A technológiai vállalat 2011 óta mintegy 150 olyan ország közigazgatásával állt kapcsolatban, amelyek azt szeretnék, hogy az információkat töröljék az oldalukról. A demokratikus kormányok mellett diktatúrákkal, szankciókkal sújtott rezsimekkel és emberi jogi visszaélésekkel vádolt kormányokkal, köztük a tálibok által ellenőrzött Afganisztán rendőrségével is kapcsolatba került a The Guardian cikke szerint.

Az orosz és a kínai kormány kérésére a Google eltávolította az olyan tartalmakat, mint például az államellenes tüntetők YouTube-videói vagy a politikusok korrupcióját kritizáló és azt állító tartalmak.

A Google saját adataiból kiderül, hogy világszerte 5,6 millió olyan tartalom van, amelyet a kormányok kérésére „eltávolításra kijelölt”. A Surfshark kiberbiztonsági vállalat szerint a Google-hoz intézett, tartalomeltávolításra irányuló kérelmek száma 2020 óta világszerte több mint kétszeresére nőtt.

A Google a világ egyik legerősebb információs kapuőrének számít, hiszen naponta több milliárd ember használja termékeit, például a keresőt, a YouTube-ot, a Drive-ot és a Chrome-ot.

A vállalathoz rendszeresen érkeznek levételre vonatkozó kérések a nemzeti és helyi kormányoktól világszerte, valamint az igazságszolgáltatási, rendőrségi és katonai szervektől. Az információk eltávolítására számos okból kerülhet sor, például szerzői jogok megsértése, az adatvédelem megsértése, rágalmazás vagy a vállalat irányelveinek megsértése miatt.

A Google nem tesz közzé teljes körű adatokat a törlési kérelmekről, de készít egy válogatott összefoglalót bizonyos cenzúrázási kérelmekről, amelyekről úgy véli, hogy „közérdekűek lehetnek”. Ezeket az összefoglalókat a vállalat félévente frissített átláthatósági jelentése tartalmazza.