A norvég állam többségi tulajdonában lévő Telenor-csoport nemrég beismerte, hogy kapott egy vételi ajánlatot a közép-európai leányvállalataira, és ebben a csomagban a magyar szolgáltató is benne van. A hírrel kapcsolatban felmerült, hogy amerikai vagy orosz befektetők lehetnek az érdeklődők, ám ennél sokkal izgalmasabb elképzelés az, hogy a magyar állam, vagy akár Mészáros Lőrinc valamelyik cége is szemet vethetett a cégre (utóbbiról terjednek is a pletykák erősen).

Elvégre évek óra napirenden van az állami mobilszolgáltató kérdése, több frekvenciatenderen leporolták ezt az elképzelést, ám rendre megbukott. A Hvg.hu szerint Lázár János a napokban megint elhintette egy lakossági fórumon, hogy nem kellene letenni erről a tervről. Ebben a cikkünkben azt a fiktív és kissé fenyegetően hangzó forgatókönyvet járjuk körül, hogy úgy válik valóra a fideszes politikusok régóta dédelgetett álma, hogy az állam megveszi a Telenor magyar leányvállalatát.

Először is tudni kéne, hogy mennyit érhet a Telenor regionális üzlete. A lehetséges árral kapcsolatban erős spekulációnak tűnik a távközlési sajtóban megszellőztetett 2 milliárd eurós összeg, hiszen csak a szerb és a bolgár szolgáltatókért ennél többet fizetett annak idején a Telenor, és a csomagból pont a magyarországi leányvállalat az egyik legnagyobb falat. Bulgáriában körülbelül 3,2 millió előfizetőjük van, ám ott vesztették el a legtöbb ügyfelet az elmúlt években, a Portfolio szerint 2015 eleje óta több mint félmilliót. A szerbiai és a montenegrói vállalatok együtt mutatnak fel 3,3 millió előfizetést, és ott 229 ezres volt a veszteség, míg Magyarországon 3,1 millió ügyfelük van, és két év alatt csupán 147 ezerrel szűkült az ügyfélbázis – azaz nálunk volt a legkisebb a veszteség.

Azt is fontos megemlíteni, hogy az elmúlt hat évben a Telenor egyedül Magyarországról kicsit több mint egymilliárd eurónyi nyereséget – 331 milliárd forintot – utalt haza az anyacégnek a Portfolio számításai szerint, és ez alapján bőven többet érhet 2 milliárd eurónál a regionális szolgáltatói csomag. Hacsak az nem ront a Telenor pozícióján, hogy Magyarországon éppen a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálódik nála.

Magyar nemzeti szolgáltató

A 2 milliárdos összeg - 600 milliárd forint - talán még a NER-lovagokat hitelező bankokon fennakadna, de a magyar államkincstárnak lehet ennyi pénze.

Nem lenne semmi kivetnivaló abban, ha egy újabb magyar állami tulajdonú vállalatnak, egy mobilszolgáltatónak lenne több millió külföldi ügyfele, elvégre a Mol sem csak idehaza tevékenykedik, a régióban és azon túl is vannak érdekeltségei. Elvileg beleélhetjük tehát magunkat abba, hogy a magyar állam lenyeli a Telenort, és hirtelen 3,1 millió honfitársunk lesz állami előfizető.

Mészáros és társai

Persze ott van még a képben Mészáros Lőrinc is, akinek a cégei a Porfolio legfrissebb értesülése szerint erősen érdeklődnek az informatikai-telekommunikációs szektor iránt. A Portfolio szerdán közzétett becslése szerint, ha csak a Telenor Magyarország eladásával számolunk, az ár nagyjából egymilliárd euró - 235- és 326 milliárd forint közötti összegre tehető.

Elképzelhető, hogy ha maga az állam nem jelentkezik vevőként a Telenornál, a Fidesz-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Mészárosék létrehozzák az általuk vágyott magyar szolgáltatót. A Portfolio kérdésére Jászai Gellért, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum elnöke elmondta, hogy a csoportot érdeklő tevékenységbe a Telenor is jól illeszkedik. 

Pénznyerő automata

Kardinális kérdés lenne a felvásárlást követő években, hogy mi legyen az állami, vagy erősen államközeli mobilszolgáltató profitjával. A Telenor az elmúlt hat évben átlagosan 50 milliárd körüli összeget tudott hazautalni, ami egy szép kerek és ellopásra ingerlő összeg. Hogyan lehetne ennyi pénzt eltüntetni? Ehhez aztán nem kell túl sok fantázia! Először is körül kell nézni, hol találkozunk most a Telenor nevével: reklámokban. Plakátokon, a tévében, rádiókban és újságokban. A hirdetéseket észrevétlenül túl lehet árazni, de enélkül is elég lehet, hogy a reklámok nagy része a haveri médiába kerül.

A működtetéshez természetesen végtelen mennyiségű tanácsadói segítség kell, hiszen az állami apparátus nincs tele távközlési szakértőkkel. Ez egy újabb remek számlázási lehetőség.

Arra is nagy az esély, hogy az állami mobilcégben kevés tényleges dolgozót tartanak meg. Egy ilyen cég közép- és felső vezetői stábja tökéletes elfekvőhely mindenkinek, aki máshol megbukott. Jó állásban henyélhetnek a politikai háttéremberek, rokonok. Eközben minden lényeges feladatot külső beszállítókra lehet bízni, és tendereken hopiztatni az olyan távközlési gyártókat, mint az Ericsson és a Nokia, amelyeknél külön üzletág foglalkozik a szolgáltatóktól átvett üzemeltetéssel. Persze egy állami szolgáltató más logika szerint működik, mint egy piaci partner, hiszen csak az számíthat megrendelésre, aki igazán jó stratégiai szövetségessé válik. Bármit is jelentsen ez.

Visszajön a Pannon GSM név?

Vagy valami hasonló, mert a GSM technológia igencsak elavult, ám abban egészen biztosak  lehetünk, hogy a norvég tulajra utaló Telenor névnek mennie kell. Arra a bugyikék propellerre sem lesz szükség, ami sehogy sem passzol a magyar néplélek trikolorjához. Lehetne a logóban gémeskút, betyárkalap vagy karikás ostor, esetleg a Parlament, mert a Parlament mindenhez passzol, ami nemzeti.

Íme néhány jelöltünk az állami szolgáltató nevére: 

Saját stadiont épít az állami mobilcég 

Kissé őrült ötletnek hangozhat, hogy a távközlési cég bevételei futtassák fel az építkezési bizniszt, pedig minden magára valamit is adó távközlési cégnek van egy róla elnevezett stadionja. A jobbaknak több országban is. Nem vagyunk biztosak abban, hogy a helyszín Törökbálinton lesz, a Telenor (mai) székhelyén, hiszen az országos politikában nincs túl nagy jelentősége ennek a városnak. Ráadásul túl közel van Felcsúthoz, és nem megy oda kisvasút. Esetleg Hódmezővásárhelyen? Valamivel le kell nyomni a Las Vegas-i T-Mobile Arénát!

Az biztos, hogy amit eddig Norvégiába utaltak az anyacégnek, abból több stadiont fel lehetne építeni.

Biztos bevételhez jut az elit

Miután a Telenor maga is a norvég állam többségi tulajdonában van, nem lenne abban semmi szokatlan, hogy a magyar államnak van egy hasonló befektetése. A globális Telenor tulajdonosi struktúráján látszik, hogy az államon kívül több tucat másik szereplő részesedhet ebből a bizniszből. A világ legnagyobb befektetési alapjai vannak ott a Telenorban.

Idehaza is megvan egy jól kitapintható vállalkozói kör, amelynek jól jöhet az állandó bevétel az osztalékokból, és nagyon úgy néz ki, hogy a bankok örömmel adnak hitelt az ilyen jövedelmező befektetésekre.  

A nyereséget rezsicsökkentésre fordítják

Meredeken hangzik, de valójában még az is lehet, hogy nem lopni akarnak (Vagy nem annyit. Vagy LOL.), hanem a politikai célok megvalósítására használnák az állami szolgáltatót. A kormánynak a rezsicsökkentés az egyik legkarakteresebb politikai célja, és ebben nemcsak a közüzemi számlákkal játszanak, hiszen az internet áfáját is levitték (más kérdés, hogy nem mindegyik szolgáltató élt a díjcsökkentés lehetőségével).

Mérget vehetünk rá, hogy a mobilszámla csökkentése választásokat befolyásoló tényezővé válhat, egészen konkrétan 3,1 millió ember életét érinti. Kevés vállalatról mondható el hasonló.

A rezsicsökkentésnek olyan továbbgyűrűző hatása is lehet, hogy mivel ez lenne a legolcsóbb szolgáltató, az állami tendereket is sorra megnyerné, így a piaci alapon működő cégeknek alig hagynának némi játszóteret.

Van tehát jövő egy állami mobilszolgáltatóban, és valószínűleg több pénz maradna az országhatáron belül. De ennek is súlyos ára van.