Több évtizedes kísérletezés után úgy tűnik, a kiterjesztett valóság (AR) idén végre megtalálja a piacát, és ennek nagy lökést ad, hogy az Apple is beszáll a bizniszbe az iPhone X és 8 mobilokkal, valamint az iOS 11-be beépített ARKit fejlesztői csomag révén még sok százmillió használatban lévő készülékkel.

Bizonyos tekintetben az Apple követi a trendeket. A mobilgyártók közül az Asus és a Sony hamarabb lépett, az előbbi a Zenfone AR mobillal, az utóbbi az Xperia XZ1-ben megtalálható tárgyszkennelő applikációval. A szoftveriparban pedig a Snapchat és a Facebook ért el sikereket az AR-rel. A kaliforniai mobilgyártó azonban így is talált pár olyan felhasználási módot, amelyekben világelső lehet. Az AR igazán tömeges használatához pedig jól jön a minden évben nagy mennyiségben eladott iPhone. 

Az Apple legmenőbb AR-eszköze az iPhone X-be került. Ebből a telefonból helyhiány miatt eltávolították az ujjlenyomat-olvasót, a biztonságos beléptetésről egy különleges arcfelismerő rendszer gondoskodik. Ennek a hardverét pedig más célokra is használják.

Az arcfelismerést megvalósító Face ID úgy működik, hogy egy fényforrás több mint harmincezer láthatatlan pontot vetít ránk, és ezeket egy infravörös kamera leolvassa rólunk, hogy feltérképezze az arcunk egyedi domborulatait. Az azonosításhoz szükséges információkat a készüléken, egy biztonságos csipben tárolják. Az iPhone X folyamatosan nyomon követi a változásokat, tehát akkor is felismeri az embert, ha szakállat növeszt, más színű rúzst használ, esetleg szemüveget vagy sapkát hord.

Ugyanezt a hardvert használja az iPhone X akkor is, amikor a csevegést animált emojikkal akarjuk hangulatosabbá tenni. Az infrakamera folyamatosan nyomon követi az arcunk mozdulatait, és ezt pontosan követik az emojik. Maszkokat is helyezhetünk az arcunkra (például a Snapchaten és a Facebook Messengerben), és ezek sokkal pontosabban fognak illeszkedni, jobban a bőrünkre tapadnak, mint amikor csak egyszerű mobilos szelfikamerát használunk. És ha már itt tartunk, az iPhone X a szelfik utólagos szerkesztését is segíteni tudja azzal, hogy pontosan ismeri az arcunkat.

Kissé leegyszerűsítve a dolgot, úgy is tekinthetünk az Apple megoldására, hogy fogták az AR-hez szükséges hardvereket, amelyekhez hasonló van az Asus Zenfone AR-ban, és áthelyezték azokat a mobil túloldalára, mert ott nagyobb hasznát látták.

Játék az élet

Jól mutatja a hátlapi kamerák AR célú felhasználási lehetőségeit, hogy a nyáron piacra dobott Asus Zenfone AR-en a Play Áruházban főleg játékokat találunk a kiterjesztett valóságra épülő alkalmazások közt. Az Apple is főleg játékokat demózott a másik AR-megoldásával, az iOS 11-be beépített ARKit alrendszerrel, amely az iPhone X és 8 mobilok A11 Bionic processzora nélkül, pusztán szoftveres segítséggel egyszerűbbé teszi a fejlesztőknek a belépést az AR világába. Az ARKit segít például a telefon kamerája előtt látható terep felmérésében, valamint a telefon pozíciójának követésében.

Az Apple keddi bemutatóján persze iPhone 8-on futottak a demók, hiszen mégicsak az adja a legjobb AR-élményt, hogy az ARKit, az A11 Bionic csip, a benne dolgozó új jelfeldolgozó processzor és a kamerák a lehető legnagyobb összhangban működnek. Látható volt a Developer Directive Games stúdió The Machines című játéka, melyben a mobil kijelzőjén úgy jelent meg a pálya, mintha az a játékos előtt lévő asztalra lenne rávetítve, és úgy tudták körbejárni, minden oldalról megszemlélni, mintha valódi tárgyak lennének az asztalon.

Az általunk megkérdezett AR-szakértők viszont arra is felfigyeltek, hogy a demóban feszült figyelemmel igyekeztek az asztal felé tartani a mobilt. Elképzelhető, hogy egy nagyobb oldalirányú mozdulat már összezavarná. Kérdés, hogy ez milyen hatással lesz a játékélményre, és hogy mindez hogyan néz majd ki iPhone 7-en, vagy más régebbi modelleken.

A Pokemon Gón kívül nem igazán látható olyan fogyasztói AR alkalmazás, amely a hátlapi kamerát használja, és tényleges igény van rá

– mondta Balázs Ferenc, a Smartmobilevision ügyvezetője, akivel az Apple-bejelentések másnapján beszélgettünk. Van azért még egy terület, például az általuk kifejlesztett androidos Scann3D applikáció, amely hasznos, szórakoztató, és a fogyasztói piacot veszi célba. Ez az app pont úgy szkenneli be a tárgyakat, mint az Indexen nemrég bemutatott Sony Xperia XZ1 telefon. A Scann3D előnye, hogy az iPhone-oknál és csúcskategóriás Sonyknál jóval olcsóbb mobilokon is elérhetővé teszi az AR-t. „A Samsung Galaxy S6-on is jól fut, pedig ez nem egy mai telefon” – mutatott rá az asztalon heverő mobiljára Balázs Ferenc.

Milyen az ideális mobilos hardver a kiterjesztett valóság használatához, a tárgyak beszkenneléséhez? Ha sok RAM van a mobilban, az jobb minőségű beolvasást tesz lehetővé, az erősebb processzor pedig a képfeldolgozás sebességét növeli – mondta Dudás András, a Smartmobilevision műszaki vezetője. 

Ami az emberi szemnek jól néz ki, nem feltétlenül jó az AR-nek.

Kulcsfontosságú a gyors fókuszálási képesség, de a megapixelek száma nem lényeges, mert a legtöbb képfeldolgozó algoritmus, amely a beolvasott képekből 3D objektumot állít össze, a képet lebutítja, hogy gyorsabban elkészüljön a modell. Természetesen a fények is számítanak, a szkenneléshez a szórt fény a legjobb, és ha túl erősen világítjuk meg a tárgyat, akkor eltűnnek a textúrák, ami fontos hiányosság. A homogén, egyszínű textúra rontja a modell végső kinézetét, és az alkotás folyamatát is hátrányosan befolyásolja. Hiába tudná a szép textúra kompenzálni a modell hibáit, egyszerűségét, ha annyira egyszínű volt, hogy nem tud modellt alkotni – mondta Dudás András.

Az ingyenes MeshLab programban megnéztük az Xperia XZ1 által 3D-ben rögzített fejmodellemet, és így kiderült, hogy a Sony mobilja a bajszomat egyáltalán nem vette fel térbeli alakzatként, a helye teljesen lapos maradt. Persze a szőrzet nem volt nagy, csak milliméteres, a fül hiánya azonban már igen látványos a Sony 3D modelljén.

Bár a kiterjesztett valóság iPhone X-es felhasználói biztosan jól szórakoznak majd a fejük helyére illesztett kakakupac-emojikkal, az AR-bizniszben ennél komolyabb lehetőségek is vannak. A Smartmobilevision három területet szemelt ki magának, ahol a meglévő tudására építhet:

• Az építőiparban az építési munkálatok napi előrehaladásának ellenőrzése vagy egyszerű emberi megfigyelésen alapszik, ami rengeteg hiba forrása lehet, vagy ezt a feladatot több tízezer eurós szkennerekkel végzik el, ami a szakavatott munkaerőnek is órákig tart. Ez a munka azonban egy szem mobillal elvégezhető, és a felvett mintából könnyen megállapítható, ha valami a tervrajzon szereplő helyhez képest máshová került, így időben – amikor még nem drága – dönteni tud az építész az esetleges bontásról.
• A divatipar az egyedi ruházatok és kiegészítők gyártását tudja egyszerűbbé tenni azáltál, hogy a vevő a saját otthonában beszkennelheti a testét, és így pontosan rá tudják szabni a megrendelt darabot.
• A gépgyártásban és az autóiparban rengeteg olyan munkafolyamat van, amely gépekkel, automatikusan nehezen megoldható, és ezen feladatok elvégzése során sok esetben hasznos mind a kiterjesztett valóság, mind a 3D technológia. Az alkalmazással alkatrészeket, tárgyakat tudnak valós időben szkennelni, követni, és a terveket összevetve a 3D modellel a szerelő rögtön meg tudja mondani, hogy melyik alkatrészt kell javítani, kicserélni. 

Nagy esély van rá, hogy az Androidot használó gyártók le fogják másolni az Apple hardverét, hiszen eddig is ezt tették, gondoljunk csak a dupla kamerás mobilok elszaporodására. Bizonyos tekintetben a riválisok jobb pozícióban vannak, hiszen jóval olcsóbban adják el a csúcstechnológiát, szélesebb réteget érnek el. Ugyanakkor az Apple is megteheti, hogy jövőre már az alapmodellt is ilyen kamerával szerelje fel, szóval még nem látszik, hogy hosszú távon ki lesz a győztes.