Mindenki azt akarja, hogy a világ több szénmentes energiát használjon, de akkor ez miért nem történik meg?
Ezzel a kérdéssel indította gondolatébresztő előadását dr. Juan Bernabé-Moreno, az E.ON energiacég adatelemző egységének vezetője, aki az alig pár éve létrehozott laboratóriumában a mesterséges intelligencia és a hatalmas adatbázisok összekapcsolásával próbál erre választ adni.
Persze az energia nem túl szexi, még kevésbé kézzelfogható, és nem tudjuk, hogyan viszonyuljunk hozzá – magyarázta Bernabé-Moreno. Erre az a legjobb példa, hogy senki sem tudná megválaszolni, hogy micsoda és mennyi is valójában 1 kilowattóra. Ezt teljesen megváltoztatják majd az okos villanyórák újabb generációi, amelyek mesterséges intelligenciával felvértezve pusztán az áramfogyasztás jellemzőiből simán kitalálják, hogy melyik eszközünk van éppen bekapcsolva (elindult a mosás, bekapcsoltuk a tévét), és megtudhatjuk, hogy például mennyibe került kimosni a ruháinkat.
A gépi algoritmus lényege, hogy a villanyóra maga kitalálja egy-egy esemény energiaigényét, nem kell minden egyes konnektornál külön mérni a fogyasztást. Bernabé-Moreno szerint a rendszer működését támogatni lehetne akár a biztonsági kamerákkal is, amelyek segíthetnek értelmezni a lakásokban zajló tevékenységeket. A rendszer természetesen összeköthető okos konnektorokkal, hogy pontosabbak legyenek az adatok. Azt még korai lenne megjósolni, hogy hová fog kifutni az AI-ra épülő otthoni áramhálózat, de Bernabé-Morenónak van néhány vad elképzelése: lehet, hogy az áramszolgáltatótól a jövőben mosóidőszakra fogunk előfizetni, nem csupán kilowattórákra.
Ilyen mértékű megfigyelésnél felmerül, hogy a rendszer mennyire GDPR-kompatibilis, elvégre az áramcég betekintést nyer az előfizető mindennapjaiba. Bernabé-Moreno szerint az uniós adatvédelmi szabályozás kimondottan előnyös, mert egységesíti a körülményeket, és mint elmondta, eddig is odafigyeltek a személyes adatok etikus kezelésére. Az adatelemzéseket pedig adatvédelmi okokból a hálózat peremén, a felhasználónál végzik el.
Minél többet tudunk az energiafogyasztásunkról, annál kézzelfoghatóbbá válik, és ez megkönnyíti a spórolást. Az okos villanyórák beszerzése, a hálózat kiépítése viszont nem lesz könnyű menet. Bernabé-Moreno elmondta, hogy a britek és a svédek járnak élen ebben, és az első lépést minden esetben a törvényhozás teszi meg. Szabályozni kell az okos mérés módját, ki kell alakítani a szabványokat, biztonságos vonalat kell kiépíteni a mérőórákhoz.
olyan háztartásokra van szükség, amelyek szó szerint habzsolják az áramot.
Németországban például 2017-től kezdődően az évente 10 000 kWh-t fogyasztó háztartásoknál húzták meg az okosvillanyóra telepítésének az alsó határát, amit 2020-ban évi 6000 kWh-ra csökkentenek, és még ezzel is csak a német háztartások 15 százalékát érik el, az átlagfogyasztás ugyanis 3500 kWh. Svédországban azért megy jól az okos mérés biznisze, mert ott évente 8000 kWh az átlag. Árammal fűtenek, ami sokkal hatékonyabb a gáznál.
Magyarország zászlajára azonban a „gázártámogatás" van felírva, az átlagfogyasztás 2400 kWh, és csak a háztartások 10 százaléka fogyaszt 5000 kWh-nál több áramot.
Ilyen körülmények közt nagyobb esély van arra, hogy hazánkban a mesterséges intelligencia előbb az áramhálózat otthonokon kívüli részén jelenik meg. Például algoritmusok optimalizálják a szélerőműveket, hogy a szélkerekek mindig a megfelelő irányba álljanak, és csak a megfelelő körülmények közt kezdjenek áramot termelni, és számítógép találja meg a hálózat gyenge pontjait, amelyek az áramkimaradásokért felelnek.