Magyar ötletből jön a valóban okos telefonálás
További Cellanapló cikkek
- Egyet előre-, kettőt hátralép jövőre az Apple
- Eddig nem látott funkcióval debütálhatnak a Samsung jövő évi csúcskészülékei
- Rajongóknak szinte kötelező: szó szerint varázslatos lett a Harry Potter-telefon
- Máris befutott az Android 16 első előzetes kiadása
- Megállíthatatlan hegyomlásként zúdul ránk az Asus új telefonja
Harminc éve senki sem nyúlt hozzá a telefonáláshoz, és még ma is minden egyes beszélgetés ugyanazzal a kérdéssel kezdődik: jókor hívlak?
– mondta Patvarczki József, aki 9844,74 kilométeres távolságból, San Jose egyik tóparti lakóparkjából csörgött rám. Ebben azért vagyok ilyen biztos, mert az általa kifejlesztett Caret nevű app pontosan kiírja a VIP kapcsolatoknak a tartózkodási helyet, és hogy alkalmas időben próbálnak-e felhívni minket.
Abban nem lenne semmi újdonság, ha csak kézzel tudnánk kiválasztani, hogy mikor vagyunk elfoglaltak, hiszen ezt már bő tíz éve is tudják a csevegőprogramok is. A Caret azonban a telefon szenzorait használja, és automatikusan be tudja állítani a státuszunkat.
Például a GPS által mért sebességünk alapján azt, hogy vezetünk. Ennek az Egyesült Államokban van különösen nagy jelentősége, ahol gyakran kerülnek be a hírekbe a sms-ezés miatt halálos balesetet szenvedő tinik. A Caret alapján tudja a hívó fél, hogy inkább telefonálni érdemes (hátha ki van hangosítva), de még ennél is jobb később próbálkozni.
A Caret azt is közölni tudja a kapcsolatainkkal, hogy kezd lemerülni a mobilunk, ezért fölöslegesen ne hívogassanak. Az is hasznos információ a hívó fél számára, hogy némára állítottuk a csörgést, tehát nem érdemes idegbajt kapni, amiért nem tud elérni minket. Nyilván oka van annak, hogy elnémítottuk a telefont, és hiába próbálkozik, úgysem fogjuk felvenni. A naptárunkat is össze tudjuk kötni a tárcsázóval, és ha ezt engedélyezzük, valamivel kisebb lesz az esélye annak, hogy egy tárgyalás kellős közepén csörögjenek ránk.
Ez egy olyan közösségi hálózat, ahol automatikus a barátság, nem kell senkit sem megkeresni vagy visszaigazolni
Aki benne van a névjegyalbumunkban és használja a Caretet, rögtön megjelenik nálunk hálózatbéli ismerősként. Azt mi dönthetjük el, hogy ezeket az embereket milyen csoportba soroljuk be, és ettől függ, hogy milyen adatokat látnak rólunk. Csak a VIP-ek látják utcaszinten a tartózkodási helyünket, a megbízható ismerősök a régiót kapják meg, az alapszintű kapcsolatok pedig csak annyit tudnak, hogy melyik ország melyik időzónájában tartózkodunk. Ugyanez igaz a többi információra: minél közelebbi egy kapcsolat, annál pontosabb adatokat kap az elfoglaltságainkról.
A telefon szenzoraira épülő státuszbeállítás csak az első lépés, mondta Patvarczki. Olyan platformot akarnak kifejleszteni, amelyre további appokat lehet építeni. A rendszert össze tudják kötni online játékokkal, például a World of Warcrafttal, így a gémer haverok látják, hogy mikor léptünk be a virtuális világba. A sportosabb júzerek pedig az okosórában lévő mozgásérzékelővel tudják automatikusan közölni, hogy elkezdtek edzeni.
Anka Márton, az alkalmazást kifejlesztő Wallrust Inc. ügyvezetője kifejtette, hogy háromféle automatizált státuszbeállítási módot különböztetnek meg:
- Az eszközök a Careten keresztül a kapcsolatainknak küldenek bővebb információt rólunk, és az ő életüket teszi boldogabbá az app. Erre az esetre jó példa, amikor az autó beépített navigációja van összekötve a telefonnal. Így a VIP kapcsolatok látják, hogy hová tartunk, és mikor fogunk odaérni. Esetleg a feleségünk ránk csörög, hogy álljunk már meg a közértben, vegyünk ezt-azt.
- Amikor a telefonunk egy másik intelligens eszközzel kommunikál, az nekünk lesz jó. Ilyen például az az eset, amikor a mobil közli, hogy mindjárt otthon vagyunk, be kéne kapcsolni a légkondit.
- Az is külön kategória, amikor a Caret egy másik alkalmazást helyettesít, és ide esnek be a különféle intelligens szenzoraink által mért adatok, vagy például a lakást őrző biztonsági kamera által készített fotók.
Patvarczki József szerint fizetős appok megjelenésére is van esély. Ha például felveszünk kapcsolatnak egy boltot (elkülönítve a személyes kapcsolatoktól), akkor a közelében járva értesítést kaphatunk az akcióiról. Arról is lehet szó, hogy beállítjuk státusznak, hogy ebédelni akarunk, és a közeli éttermek kínálatában tudunk majd válogatni. Egy könyvelőcégnek vagy egy orvosnak is megérhet némi pénzt, hogy nem az asszisztensének kell az időpontfoglalásokkal foglalkoznia; a Caret segítségével közzétehetők a betelt időpontok, így az ügyfél vagy páciens rögtön tudja, hogy egyáltalán mikor esélyes, hogy foglalkozzanak vele. A státuszt nemcsak személyekhez tudják hozzákötni, hanem doménekhez és IP-címekhez is.
Ezek egyelőre fejlesztés alatt vannak, hiszen a Caret még csak béta állapotú. Patvarczki József mindenesetre gondoskodott arról, hogy a riválisoknak ne legyen könnyű dolguk: az Egyesült Államokban levédették rendszerüket, és már folyamatban van a szabadalmuk átterjesztése Európára.
Bár a Caret sok olyan információt elárul rólunk, ami eddig titok volt, Patvarczki szerint még így is több minden marad a saját kezünkben, mint amikor a Facebookot használjuk. Ha oda töltünk fel egy képet, akkor az a Facebook tulajdona lesz, ezzel szemben a Careten a felhasználó döntheti el, hogy kivel milyen adatot oszt meg. Sőt, ha a Caretben megváltoztatjuk a lakcímünket, akkor az arra jogosult Caret-felhasználó ismerősök mobiljában is automatikusan átíródik a címünk.
A millió dolláros kérdés
A Caret sikere azon múlik, hogy milyen gyorsan kapják fel az emberek az appot, és ha elkezdték használni, akkor kitartanak-e mellette. Olyan funkciókat építenek az appba, hogy az emberek ne akarjanak váltani: van beépített VoIP telefon, és már készül az üzenetküldő funkció. Amikor felvetettem, hogy ezzel már a Snapchat, WhatsApp és Facebook Messenger területére törne be a Caret, Patvarczki József egyszerűen elintézte a választ:
Nehéz elérni a kritikus tömeget, de mi van akkor, ha a piacnak csak az egy százalékát szerezzük meg? Az is több tízmillió felhasználót jelent.
Anka Márton ezt kiegészítette azzal, hogy néhány héten belül, de maximum egy negyedév múlva látszódnia kell az eredménynek. „Ha elérjük azt a pontot, hogy egy felhasználó legalább egy másikat hozz magával, akkor kimondhatjuk, hogy az app virálisan, magától terjed. Ha a meglévő felhasználók kevesebb mint egy új felhasználót hoznak, akkor az tulajdonképpen kudarc, onnantól költeni kell marketingre” – mondta a Anka.
Sorozatvállalkozás
Anka Márton, a Logmein alapítója 2012 végén találkozott Patvarczki Józseffel, aki meg tudta győzni arról, hogy szálljon be befektetőként. Anka Márton szakértelme is fontos volt, hiszen a Logmeinnél megszerezte azt a tudást, ami egy több tízmillió felhasználót kiszolgáló rendszer felépítéséhez szükséges.
„Rengeteget segít, hogy tudom, mit érdemes, és mit nem érdemes. Amikor a Logmein még kis cég volt, sok időt elvett, hogy nagyobb cégektől jöttek partneri megkeresések, amik nagyon veszélyesek egy startup életében veszélyesek, keserédes lehet a végkifejlet” – fejtette ki Anka Márton. „Egy nagy ügyfél beleszól, hogy merre vigyük a céget, és az a szomorú helyzet, hogy az ilyen partnerkapcsolatok az esetek 90-95 százalékában nem működnek” – summázta a Logmeinnél szerzett tapasztalatait.
Patvarczki és Anka 2013 elején kezdték kifejleszteni a szoftver prototípusát, és amikor ez megvolt, közösen megalapították a Wallrust Inc. nevű céget. Két világhírű magyar matematikust, Szemerédi Endrét és Barabási Albert-Lászlót is meghívták a csapatukba tanácsadóként. Most Anka Márton a Wallrust ügyvezetője, Patvarczki József a fejlesztési igazgató.
A Logmein és a Prezi működési modelljét követik majd, ami azt jelenti, hogy Magyarországon tartják a fejlesztői bázisukat. Ez most hét főből áll: van egy grafikusuk, hárman dolgoznak az iOS-es appon (ez az alfa verziónál tart), és ketten fejlesztik az androidos appot, amit már csak egy gombnyomás választ el attól, hogy elérhető legyen a Play Áruházban.
Ha elég sokan regisztrálnak érdeklődőként, akkor napokon belül meg is fogják nyomni azt a bizonyos gombot – akit érdekel, itt regisztrálhat.