2017-ben egy radioaktív szivárgás miatt Kelet-Európa nagy részét titokzatos radioaktív felhő borította be. A sugárzás Oroszországon kívül nem jelentett veszélyt, ám a szivárgás helyének közvetlen környezetében akár nagyon is. Az incidens részleteit tisztázó nemzetközi kutatás eredményéről az USA tudományos akadémiájának folyóirata, a PNAS számolt be.
Az orosz hatóságok többször is tagadták, hogy a körülbelül egy éves felezési idejű Ruténium-106 izotóp a kazah határhoz közeli Majak nukleáris létesítményből került a szabadba. A Roszatom vezette vizsgálóbizottság akkor arra jutott, hogy a szennyezést egy, az áramtermeléshez izotópokat használó műhold okozta, amikor a légkörbe visszahullva elégett, és hogy nincs elég adat az incidens helyének pontos meghatározásához.
Ez a műholdas verzió az, amit a mostani jelentés egyértelműen cáfol, valamint azt is, hogy a szennyezés forrása Romániában lett volna, ahol amúgy a legmagasabb volt a sugárzás szintje. A tudóscsapat arra is kitért, hogy épp az orosz hatóságok késlekedése miatt nem sikerült időben megszerezni azokat a bizonyítékokat, melyek segítségével pontosan meghatározható lett volna a baleset helye, hogy óvintézkedéseket hozhassanak, nehogy az eset megismétlődjön.
A kutatás során 1300 pontról gyűjtöttek adatokat, és ezeket elemezve arra jutottak, hogy a szivárgás helye mégiscsak a Majak újrafeldolgozó létesítmény lehetett, a szabadba jutó ruténium pedig valószínűleg cérium-144 radioizotóp előállításához kellett, amit egy olaszországi neutrínó-kísérlethez szántak. Az egyik német tudós, Georg Steinhauser aggasztónak nevezte, hogy bár senkinek nem esett baja, Oroszország mégsem vállalta a felelősséget a balesetért.
A szennyezést 2017 október elején először Ausztriában, majd Németországban észlelték. A Majak létesítményben, amely katonai és civil célokat is szolgál, 1957-ben komoly baleset történt, több tízezer embert betegítve meg. (WaPo, PNAS)
Frissítés: a Rosatom Central Europe s.r.o. Magyarországi Fióktelepe 2019. július 31-én, szerdán, egy Indexhez eljuttatott közleményben reagált a fentiekre:
A PNAS beszámolója a 2017 szeptemberében bekövetkezett ruténium-106 izotóp eredetével kapcsolatban nem tartalmaz új felvetést és következtetést. A jelentésben közölt adatok gyakorlatilag megegyeznek azokkal, amelyeket korábban a számos szakértőt, valamint a francia, finn, svéd, német, norvég, brit és orosz tudósokból álló speciális nemzetközi független tudományos bizottság tett közzé, amelyek nem találtak kapcsolatot a ruténium-106megjelenése és az oroszországi atomipari ágazat vállalatainak tevékenysége között.
A PNAS jelentése feltételezésekre épül, és a szerzők a Majak újrafeldolgozó létesítményre utalnak, hangsúlyozva annak felelősségét a szivárgás miatt. A szakemberek és a tudósok már többször megvizsgálták ennek lehetőségét. A szabályozó testületek szakértők és bizottságok bevonásával számos belső és külső ellenőrzést végeztek el, amelyek megállapították: a Majaknak nem volt köze a szivárgáshoz.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Majak szakemberei már korábban is nyilatkoztak a ruténiummegjelenésének „cérium változata” kapcsán. A cérium-144 radioizotóp előállításához kapcsolódó munkák során semmilyen körülmények között nem következhet be ruténium-106kibocsátás. A 2017 augusztusa és novembere között a cérium-144 előállításához csakritkaföldfémekből álló koncentrátumot használtak, amely csak „nyomokban” tartalmazhatottruténium-106-ot. Az előkészítési szakaszban keletkező összes folyékony oldatot – beleértve aruténium izotópokat is – még 2017 júliusában speciális tárolókba szállították.