Kézben forgatva a Galaxy S8 is csak egy újabb kiváló okostelefon, de egyedül erről mondható el, hogy vállalhatatlan kompromisszumok nélkül tud számítógépként és VR-megjelenítőként is működni. Ügyesen kitalálta ezt a Samsung, hogyan keressen sok pénzt ezzel a mobillal: 275 ezer forintos kezdőárával eleve pofátlanul drága az alapkészülék, és csak még többet költve, a Gear VR-sisak és a Dex nevű dokkoló megvásárlásával kapunk hozzáférést a mobil mindegyik jó képességéhez.

Ha kizárólag mobilként tekintünk az S8-ra, szó sincs forradalomról, bár így is elég sok változtatás történt az S7 óta. Szándékosan írtam változást a javítás helyett, mert néhány módosítás hasznossága erősen vitatható. Az oldaltól oldalig érő kijelző például még mindig nagyon futurisztikus, de már nem akkora újdonság, mint két éve. Most az előlap aljából és a tetejéből lecsíptek még egy kicsit, hogy mindent beborítsanak a pixelek, és pont ez is egy olyan változás, amihez hozzá kell szokni, és nem feltétlenül előnyös.

Szépnek szép az óriáskijelző, az általunk kipróbált S8+ 6,2 colja egészen elképesztő, hiszen pont olyan magas készülékházba fért bele, mint amekkora a Huawei Mate 9, az viszont csak 5,9 colos panelt kapott. Mindkét mobilra igaz, hogy a kijelzőt kihívás lefedni az ujjainkkal, kétkezes használatra kell felkészülni. A kijelző kinyújtása miatt eltűntek alulról a dedikált, hardveres vezérlőgombok, ezeket a kijelzőn találjuk meg. Az odarajzolt gombok csak akkor tűnnek el, ha teljes kijelzős alkalmazásra váltunk, de ez viszonylag ritkán történik meg.

Sokkal kellemetlenebb, hogy nem tudták a kijelzőbe építeni az ujjlenyomat-olvasót, és ez most már a hátlapon található, a kamera és a pulzusmérő mellett. Meg kell szokni, hogy hol van a helye, hogy odanézés nélkül is fel tudjuk oldani a képernyőzárat. Persze használhatjuk az íriszleolvasót is, de most, hogy hosszabb ideje teszteljük a mobilt, ez már inkább kényelmetlennek tűnik. Túl sokszor kellett azzal vacakolni, hogy elég közel legyenek a szemeink a szenzorhoz, és vezetés közben sem túl biztonságos előre hajolni emiatt. Pech, hogy a tartóban lévő mobilon az ujjlenyomat-olvasó helyét sem könnyű kitapintani a volánnál. A Galaxy S7 előlapi gombjába beépített leolvasójával odanézés nélkül is mindig könnyű feloldani a kijelzőzárat.  

Hardveresen még egy észrevehető változás történt, ez a Bixby intelligens asszisztens dedikált gombja a hangerőállító gombok alatt. Ezzel tudjuk előhívni a Google Now-ra hasonlító segédfelületét, ahol kártyákon látjuk a legutóbbi fotóinkat, a közelgő találkozókat, az időjárást és a híreket, valamint az általunk használt appok tartalmát. A Spotify például a legutóbb félbehagyott dalt és néhány kapcsolódó lejátszási listát ajánl.

Angolul kimondott parancsokkal is lehet majd olyan kérdéseket vagy kéréseket feltenni, hogy „Milyen időjárás lesz holnap?” vagy hogy „Jegyezz fel egy találkozót XY-nal kedd délután 4-re a kistárgyalóba”. Hogy ez mikor működik majd magyar nyelven, még senki sem tudja. Az biztos, hogy a magyar Galaxy S8-akon nem a Bixby gombja lesz a leggyorsabban elhasználódó alkatrész.

Mint a rövid videón is látható, a Bixby az S8 kamera alkalmazásában is működik, még ha nem is mindig eredményesen. A magyar borokról többnyire csak annyit tudott megállapítani, hogy az általa látott dolog egy borospalack, de a típust már nem ismerte fel.

A kamera egyébként maradt ugyanolyan 12 megapixeles, fáziskövető autofókuszos, optikai képstabilizátoros és f/1.7-es rekeszű, mint a tavalyi S7-en, viszont a szemközti kamera már nagyobb, 8 megapixel felbontású és autofókuszos. Nem is érzékeltünk nagy fejlődést az S7-hez képest. Ebben meg tudnánk barátkozni a folyamatos fejlődéssel, hogy egyre kevésbé pixeles, egyre szebb és profibb fotók készüljenek egy ilyen méregdrága mobillal.  

Pár apróság, amiben a Samsung Galaxy S8 más, mint a többi androidos mobil:

• A főmenüből villámgyorsan átléphetünk az összes programra, ehhez csak felfelé vagy lefelé kell suhintani a kijelzőn.
• Ugyanilyen suhintással tudunk visszalépni a főmenübe.
• Képernyőmentés készítésekor tovább tudunk gördíteni lefelé, tehát egy egész weboldalt elmenthetünk magunknak; ez már korábbi Galaxy S-eken is működött.
• A weboldalról lementett képernyőmentéshez az S8 az eredeti weboldal elérhetőségét is csatolja, és egy gombnyomással oda tudunk lépni a böngészőben.
• Más képeknél a Bixby vision segítségével tudunk képfelismeréssel hasonló képeket keresni, vagy nagy eséllyel egy kép eredeti forrását is megtalálhatjuk a weben.
• Állítani tudjuk a kijelző felbontását, hogy kevésbé terheljük a csipeket. Van legkisebb 1480×720 pixeles, a közepes 2220×1080, míg a legnagyobb 2960×1440.
• A játékközpont előre kiválasztott felbontásra vált át a játékok indításakor (energiatakarékos vagy teljesítmény mód), zárolni tudja a gombokat, nehogy véletlenül kilépjünk, a zavaró értesítéseket blokkolja, és segít képernyőmentést készíteni.

A Samsung menürendszere nagyon átlátható, érthető, és számos olyan funkciót kínál, amely mindaddig rejtve marad, amíg nem aktiváljuk. Ilyen például a játékközpont vagy az emlékeztetők, amelyek csak az első használat után kapnak saját ikont. De ide sorolható az Oculus számos alkalmazása is, ez sincs útban mindaddig, amíg nem kezdjük el használni a Samsung VR-sisakját, vagy említhetném a Dex nevű dokkolót is, amellyel számítógépként tud működni a Galaxy S8.

	Galaxy S8	Galaxy S8+
Oprendszer	Android 7.0	Android 7.0
Hálózat	LTE Cat. 16 kétsávos 802.11a/b/g/n/ac wifi bluetooth 5.0	LTE Cat. 16 kétsávos 802.11a/b/g/n/ac wifi bluetooth 5.0
Méret, súly	148,9×68,1×8,0 mm, 152g	159,5×73,4×8,1 mm 173g
Rendszercsip	Nyolcmagos, 64 bites 4×2,3 GHz + 4×1,7 GHz	Nyolcmagos, 64 bites 4×2,35 Ghz + 4×1,9 GHz
Memória / Tárhely	4 GB RAM / 64 GB	4 GB RAM / 64 GB
Kijelző	5,8 colos, 2960×1440 pixeles	6,2 colos, 2960×1440 pixeles
Kamera	12 MP f/1.7, 8 MP f/1.7	12 MP f/1.7, 8 MP f/1.7
Akku	3000 mAh	3500 mAh

Stabilizált kapcsolat

A Dex nevű dokkolót sajnos csak pár napra kaptuk meg, de igyekeztünk nagyon intenzíven terhelni, hogy megtaláljuk a gyenge pontjait. Van néhány, de ezekkel együtt is ki merem jelenteni, hogy évek óta nem volt ekkora előrelépés ezen a fronton. Ha a Samsung nem gondolja meg magát ezzel a koncepcióval kapcsolatban, akkora pár év alatt laza léptekkel is utolérheti a pc-ket, hogy jó alternatívát nyújtson helyettük. Ez viszont az appfejlesztők támogatása nélkül nem fog menni.

Egész jó a dokkoló kialakítása, mert szépen és stabilan elénk állítja a mobilt. Jól szellőzik, és állítólag még hűti is, bár ezt nem találtuk annyira fontosnak, tapintás alapján egyszer sem hevült túl a mobil, bármennyire is terheltük. A beledugott kábeleket hátul vezették ki, így ezeket akár össze is foghatjuk, hogy kevésbé legyen kaotikus a helyzet. Egy tervezési hibát azért elkövetett a Samsung, jackdugót biztosan nem fogunk bedugni a dokkolt mobilba. Érdemes tehát rögtön egy bluetooth fülest is venni a Dexhez, mondjuk egy Samsung Level U-t, mert az egyszerre több forráshoz is tud csatlakozni. Ez pedig még fontos lehet.

A Dexen ethernet csatlakozó van, és ez nagyon felpörgeti a dolgokat, sokkal gyorsabban megy minden, mint a mobilneten. Az usb-re pedig simán rákötöttem az 1 terabájtos külső merevlemezemet, tudtam róla zenéket lejátszani, fájlokat megnyitni. Persze, mivel csak két usb port van, vincsit csak akkor tudunk a dokkolóra kötni, ha a billentyűzetünk vagy az egerünk bluetooth kapcsolaton csatlakozik a mobilhoz.

Amikor bedugjuk az S8-at a dokkolóba, egy rövid logóvillantás után megjelenik előttünk a lezárt kijelző, ahol a választott védelmi rendszerrel beléphetünk. Célszerű az íriszfelismerést és a PIN-kódot választani, mert ezek használhatók a legkönnyebben a dokkolóval. Ha beléptünk, egy nagyon ismerős felépítésű, Windows-szerű felület jelenik meg előttünk, ahol a billentyűzet Windows gombja megnyitja az indítómenüt, és ha elkezdjük beírni a keresett app nevét, hamarosan elénk kerül az ikonja. A tálcán látjuk az összes éppen futó appot, kapunk értesítéseket. Hibátlanul működnek az Alt-tab és a Windows-nyílgomb kombinációk is, szóval aki látott már Windowst, az a Dexszel is viszonylag könnyen elboldogul.

Amikor kirántjuk a telefont a dokkolóból, minden fut tovább, és amikor visszadugjuk a Dexbe, akkor pillanatokon belül folytathatjuk a munkát. Ez nagyon fontos, hiszen manapság a kávégépig se megyünk el a mobilunk nélkül. De ha mégis otthagynánk az asztalunkon, a kijelzőzárat ugyanúgy az oldalsó bekapcsológombbal kell aktiválni, mint amikor mobilként használjuk a mobilt. Bár a PIN-kódot kényelmesen bepötyöghetjük a billentyűzeten, a biometrikus azonosítás is elérhető, a dokkolóban a hátlapi ujjlenyomat-olvasó és az íriszfelismerő egyaránt működik, csak az utóbbihoz egy kissé kell közel hajolni az asztalhoz.

Az ablakkezelés elég pöpec, csak egy kis árnyék hiányzik a keret mellől, hogy jobban elkülönüljenek egymástól az ablakok. A mobil parányi kijelzőjén jól működik a Google-féle lapos interfészdizájn, hiszen egyszerre csak egy appot látunk, így viszont összefolyik az ember szeme előtt az egymás mellett lévő appok sok fehér felülete.

Néhány app használatáról viszont le kell mondani, mert nem mindegyik támogatja a mobilétól eltérő felbontást és/vagy az ablakban való működést. Hogy miért nem, arra nem tudunk észszerű magyarázatot, mert pl. a Facebook Messenger és az Instagram is egy keskeny álló ablakban jelenik meg, mintha csak a mobilunk kijelzőjén töltődne be. A Spotify viszont egyáltalán nem indul, ami elég nagy érvágás, ha zenére szeretünk dolgozni. Az egyik megoldás az, hogy más eszközről játsszuk le a zenét, erre lehet jó a két forrásra egyszerre rácsatlakozó Samsung Level U bluetooth füles. Amikor bejön egy telefonhívás az S8-on, akkor lekapcsolja a zenét, és visszakapcsolja a hívás végén, nem kell kézzel átlépegetni egyik bluetooth eszközről a másikra. Vagy választhatunk másik zeneszolgáltatót, a SoundCloud például működik dokkolt mobilon is, vagy megint elkezdünk mp3-akat tölteni a mobilra. Zavaró, hogy nem egységes az élmény.

Néhány appnál előfordulnak bosszantó apróságok, amelyek megnehezítik a gördülékeny használatot. A Messengernél például a mondat végén lenyomott enter nem az üzenetet küldi el, hanem beszúr egy sortörést. Érdemes inkább a Messenger.com weboldal asztali nézetét betölteni a böngészőben, azon jól működik az enter. A Google Dokumentumokban pedig nem lehet csak úgy egérrel kijelölni szöveget, ott kizárólag az Android-féle módszer működik, amikor a kis színes bogyókat kell a kijelölendő szöveg elejére és végére húzni. A Samsunggal lepaktáló Microsoft Wordjében bezzeg elég lenyomott gombbal végighúzni az egérmutatót, és pont úgy működik a kijelölés, mint a Windowson.

Nagyon hiányoznak a billentyűkombinációk és betűvel előhívható parancsok is, hiszen a pc-n pont ezektől lesz gyors és hatékony a munka. Sokkal gyorsabb a Gmail weboldalán nyomni egy C betűt, hogy felbukkanjon az emailküldés ablaka, mint egérrel matatni a felületen. A Slack felülete pont olyan, mint a pc-n, leszámítva a Ctrl-K gombokkal aktiválható gyorskeresőt, ami itt hiányzik.

A pc-s nézet egy picikét lomha is, épp az elviselhetőség határán. Volt már ilyen szar lassú gépem, azon is tudtam dolgozni, de azért sokkal jobb érzés, amikor nincs egy tizedmásodpercnyi késés sem a billentyűzet/egér mozgatása és a kijelzőn látott események között. Szokni kell, az biztos, és pont emiatt érzem úgy, hogy bár a Samsung megközelítése nagyon jó, ezen még egy kicsit csiszolni kell. Nyilván jól jönne egy kicsivel több RAM is, hiszen már a laptopok is inkább 8 GB-ot igényelnek az intenzív munkához, ebben meg csak 4 GB van. A memóriakezelés pedig messze nem olyan kifinomult, mint egy számítógépen. Ki lehet lőni háttérben futó appokat, de a franc tudja eldönteni, hogy a felsorolt tucatnyi Samsung-féle, ismeretlen nevű rendszeralkalmazás közül melyik életbevágóan szükséges a Dex működéséhez. Márpedig a memóriatisztító alapból válogatás nélkül mindent kilőne.

Venni vagy nem venni?

Egy hét folyamatos használat után a Samsung Galaxy S8-ról azt lehet elmondani, hogy szuperokos telefon, a szoftvere már nagyon kiforrott, érthető, kényelmesen kezelhető. A hardver bizonyos szempontból lehetne erősebb, például a RAM-ból jól jönne több, hogy még csak gondolni se kelljen arra, hogy elfogyhat a memória. Főleg amikor számítógépként használjuk, hiszen már a pc-ken is szűkös a 4 GB.

Nyilván sokan megveszik ezeket a mobilokat pusztán azért, mert ez a legdrágább, vagy mert ez a legmenőbb kinézetű, de a Samsung Galaxy S8 leginkább azoknak hasznos, akik ki tudják használni a Gear VR és a Dex adta lehetőségeket. Az utóbbi, a pc-szerű használat persze még sokkal inkább egy határozott és jó kezdő lépés, hiszen még senki sem valósította meg ezt ilyen jól, de akkor is csak egy ígéret, hogy a mobil egyszer teljesen átveszi majd a pc helyét. Most még egy kicsit döcögve haladunk efelé, ezért csak azoknak javasolható ez a pc-mobil csere, akiknek nem őrülten magasak az elvárásai, és csak egy belépő szintű, gyenge pc-t akarnak kiváltani mobillal. Ennyi pénzért egy jó, erős laptopot is kaphatunk, ami nem csak egy ígéret, hanem ténylegesen használható.