Megmutatjuk, mit tett az EU-s ingyen roaming a mobilnetezőkkel
További Cellanapló cikkek
Az Európai Unióban való lét egyik legnagyobb előnye a 2017 nyarán bevezetett roamingszabályozás, mert ennek hála ma is normális áron tudunk mobilnetre csatlakozni a tagállamokban. A Telenor segített nekünk megismerni a változás hatásait. A grafikonjaik úgy is önmagukért beszélnek, hogy a pontos forgalmi adatokat ki kellett hagyni, mert a szolgáltatók üzleti titokként kezelik ezeket számokat.
Bemelegítésnek kezdjük Németországgal.
Jól látszik a grafikonon, hogy itt természetes módon is folyamatosan növekedett a magyar SIM-kártyával lebonyolított roaming adatforgalom. A szoros magyar-német gazdasági kapcsolat jó magyarázat erre, sokan járnak ki oda dolgozni, de talán az is benne lehet, hogy a német repterek népszerű átszállóhelyek, ha távolabbi célpont felé tart az utazó (minek varajron az ember a reptéri wifivel, ha megy az otthoni mobilnet is?). Az EU itt épp csak egy kis ugrást jelentett a korábbiakhoz képest, csakúgy, mint a hasonló helyzetben lévő Ausztria esetében:
Egészen mást mutatnak a népszerű turisztikai célpontok. Horvátország területén szinte semmilyen roaming forgalom nem volt az év nagy részében a szabályozás előtt, kizárólag a nyári időszakban volt némi mobilozás.
Ezekben az adatokban benne vannak azok a romingolások is, amikor heti- vagy napijeggyel mobiloztak az ügyfelek, tehát nem arról van szó, hogy pár szupergazdag magyar milliókért mobilnetezett a tenger mellől.
Tökéletesen megmutatja a grafikon, hogy mekkora igény van a nyaralásról hazaküldött jacht és/vagy tengerpart mellett pózoló képek Instagramra posztolásának:
úgy szomjazták a népek a megabiteket, mint a behűtött pohárban felszolgált Sljivovicát
Nyár után sem zuhant vissza a fogyasztás a korábbi, nulla közeli értékre. Még tartósabb volt a roamingolás Olaszországban, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy oda nemcsak nyáron érdemes elutazni.
Az olaszoknál eleve több másfélszer nagyobb az összesített adatforgalom, mint a horvátoknál, tehát sokkal többen turistáskodhatnak az Appennini-félszigeten, mint Dalmáciában. Hasonló következtetés vonható le Spanyolország esetében is:
A roamingszabályozásnak voltak nem várt hatásai is. Szerbia például nem része az EU-nak, így ott továbbra is elég drága a mobilnet, mégis kimutatható növekedés volt a forgalomban. Előfordulhat, hogy az emberek egy része nem volt tisztában a helyzettel, és véletlenül hagyta bekapcsolva a nemzetközi adatforgalmat.
Igen ám, de ha még messzebbre tekintünk, Kínára és az USA-ra, akkor is növekedést láthatunk a grafikonon, és ezt aligha magyarázza a kedvező uniós tarifa.
Elképzelhető, hogy az uniós változás ráirányította a mobilozók figyelmét a romingolás egyéb lehetőségeire, a napi és heti barangolós adatcsomagokra, és ez generált vásárlást, még több mobilnetezést.
Persze az is nyilvánvaló, hogy a mobiltelefon és az internet egyre szervesebb része az életünknek, és képtelelenek vagyunk ezek nélkül élni. A belföldi adatforgalom lenyűgöző növekedése is azt mutatja, hogy megváltozott az életmódunk, és bárhol járunk a világban, a mobilnet köt össze minket a családdal, a barátokkal és munkatársakkal.
A belföldi mobilnet forgalma esetenként akár ezerszer is nagyobb, mint a külföldi, és több petabájtos mennyiségről beszélhetünk, miközben az egy-egy országra eső összfogyasztás bőven a terabájtos tartományban mozog.
Nyitókép: Getty Images Hungary