Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója a múlt héten bejelentette, hogy ötvözik a két cég erősségeit: a SpaceX Falcon 9 rakéták hajtóműveihez használt műszaki megoldásokat a jövő Tesláiba is beépítenék. Azt Musk is sietett leszögezni, hogy nem belső égésű hajtóművekről van szó: ezek nagy nyomású sűrített levegőt bocsátanának ki, ami extra tolóerőt adna az autónak. Ugyanakkor

A hajtóművek említésekor Musk a Falcon 9 rakéták egyik fontos alkotóeleméről, a COPV-ről beszélt. A betűszó a composite overwrapped pressure vessel rövidítése, ami kompozitborítású tartályt jelent. A vékony fémbevonatú tartályokat kívülről egy karbonszálas burkolat borítja; ezekben igen kis helyen lehet hatalmas mennyiségű sűrített levegőt tárolni. A rakétagyártók gyakran használják őket, éppen a kis tömegük miatt.

Musk ötlete logikus: miért ne lehetne ezeket autókba építeni? Elvégre nincs károsanyag-kibocsátása, és ez a megoldás még tovább gyorsíthatná az amúgy is szélsebes Teslákat. Amúgy is használják őket járművekben: egyes buszokban és kamionokban ilyen tartályokban tárolják a hajtógázt, és a hidrogénalapú üzemanyagcellát használó autókban is feltűnnek. De ezek üzemanyagtartályok, amik az autó belsejében találhatók. Musknak viszont más ötlete van: hajtóművekként használná őket a Tesla Roadsterekben. A sűrített levegő az autó hátuljából süvítene ki.

– mondta a Verge-nek Sam Abuelsamid, a Navigant vezető elemzője. Az iparági szakértők szerint Musk ötletének nincsenek technikai akadályai – de sok értelme sem. Hogy miért?

• A Tesla Roadster a specifikációk szerint a világ egyik legfürgébb autója: 1,9 másodperc alatt gyorsul százra. Egyesek szerint már ez is a fizikai megvalósíthatóság határán mozog, és az sem világos, hogy vannak-e olyan autógumik, amik hosszú távon kibírják az ezzel járó megterhelést.
• A tartály teherbíró kapacitása is kérdéses. Ha egy tartályból nagy sebességgel távozik a sűrített levegő, a külseje szuperfagyosra is hűlhet, és a tartós hőingadozás törékenyebbé teheti a COPV burkolatát. (Egy hasonló balesetben a SpaceX már elveszített egy rakétát.)
• A levegőalapú gyorsításhoz viszonylag nagy tartályok kellenének. A hűtött gázt használó hajtóművek, amiket a műholdak is használnak az űrbeli manőverezéshez, elég tolóerőt biztosíthatnak vákuumban, de a Földön, ahol a légellenállást és a gumik tapadását is le kell győzni, egészen más a helyzet.
• Azt Musk is elismerte, hogy a rendszerben a COPV a jármű nagy részét tenné ki. Ezeket a tartályokat azonban újra is kell tölteni, miközben a levegő sűrítése rengeteg energiát emészt fel. Elméletileg megoldható, hogy ezt a feladatot a Tesla akkumulátoraira terheljék, de az kimutathatóan csökkentené a jármű hatótávolságát.
• Ha a Tesla nem is érzi meg a hirtelen gyorsulást, a körülötte közlekedők biztosan meg fogják. A COPV-kből távozó sűrített levegő óránként 2500 kilométeres sebességgel fog kirobbanni a Tesla tartályaiból. Ha útközben felkavar valami hulladékot, azt ennél alacsonyabb, de épp eléggé magas sebességgel fogja a mögötte haladók szélvédőjére kenni.
• És közben olyan hangja lesz, mint a leszúrt disznónak. Hallották már Miles Davist trombitálni? Egy zseniális jazz-zenész teleszívja a tüdejét levegővel, és belefújja egy gondosan megmunkált fémdarabba, és olyan hang jön ki belőle, hogy attól meghasad a levegő. Na, ezt szorozzák meg annyival, amennyivel nagyobb egy Tesla Roadster COPV térfogata Miles Davis tüdejénél, és amennyivel nagyobb a Tesla kipufogórendszere Davis trombitájánál. A Roadster ezzel a ricsajjal nem kerülhetne be a street legal kategóriába – vagyis nem kaphatna forgalmi engedélyt.

Mindettől függetlenül lehet, hogy a következő Tesla Roadsterben már sűrített levegő fogja biztosítani az extra tolóerőt. Elvégre annak az embernek a cégéről beszélünk, aki az alagútfúró cége melléküzemágában kisszériás lángszórókat gyártatott, és mire a törvényhozóknak eszükbe jutott betiltani, már rég elkelt az egész készlet előrendelésben.

(The Verge)