Míg a Facebook által birtokolt WhatsApp évek óta végpontok közötti titkosítást használ alapértelmezetten, addig a világszinten 1,3 milliárd felhasználóval rendelkező Messenger ezt nem teszi meg, és úgy tűnik, egy ideig még nem is fogja.

A végpontok közötti titkosítást használó alkalmazások az üzeneteket, legyen az szöveg, fotó, videó vagy bármilyen dokumentum, a küldő és fogadó felek között olyan kulcsokkal zárják le, melyekhez a beszélgetés résztvevőin kívül másnak, még az alkalmazásnak sincs hozzáférése. Így elkerülhető, hogy az üzeneteket illetéktelenek – köztük a szoftvert fejlesztő cég – elfogják és ellenünk felhasználják, vagy adatainkat pénzért eladják. A végpontok közötti titkosítást használó appok között ott van az Apple iMessage, a WhatsApp, a Telegram és a Signal is például, a Facebook Messenger azonban továbbra is kimarad a listáról, pedig 2019-ben már azt ígérte a közösségi óriás, hogy a WhatsApp által használt módszert bevezeti a Messengerben is.

Korábban a Messengerben megjelent az opció arra, hogy beszélgetésenként titkosra állítsuk a kommunikációnkat, ilyen esetekben azonban az applikáció funkcióinak jelentős részét, például a csoportbeszélgetést vagy a hang- és videóhívás lehetőségeit nem engedi használni az üzenetküldő. A részbeni titkosítás bevezetésére akkor az amerikai kormány ügyészei törvénybe akartak foglaltatni egy olyan megoldás fejlesztésére vonatkozó kötelezettséget, amivel bármilyen app bármilyen felhasználóját lehallgathatóvá tennének attól függetlenül, hogy titkosított csatornán kommunikált-e, vagy nem.

A teljes, alapértelmezett titkosításra viszont legalább 2022-ig várni kell, ami azt jelenti, hogy a Messengerben elküldött, a Facebook szerverein keresztül átfolyó adatainkat a közösségi óriás folyamatosan monitorozhatja és akár értékesítheti is.

Azt korábban már beismerte a Facebook, hogy felügyelik a Messengeren keresztül elküldött üzeneteket és linkeket. Ezt a közösségi oldal azzal indokolja, hogy így sokkal könnyebben léphet fel a gyermekek kizsákmányolása és az őket érő online bántalmazás ellen. A teljes körű titkosítás pedig azt jelentené, hogy az ilyen jellegű üzeneteket nem jelölheti meg káros, kéretlen tartalomként egyik fél sem, így a Facebook nem tudna kellő minőségben és gyorsaságban fellépni ellenük, és nem tudnának a hatóságokkal együtt dolgozni, ha szükséges – állítják.

A gyermekek védelmére vonatkozó indokaik jogosak. Amíg a WhatsAppon keresztül csak úgy lehetséges kommunikálni, ha küldő és fogadó fél ismerik egymás telefonszámát, addig a Messengeren keresztül bárkire ráírhatunk, aki rendelkezik Facebook-regisztrációval. A nagyszámú fiatal felhasználót ez veszélynek teszi ki.

Szintén a Facebook által birtokolt közösségi oldal, az Instagram nemrég vezette be, hogy felnőttek ne tudjanak üzenetet küldeni olyan fiatalkorúaknak az alkalmazáson keresztül, akik nem követik egymást kölcsönösen, ilyen védelmi vonalról a Messengerben azonban egyelőre nincs hír.

Az angol gyermekvédelmi szervezet, az NSPCC szerint azzal, ha a Facebook bekapcsolja a Messenger végpontok közötti titkosítását, egyébként elkerülhető veszélynek teszi ki a gyermekeket. Ez pedig nem csak teoretikus veszély. Az Egyesült Királyságban idén májusban elkaptak egy 36 éves pedofil férfit, aki az interneten 13 éves lánynak adta ki magát, és szexuális tartalmú képeket és videókat zsarolt ki több, 15 év alatti gyermektől. A hatóságok szerint a pedofil férfi lenyomozása és lekapcsolása sokkal nehezebb lett volna, ha a Facebook végpontok közti titkosítási pajzsot használna az Instagramon és a Messengeren.

A közösségi oldal szóvivője a Forbesnak adott nyilatkozatában azt mondta, a végpontok közötti titkosítást úgy tervezik a Messengerbe, hogy továbbra is jelölni lehessen a kéretlen, káros tartalmakat az online zaklatás megelőzése érdekében. A gyermekvédelmi hatóságok és még az MI5 is attól tartanak, hogy a titkosítással megnő a jelentetlen és lenyomozhatatlan online bűncselekmények száma.

Felhasználóként a legegyszerűbb megoldást az jelentheti, ha a Facebook Messengert nem használjuk kényes, személyes adatok, például okmányok számának, jelszavaknak, banki adatoknak megosztására még akkor sem, ha a felet, akinek küldjük, személyesen ismerjük. Helyette érdemes egy végpontok közötti titkosítást használó szolgáltatást, például a Signalt, WhatsAppot vagy iPhone-on az iMessage-t használnunk, a Messengerre pedig csak a triviálisnak mondható kommunikációt hagyni.