A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfői jelentése szerint 2017 végétől 2018 elejéig 14 465-re csökkent az atomtöltetek száma a világban, de az atomhatalmak töretlenül folytatták nukleáris arzenáljuk modernizációját.

Az atomtöltetek számának csökkentése nagyjából megfelelt a nukleáris fegyverek csökkentéséről az Egyesült Államok és Oroszország között 2010-ben létrejött megállapodásnak, vagyis az úgynevezett Új START-nak. A két legnagyobb atomhatalom együtt a világ nukleáris fegyvereinek 92 százalékát birtokolja. Becslések szerint 2018 elején az Egyesült Államoknak 6450, Oroszországnak 6850 atomtöltete volt.

Kilenc ország birtokol beismerten atomtölteteket: az említetteken kívül Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. Az intézet becslése szerint Nagy-Britanniának 215 atomtöltete van, Franciaországnak 300, Kínának 280, Indiának 130-140, Pakisztánnak 140-150, Izraelnek 80.

Shannon Kile, a SIPRI egyik kutatója szerint az atomtöltetek számának csökkenése ellenére is aggasztó tendenciák figyelhetők meg. 

Minden atomfegyver-birtokló ország belekezdett valamilyen hosszú távú modernizációs programba, vagy bejelentette erre vonatkozó szándékát, és belátható időn belül egyikük sem akar foglalkozni a nukleáris leszereléssel.

Kile példaként említette, hogy az amerikai törvényhozás tavaly jóváhagyott egy modernizációs programot, amely felöleli a rakéták, a rakétatöltetek és a repülőgépek gyártását is. A kongresszusi költségvetési iroda becslése szerint az Egyesült Államok 2017 és 2026 között 400 milliárd dollárt költ erre a programra.

A SIPRI nyilvános forrásokból dolgozott, például amerikai és brit kormányzati publikációkból, amik viszonylag pontosak az adott ország nukleáris arzenálját illetően.

Franciaországé meglepő módon nem hiteles, és továbbra sem hiteles Oroszországé és Kínáé, noha Oroszország a 2021-ig érvényes Új START keretében megoszt információkat az Egyesült Államokkal. [...] A legrosszabb eset Észak-Korea, ami gyakorlatilag nem árul el semmit magáról. Szinte minden, amit tudunk róla, az külső becslés - 10-20 atomtöltete lehet -, és nem lehet tudni, hogy Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető minapi szingapúri találkozójának hatására nyitottabbá válik-e az ország.

India és Pakisztán is növelte atomtölteteinek számát, és fejlesztette szárazföldről, tengerről és a levegőből indítható rakétáinak célba juttatási eszközeit.

Kile szerint örvendetes, hogy tavaly szeptemberben aláírták az atomfegyverek betiltásáról szóló szerződést. Noha ez még mindig nem megoldás, de idővel segíthet nyomást gyakorolni az atomhatalmakra, hogy semmisítsék meg atomfegyvereiket. A szerződést eddig 59 ország írta alá, és 10 ratifikálta. Ahhoz, hogy életbe lépjen, legalább 50 országnak kell törvénybe iktatnia.

(MTI)