, hogy akkor a tájékozatlanság és a tapasztalat hiánya volt (az idősek és környezetük részéről is) a legfontosabb akadálya annak, hogy az idősek elkezdjenek és meg is akarjanak tanulni internetezni.