További Cellanapló cikkek
- Egyet előre-, kettőt hátralép jövőre az Apple
- Eddig nem látott funkcióval debütálhatnak a Samsung jövő évi csúcskészülékei
- Rajongóknak szinte kötelező: szó szerint varázslatos lett a Harry Potter-telefon
- Máris befutott az Android 16 első előzetes kiadása
- Megállíthatatlan hegyomlásként zúdul ránk az Asus új telefonja
Egy ékszer is tud életet menteni, ha az elegánsan csillogó felszín alá okos elektronikát rejtenek. A ZTE nem egy közismert név az ékszeriparban, de a kínai mobilgyártónak van egy gyűrűje, amire érdemes felfigyelni.
Az iCharming Ring beépített mozgásérzékelője a napi lépéseinket is számolja, és az ezüst foglalatba helyezett színes cirkonkristály megvilágításával értesít minket a bejövő üzenetekről, de a legérdekesebb funkciója a vészriasztás, amikor egy speciális mozdulatsort érzékelve azonnal elküldi a koordinátáinkat az általunk előre megadott címre.
A láthatatlan elektronika, az észrevehetetlen monitorozás egyre felkapottabb fejlesztesi irány a fitnesziparban és a gyógyászatban
- mondta Christopher James egészségügyi mérnök professzor a Warwick Egyetemről, akivel a barcelonai mobilkongresszuson beszélgettünk. Szerinte az elmúlt 10-15 évben furcsa otthoni orvosi műszerek jelentek meg, és mire a piacra kerültek, elavultak. Az okostelefonban és a hozzá kapcsolódó eszközökben viszont rengeteg kiaknázatlan lehetőség van. A legnagyobb előny talán az, hogy úgy lehet odafigyelni a segítséget igénylő emberekre, hogy nagyrészt önálló életet tudnak élni, nem kell folyamatosan másra támaszkodniuk.
Az iCharming Ring és a többi fitneszkütyü több tíz- vagy százezer forintos ára alapján nehezen hihető, hogy a háziorvosok eszközkészlete hamarosan ilyesmikkel fog bővülni. Főleg hazánkban, ahol sokkal durvább hiányosságokat tártak fel a kórházakban. Christopher James azonban arra mutatott rá, hogy a legegyszerűbb adatokból, a legolcsóbb eszközökkel is rengeteg új ismeretet szerezhetnek az orvosok a pácienseikről.
A modern felfogású egészségügyben már arra fókuszálnak, hogy miként menedzseljék az emberek jólétét, miként tartsák őket egészségesen
- fejtette ki a szakértő. Ehhez azonban újra kellett gondolni a vizsgálati módszereket, a diagnosztikát.
Most ha panaszunk van, elmegyünk a háziorvoshoz, valamikorra időpontot kapunk a szakorvosokhoz, akik elvégeznek rajtunk néhány vizsgálatot. Végül a pillanatnyi állapotfelmérések alapján kezdhetünk gyógyulni. Ehhez képest új irány a folyamatos és észrevétlen adatgyűjtés, amivel pontosan arról a pillanatról kaphatunk mérési adatot, amikor mondjuk reggel felkelünk az ágyból, és kótyagosnak érezzük magunkat. Mire eljutunk a rendelőbe, hogy kivizsgáljanak, teljesen más állapotban lesz a testünk, és nem azt mutatják meg az adatok, hogy azon az adott reggelen mitől szédültünk ki az ágyból. Ezt a hiányt pótolhatják az otthoni eszközök.
Nyilvánvalóan mérni lehet a mozgásérzékelővel, hogy a vizsgált személy mennyi kalóriát éget el, de a kutatók más, kevésbé triviális részletekre is kíváncsiak. Például hogy mennyi időt töltenek el főzéssel, takarítással és egyéb napi tevékenységekkel. „Ha hosszú távon gyűjtünk kis adatmorzsákat, abból nagyon sok információt ki tudunk nyerni” - mondja James. Könnyen kiderül, ha megváltozik az ébredés idő, vagy valaki elkezd éjjelente takarítani.
A kutatócsoport most az idősek ápolásában használja fel az adatokat, de a hosszú távú mérés bizonyos mentális betegségeknél is működne. Nyilván nem az üldözési mániában szenvedőket érdemes megfigyelni, de például a bipolárisok esetében találhatnak arra utaló nyomokat, hogy változik a hangulatuk. Esetükben ugyanis hónapos, vagy akár éves ciklusok is vannak, és a mérésekből kirajzolódhat egy trend, ami a fordulatra utal.
Christopher James csoportja azt is vizsgálja, hogy miként lehetne más, észrevétlenül működő mérőeszközöket bevonni a munkába. Orvosi eszköz lehet a digitális vízóra, amivel pontosan megmondható, hogy mikor töltünk magunknak egy pohár vizet, mikor öntözünk virágokat, és mikor zuhanyzunk. Az okos konnektorokkal és villanyórával pedig ennél is több tevékenységről keletkeznek adatok.
A háziorvosok mindenhol túlterheltek, bár ennek Christopher James szerint kulturális oka is van, aminek változnia kell. A modern gyógyászatban nem a háziorvos uralkodik, hanem - fontos - része egy összetett egészségügyi rendszernek. Megfelelő informatikai háttérrel az is megoldható, hogy az orvos automatikus riasztást kapjon, amikor bizonyos események bekövetkeznek, például ha az otthoni tevékenység egy adott szint alá esik, vagy több álmatlan éjszaka követi egymást.
Természetesen azt is mielőbb tisztázni kell, hogy kinek a tulajdonába kerüljenek a mért adatok, mert könnyű velük visszaélni. A kütyükkel elvégzett folyamatos méréssel szemben az lehet a legerősebb ellenérv, hogy senki sem akar orwelli világban élni. Ez viszont már minden országban részben az egészségügyi rendszer felépítésétől, részben pedig az adatvédelmi törvényektől függ.