Nagy mértékben rontja a diákok későbbi munkavállalási esélyeit az iskolák elöregedett digitális eszközparkja, a számítógépek túlnyomó többsége 3-6 éves, de ennél jóval régebbi hardverrel is találkozhatunk, amelyek múzeumba valók, nem iskolákba. Az oktatási intézmények finanszírozási gondjai itt is megjelennek, nem megoldott a gépek rendszeres karbantartása, frissítése.

Vannak gondok az interneteléréssel is, de ezt megoldják, az intézmények 100 megabites hozzáférést kapnak. Az eszközpark frissítéséről ennyi jót sem mondhatunk, ezt a témát óvatosabban kezeli a kormány. Ha nem változik semmi,

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) világos elképzelése van a digitális oktatásról, az technológiai cégeket képviselő szervezet azt akarja elérni, hogy az oktatási intézményekben ne legyen 3 évesnél öregebb eszköz. Ennek érdekében azt javasolják, hogy a gépek negyedét évente frissítsék az iskolák. Már csak azt kell kitalálni, hogy mire frissítsenek, hiszen az asztali számítógépeket háttérbe szorították a laptopok, a tabletek és az okostelefonok.

Tabletet mindenkinek?

Az állam tétovázását kihasználták a mobilszolgáltatók is, két projekt keretében is ingyen tableteket osztanak ki az iskolások között. Könnyen lehet, hogy már ott lebeg a mobilcégek szeme előtt egy jövőbeni állami megrendelés lehetősége is, de ne szaladjunk ennyire előre. Az biztos, hogy sok tanulságot leszűrhetünk ezekből a projektekből.

A Vodafone a hátrányos helyzetű településekre fókuszál, 1300 olcsó androidos tabletet oszt ki az iskoláknak. A hardverhez a hátrányos helyzetű iskolások körében komoly eredményeket felmutató Komplex Instrukciós Program módszertanát is mellékelik. Azt remélik, hogy ennek elsajátításával a tanárok eredményesebbek lesznek, és motiválni tudják a diákokat.

A Telenor jóval drágább, Windows 10-es hibridekkel dolgozik, amelyek tabletként és számítógépként egyaránt használhatók. Ebben a projektben öt iskola 354 diákja kapott eszközt. A Telenor programja most még pilot üzemmódban fut, és elsősorban tapasztalatokat akarnak összegyűjteni az oktatás digitalizálásáról.

Mindkét tabletet kipróbáltuk, és ez alapján egyértelművé vált, hogy

• teljesen más feladatokra használhatók,
• semennyire nem csereszabatosak,
• önmagában egyik sem lesz elég.

Bezár a bolt

A Vodafone Tab Speed LTE androidos tablet igazából egy óriásira nőtt okostelefon. A hatalmas kijelzőnek van némi előnye a tanórákon a mobilokhoz képest, például amikor közösen használják, és egy egész csoportnak kell látnia a megjelenített tartalmat. Még így is elég könnyű a gép, kényelmes vele fényképezni, videózni. Akár a tantermen kívül is használható, bár ez egy kicsit kockázatos, a drága eszköz a víztől vagy egy koccanástól tönkremehet. Az Android előnye, hogy sok száz, iskolai oktatásban vagy önálló tanulásban használható appot, multimédiás eszközöket (videoszerkesztő -és lejátszó) kiadtak rá.

Az Androidot nagyjából mindenki ismeri, ez megkönnyíti a tablet beillesztését a tanórába, és az órán látottakat a legtöbben otthon is kipróbálhatják, persze így a rendszerről már kevesebb újdonságot tanulnak a diákok. A tablet azonban nem helyettesít teljes mértékben egy laptopot. Ez a különbség leginkább a böngészőben mutatkozik meg, az asztali Chrome sokkal erősebb, a pluginok nélkülözhetetlenek a multimédiás tartalmak kezeléséhez. Így még ha van is tablet az iskolában és otthon, számítógépet is kell mellette használni. A tablet egyik legnagyobb előnye, hogy viszonylag könnyen lehet rá appokat írni, például az MIT-féle App Inventor segítségével. 

Amikor arról lesz szó, hogy az állam milyen eszközt szerezzen be az iskolásoknak, az ehhez hasonló tabletek kieshetnek a válogatásból, hiszen alig különböznek az okostelefonoktól. A kormány részéről háttérbeszélgetéseken már elhangzott, hogy hatékony és olcsó lenne a diákok saját eszközeit használni. Pont ahogy a cégek is (ki)használják a dolgozók saját okostelefonját. Ehhez csak azt kell elérni, hogy a diákok telefonját ne vegyék el az óra kezdete előtt.

A Google ráadásul visszavonulót fújt az Androiddal, mert a főbb piacokon (pl. az Egyesült Államokban) az oktatásban többen használnak Chromebookot. Ezért döntöttek úgy, hogy március közepétől nem adnak el több Play for Education licencet, amivel a tanárok egyszerűen tudnak appokat vásárolni és telepíteni az általuk kezelt összes tantermi eszközre. Az oktatóappok természetesen ezután is elérhetők lesznek a Play Áruházban, de másképp kell megoldani a központosított telepítést.

Kicsit ez, kicsit az

Bár a Telenor bolti kínálatában is főleg androidos eszközök vannak, a mobilcég inkább egy Windows 10-et futtató Lenovo Yoga 2 Pro tabletet választott az oktatási programjához. Az első pilotban ugyanis arra jöttek rá, hogy a 8 colos méret túl kicsi, és közben a Microsoft is csatlakozott a projekthez. Az új 10 colos modell nemcsak méretében, de felbontásában is komolyabb, a full hd kijelzőn jól olvasható a szöveg, szépek a képek és a videók. Van hozzá billentyűzet, de a Windows 10-es gépnek enélkül is jobban megy az írott tartalom előállítása, legyen szó akár szövegszerkesztésről, vagy akár programozásról.

Ezzel a géppel a tananyag igen nagy része átadható, a böngészőben minden webes tartalom jól megjelenik. Szabadon telepíthetünk plugineket, megy a Flash és a Java. A tablet mérete azonban hátrányt jelent a mobilitásban. A diákok nem tudják egy szempillantás alatt elővenni, hogy a buszon még egyszer átlapozzák az e-tankönyvet és a jegyzeteket. Fényképezőként sem az igazi, erre tényleg inkább a diákok mobilját érdemes használni.

A Windows 10-re még nem készült annyi modern, érintőkijelzős működésre felkészített app, mint az Androidra, cserébe viszont hagyományos szoftvereket is futtat. Na jó, ezt egy kicsit pontosítjuk: azokat a szoftvereket, amelyek elférnek a korlátozott méretű tárhelyen, nem igényelnek sok memóriát, és nem izzasztják halálra a gyenge Atom processzort. Éppen ez az, ami miatt ez a hibrid sem tekinthető adu ásznak. Ha a gyermek egy picit is szereti a videojátékokat, vagy esetleg komolyabb szoftverek kezelését szeretné megtanulni, akkor emellé is venni kell egy nagyobb teljesítményű laptopot. 

Előbb a tartalom, azután a forma

A kormányzat is felismerte, hogy a digitális oktatáshoz először tartalom kell, nehogy úgy járjunk, hogy van hardver, de alig használható valamire. Ezért készítette el az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a Microsofttal közösen a Nemzeti Közoktatási Portált (NKP), nagyjából 2,3 milliárd forintból. A tartalmi kérdésekbe most mélyen nem megyünk bele, de azt látjuk, hogy változatos a minőség, és nem mindegyik tankönyvet digitalizálták be. A hatodikos informatika tankönyvet például letorrenteztem, amikor digitálisan is lapozgatni akartam. 

Az NKP a tanárok és a diákok mellett és a szülőknek is szól, hogy ők is megismerjék az aktuális tananyagot.

Elméletileg platformfüggetlen az NKP, és ez valóban fontos lenne, hogy az iskolában és otthon mindenki akadály nélkül tudja használni. Ez sajnos egyáltalán nem jött össze. Egészen abszurd, hogy a Microsoft által megépített portál pont a Windows 10 beépített Edge böngészőjével nem kompatibilis, de még Firefoxban is plugint kell letölteni, hogy bizonyos tartalmak betöltődjenek.

A gyenge tableteken a teljesítmény is kevés, az egyszerű vízmolekula 3D képét is lassan töltik be, és az érintőkijelző nem alkalmas arra, hogy minden irányból megnézzük a molekulát, a forgatás csak egérrel működik.

Az ideális az lenne, ha a kormány a következő lépésben is a tartalomra fókuszálna. Először azt kell megoldani, hogy a tananyag mindenféle digitális eszközön jó minőségben legyen elérhető. 

A kínálatból hiányoznak az e-könyvek is, pedig nagy előrelépés lenne, ha nemcsak a tankönyvek és a kötelező olvasmányok, hanem az egész iskolai könyvtár folyamatosan ott lehetne minden tanulónál. Beleértve a szótárakkal és kutatást segítő szakkönyveket. Ráadásul az e-könyv-olvasók a legolcsóbb eszközök, kímélik a szemet, és lassabban merülnek le - viszonylag kis befektetéssel csökkenteni lehetne az iskolatáska súlyát és méretét.

Amikor már minden tananyag hibátlanul elérhető online, akkor lesz érdemes nagyobb léptékű eszközbeszerzésen elgondolkodni, hogy az okostelefon, a tablet vagy laptop segíti-e leginkább a tanulást.