A légkondi bent hideget, a lakáson kívül, az utcára vagy még kellemetlenebb esetben a szomszéd orra alá meleget fúj, hasonlóan a hűtőszekrény alap működési elvéhez. Ez önmagában is probléma lehet, a tágabb hatásokat felmérő vizsgálat azonban ennél általánosabb folyamatokat vett figyelembe, mindenekelőtt azt, hogy az egyre inkább terjedő gépeknek folyamatosan nő az összesített energiaigénye még akkor is, ha egyébként a gyártók a törvényi előírások, a fogyasztói igények és az energiahatékonysági besorolások miatt kénytelenek takarékosabb technikát használni.

Az áramtermelés pedig jelentős részben szénalapú erőművekben történik, de a többi, piszkosnak számító energiahordozóval, a gázzal és az olajjal is legfeljebb csak relatíve jobb a helyzet. Az áramtermelés már most is a második legnagyobb

üvegházhatású gáz kibocsátó szektor a közlekedés/szállítás után.

A PLOS Medicine-ben frissen megjelent tanulmány szerzői először tettek kísérletet rá, hogy számszerűsítsék a légkondicionálók környezeti hatásait: a kellően figyelmeztető adatuk szerint csak az Egyesült Államokban évi közel ezres halálozástöbblet várható a század közepére az ózon miatt, pénzügyileg pedig 9 milliárdos kár éri a gazdaságot.

A hasonló előrejelzésekben persze sok a bizonytalanság, a kutatók a legrealisztikusabbnak mondott forgatókönyvükben itt azzal számoltak, hogy az épületek energiahatékonysága nem sokat fog változni a következő évtizedekben a mostanihoz képest, az energiatermelésben pedig a földgáz kap nagyobb szerepet az atomenergiával szemben. Igaz, mint az Earther cikke is jelzi, vannak más irányú trendek is: a megújuló energia az elmúlt években végre elkezdett komolyabban terjedni. A légkondi mindenesetre biztosan nem lesz olyan könnyű gyógyír a klímaváltozásra, mint ahogy azt a nyári hónapokban sokan remélik.