A Financial Times és a Politico is úgy értesült, hogy a tavalyi nagy büntetés után hamarosan egy újabb, még az előzőnél is nagyobb pénzbírságot sózhat a Google-re az Európai Bizottság, ezúttal az Android erőfölényével való állítólagos visszaélés miatt – írja a Business Insider.
A lapértesülések szerint Margrethe Vestager versenyjogért felelős európai biztos júliusban hirdetheti ki az évek óta húzódó ügyben a döntést, amely várhatóan negatív lesz a Google-re nézve. Már a tavaly nyáron megállapított bírság is méretes volt a maga 2,4 milliárd eurójával (762 milliárd forintjával), de az újabb büntetés a Politico információi szerint még ezt is meghaladhatja.
Mindkét ügy trösztellenes eljárás, de egymástól teljesen függetlenek.
A tavalyi bírságba torkolló vád azt rótta fel a Google-nek, hogy visszaélt a keresője piacvezető pozíciójával, és azon keresztül saját magát juttatta versenyelőnyhöz az online kereskedelemben is. Ezt úgy tehette, hogy közvetlenül a keresések találati oldalán megjelenő, tehát további kattintás nélkül látható, kiemelt ajánlatokon keresztül a saját vagy az általa preferált termékeket részesíthette előnyben.
A másik ügy, amelyben állítólag újabb bírság várható, az Androidról szól. A Bizottság szerint a Google megsértette az uniós versenyszabályozást azzal, hogy előírta a telefongyártóknak, hogy csak akkor kerülhet az androidos készülékeikre a hivatalos Google Play alkalmazásbolt, ha egyúttal a Google keresőjét teszik alapértelmezetté, és csak az ő appjait telepítik előre.
A vita megértéséhez tudni kell, hogy bár maga az Android bárki által felhasználható, nyílt és ingyenes platform (ez az Android Open Source Project vagy AOSP), a felhasználók által megszokott Androidhoz képest azonban ez csak egy lecsupaszított, fapados változat. A rendszer lelkét a sokak által alapfelszerelésnek tekintett Google-appok és -szolgáltatások (a Google Mobile Services (GMS) nevű csomag) adják, ezeket viszont már minden gyártónak a Google-től kell licencelnie, ahogy magát az Android márkanevet is. Azt pedig, hogy ki kaphat licencet, a Google dönti el, márpedig ők kompatibilitási problémákra hivatkozva nem adnak licencet más, a sajátjuktól jelentősen eltérő Android-változatokhoz. Emiatt van a Google-nek nagy befolyása az androidos piac szereplőire.
A Bizottság szerint tehát ezek a problémák:
Tehát nem az Android tetemes piaci fölényét kifogásolják, hanem azt, amire ezt a kiérdemelt előnyt szerintük felhasználják: a Google Kereső fölényének megőrzésére és megerősítésére egy másik piacon, a keresők piacán.
Mert azzal, hogy a Google a kereséseket a saját rendszerükbe csatornázza, egyúttal a saját hirdetéseinek biztosít közönséget, vagyis irdatlan mennyiségű bevételt garantál saját magának. A Chrome dominanciája is azért fontos, mert sokan mobilon is böngészőből indítanak keresést a külön app helyett.
Azt is aggályosnak tartja a Bizottság, hogy a nyílt Android monopolizálásával a cég megfojtja az innovációt, hiszen ha a gyártók nem akarnak lemondani a Google operációs rendszeréről, és ezért belemennek abba, hogy másik Android-variánst egyik mobiljukra se telepítenek, akkor ezeket az alternatív rendszereket kevesebb értelme lesz fejleszteni.
Az egész ügy egyébként emlékeztet arra, amikor a kétezres évek környékén a Microsoft a Windows abszolút fölényével visszaélve pörgette fel az Internet Explorer piaci részesedését, egészen addig, amíg a versenyjogi hercehurca végén fel kellett ajánlania a böngészőválasztás lehetőségét – és másfél évtizeddel később az Internet Explorer/Edge messze lemaradva kullog éppen a Chrome mögött.
A Google még 2016-ban adott hivatalos választ az EU kifogásaira, ebben lényegében amellett érveltek, hogy a jelenlegi helyzet valójában mindenkinek sokkal jobb, az Android nemhogy megfojtja, hanem éppen hogy felpörgetni a versenyt, és az EU a nagy versenyjogi szigorával jobban tenné, ha inkább az Apple háza táján próbálkozna.
Az EU-ban egyébként is eléggé rámentek az utóbbi időben a jogalkotók a veszélyesen monopolisztikussá dagadt amerikai techcégek megregulázására, elég csak az Apple-re kiszabott 13 milliárd eurós rekordbírságra vagy éppen az Amazon megbüntetésére gondolni. De Mark Zuckerberg európai parlamenti meghallgatásán is slágertéma volt a Facebook megrendszabályozása, sőt akár az esetleges feldarabolása.
A multiellenes offenzívát vezető Margrethe Vestagerrel készített közelmúltbeli interjúnkat itt olvashatják.