Hosszú utat tettek meg a karórák azóta, hogy az alpesi népek elkezdtek nagyon jók lenni az apró fogaskerekek lehetetlenül kis helyekre begyömöszölésében. Ma az okosórák képviselik a műszaki fejlettség csúcsát, és a Magyar Telekom még erre is rátenne egy lapáttal. Azzal az újdonsággal szeretne vevőket és előfizetőket találni a Huawei Watch 2 nevű termékre, hogy a beépített eSIM modulnak hála ez a szerkezet önállóan képes az internetre csatlakozni, nem kell saját kezűleg kártyát dugni bele, tudunk vele telefonálni, és bizonyos szituációkban átveszi a mobilok feladatait.  

Az eSIM ugyan megtalálható az Apple Watch 3-ban és a Samsung Gear S3-ban is, de ez mobilszolgáltatói támogatás nélkül fabatkát sem ér, ezért kulcsfontosságú a Telekom szerepe ebben az egészben. A szolgáltató a Huawei karórájával mutatja be az új technológiát.

Formára nagyjából úgy néz ki a Watch 2 ESIM, mint a hagyományos változata. De mondhatnánk azt is, hogy nagyjából olyan, mint a legtöbb okosóra. A 390×390 pixeles AMOLED kijelzőn megjelenő Android Wear OS operációs rendszert a több mint kétéves Qualcomm Snapdragon 2100 csip hajtja meg, 768 MB memóriával és 4G tárhellyel kiegészítve. Most ugyanezt az energiatakarékos rendszercsipet találjuk meg a Wear OS-es órákban, és a csip utódja - amely a Qualcomm saját szavajárása szerint végre kompromisszummentes lesz - pár hónapon belül fog megjelenni.

Hatalmas méretei alapján inkább férficsuklóra való a Huawei Watch 2, és akinek van egy kis ízlése, gyorsan megszabadul az olcsó kinézetű gyári gumiszíjtól, aminek csak annyi előnye van a bőrszíjjal szemben, hogy vízálló, akárcsak az óra maga. A Huawei Watch 2 teste nagyon egyszerű, az érintőkijelzőn kívül csupán két gombot kapunk a vezérléshez. Kissé fapados ez a megoldás az Apple Watch és a Samsung Gear S3 tekerőihez és tárcsáihoz képest, de a célnak végül is megfelel. Az egyik gombbal az appok teljes listáját érjük el gyorsan, a másikra beprogramozhatjuk a kedvenc alkalmazásunkat. A Huawei Watch 2 tele van fitnesz funkciókkal, mint a legtöbb hasonló eszköz. Van benne például saját gps, gyorsulásmérő, számlálja a szívveréseket, ismeri a tartózkodási helyünk tengerszint fölötti magasságát, és méri a légnyomást.

Appoknak való

A Google-féle Wear OS rendszer egyik fő előnye, hogy elég sokféle appot kiadtak rá. Ez egyben a hátránya is, mivel az appok nagy része kezdetleges, csak a várt funkciók töredékét nyújtja. Mi értelme van látni, hogy egy ismerős közzétett valamit a Facebookon, ha nem tudjuk az órán elolvasni a tartalmat? Szerencsére a Messengerben rendesen lehet üzenni és válaszolni, valamint a Google Térkép is önállóan fut az órán. Más kérdés, hogy a térkép borzasztóan lassan találja meg a földrajzi helyzetünket, és a kert közepéről nem hajlandó navigálni, mert nem lát útvonalat. Pedig a mobilos Térkép lazán átugorja ezt az akadályt. 

Lehet a parányi kijelzőn virtuális billentyűzetet kérni, és azon bepötyögni dolgokat, de nem szükséges.

A beépített Google Segéd talán az óra egyik leghasznosabb funkciója, még úgy is, ha ott van kéznél a telefonunk. Vezetés közben például nagyobb eséllyel hallja meg az egy pillanatra a szánk közelébe emelt óra az utasításunkat, mint a műszerfalra rögzített telefon.

Mivel a beépített 4G állandó kapcsolatot biztosít nekünk, az órával telefonálhatunk és sms-t is fogadhatunk, és ezek az appok meglepően jól teljesítenek. A rendszer akkor is működik, ha a telefonunkon és az óránkon más-más szolgáltatótól van előfizetésünk, szóval nem feltétlenül kell mindent ugyanott beszerezni. Eltérő szolgáltatóval azt is eldönthetjük, hogy az óra saját SIM-kártyájáról, vagy inkább a telefonhoz kapcsolódva, azon át szeretnénk elküldeni a sms-ünket.

Az eSIM telepítése egyébként annyiból áll, hogy előbb fel kell tenni a megfelelő órakezelő appot a telefonunkra (úgy hívják az appot, hogy Wear OS), aztán a mobil kamerájával beolvasunk egy QR-kódot, amit a szolgáltatótól kaptunk, és rövidesen aktív lesz az eSIM-hez tartozó előfizetés. Igazából nem is a beépítettség miatt olyan menő az eSIM (ezt egy csipként beültetett SIM is tudná), hanem mert elektronikus,

Persze a saját netkapcsolat nem jelenti azt, hogy minden app helyben az órán működik. A Spofity például nem az órán játssza le a dalokat, hanem a telefonon indítja el a kért albumot, és az órán csak a lejátszást tudjuk irányítani. Ezzel szemben a Google Zene még le is tudja tölteni a dalokat az órára, amiket bluetooth fülessel meghallgathatunk. De nem igazán érdemes ebbe belebonyolódni, mert zenelejátszás közben igencsak akadozni kezt a Wear OS, nem pont erre találták ki.

Sajnos a hangvezérlés pont a zenelejátszásnál tetteti hülyének  magát, mert ha az órának mondom, hogy "Ok Google; play Metallica", akkor fogja magát, és megnyitja a telefonon a Play Zene appot, és ostobán áll, hogy erre nincs előfizetésem. Na igen, ezért van előre beállítva, hogy minden zenét a Spotify előfizetésen kéretik lejátszani, ami tökéletesen működik, amikor közvetlenül a telefont utasítom hanggal. Be van lépve a Google Segéd a fiókomba, ezt tudnia kell.

Net mindenhol

Azt is megtehetjük, hogy lekapcsolódunk a 4G-ről, például amikor a Watch 2 előfizetésével inkább elkerülnénk a roamingolást. Ilyenkor bluetooth segítségével közvetlenül a telefonunkkal szinkronizál az óra, és fel tudunk csatlakozni mindenféle a wifire is.

Bár a Watch 2-be beépített 4G műszaki szemmel nagyon menő, még nem jött szembe olyan szituáció, amikor különösen előnyös lett volna, és ne lett volna kéznél a telefon. A strandon biztosan hasznos, hogy nem kell oda is telefont vinni, de akkor meg az órát kell a parton hagyni, mert benne van a leírásban:

Ennyit a vízállóságról és a fitneszelésről.

Egy pörgösebb napon az óra masszázsfunkcióba kapcsol, olyan gyakran rezeg a csuklón, ami nem annyira pihentető, inkább zavaró, fölöslegesen tereli el a figyelmünket. Ráadásul a bekapcsolt mobilnettel általában a nap vége előtt lemerül az óra. Mindennek az lett az eredménye, hogy hamar töröltem a Watch 2-ről az appokat, és kikapcsoltam több tucat, a telefonon futó alkalmazás értesítéseit. Ezzel növelhető az aksi élettartama, de sem ússzuk meg, hogy naponta töltőre tegyük a Watch 2-t. Ha nincs kedvünk estefelé egy teljesen lemerült csúcstechnikás kütyüt hordani a csuklónkon, átkapcsolhatunk takarékos módba, ilyenkor viszont az óra tényleg csak óraként működik.

A Huawei Watch 2 eSIM karóra mindenes szeretne lenni, de a technológia még nem tart ott, hogy erre valóban alkalmas legyen. Hasznos lenne, ha már egyszer van benne gps, és folyamatosan online tud lenni, hogy felismerje a tartózkodási helyünket, és tematikusan az irodai vagy otthoni környezethez, sportoláshoz vagy autózáshoz igazítsa az értesítéseket, a gyorsan elérhető appok listáját, de ilyesmire egyelőre nem képes a Wear OS. Meg aztán az eSIM mellé ott van a bluetooth és a wifi, amivel elég jól lefedhető a netkapcsolódási igényünk kábé 93,65 százaléka.

Az is megfontolandó, hogy megéri-e nagyjából kilencvenezer forintot befektetni egy olyan karórába, amelynek az értéke - szemben a sváci remekművekkel - nem a kinézetében vagy a felhasznált nemesfémek és drágakövek súlyában mérhető, hanem a benne lévő technológia aktualitásában. Idén ősszel pedig megjelenik a Qualcomm kompromisszummentesnek ígért órás csipkészlete, és ez elavulttá teszi a Huawei Watch 2-t, és minden más hasonló órát, akár van bennük eSIM, akár nincs.