Ötven éve, 1957. december 5-én készült el a Szovjetunióban a világ első atomjégtörő-hajója, a Lenin. Az atombombák elkészülte után a nukleáris energia más irányú felhasználása került előtérbe. Felépültek az első atomerőművek, majd az atomreaktorokat tengeralattjárókon és jégtörőhajókon alkalmazták, amelyek így hosszú időn át üzemanyag-felvétel nélkül működhettek. A Lenin hossza 134 méter, legnagyobb szélessége 27,6 méter, merülése 9,2 méter, hajtóműveinek teljesítménye 44 ezer lóerő volt, menet közben két méter vastagságú jeget tudott áttörni. Minden jégtörők atyja három, egyenként 90 MW termikus teljesítményű nyomottvizes reaktorral rendelkezett, az 5 százalékos dúsítású urán-oxid "üzemanyagot" kétévente kellett benne cserélni. A jégpáncélt törve a hajó 18 csomós, egyébként 40 csomós sebességgel tudott haladni.

Az első atomjégtörő megjelenése, majd a technológia terjedése jelentősen megkönnyítette az északi országok kereskedelmét: lerövidültek az útvonalak, a sarki jég nem jelentett többé akadályt. Az első útjára 1959-ben indult Lenin fedélzetén 1965-ben és 1967-ben is történt atombaleset, de ezek részletei csak a hajó 1989-es nyugdíjazása és a Szovjetunió összeomlása után kerültek nyilvánosságra. A napjainkban Murmanszkban kiállított Lenin első kisöccse, az Arktyika 1975-ben készült el, majd következett a Szibir (1977), a Rosszija (1985), a Tajmir (1989), a Szovjetszkij Szojuz (1990), a Vajgah (1990), és végül a Jamal (1993). Az Arktyika 1977 augusztusában felszíni hajók közül elsőként jutott el a Föld legészakibb pontjára. (A jégtörők ezen az oldalon megcsodálhatók.)

Az idők változásával az egykor félelmetes hírnévnek örvendő jégtörőknek is haladniuk kellett a korral. Napjainkban a Jamal például közkedvelt turistahajó, a jégtörő nyaranta mintegy 21 ezer dollárért (megközelítőleg 3,8 millió forintért) szállít vastag pénztárcájú utasokat a vastag jegéről ismert Északi-sarkra. A jégtörők (legalábbis orosz részről) legutóbb az Északi-sark körüli politikai vitában kaptak szerepet: Oroszország a jégtörő flotta kutatásainak eredményeire alapozva jelentette be területi igényeit az Északi pólusra.

[via MTI]