A virtuális térbe költözött az egyik legnagyobb brit mobiltelefonos gyűjtemény, amelyben egészen 1984-ig visszamenőleg gyártott mobilokat találhat az érdeklődő.

A Mobile Phone Museum néven futó projektet Ben Wood gyűjtő álmodta meg még 2004-ben. 2019-ben összefogott a szintén magángyűjtő Matt Chatterley-vel, egy évvel később pedig kisebb csapattal kiegészülve létrehoztak egy nonprofit szervezetet, mellyel céljuk, hogy az összegyűjtött mobiltechnológiai örökséget óvják, bővítsék és megőrizzék az utókornak.

Összesen 200 különböző gyártó 2000-nél is több (a cikk írásakor az adatbázis szerint 2130) egyedi készüléke található meg az adatbázisban, ha a duplikátumokat is számba vesszük, akkor 3500 mobiltelefonnál is több van a digitalizált gyűjteményben. Ennek bővítését vásárlással, illetve adományok fogadásával teszik meg. Amikor új eszköz kerül a gyűjteménybe, katalogizálják, nagy felbontásban lefotózzák, felcímkézik, majd egy biztosított tárolóba helyezik. Ha az eszköz adományként érkezett a gyűjteményhez, az adományozó nevét is feltüntetik a weboldalon.

A katalógusban a feltöltött telefonok között több módon lehet keresni:

• típus alapján, például QWERTY-billentyűzetes eszközök, kagylótelefonok, szétcsúsztatható mobilok;
• márka alapján, az ábécé sorrendjében;
• a múzeum saját rendezése alapján minigyűjteményekben, például ki lehet listázni, hogy milyen mobilokat használt James Bond a filmekben, vagy rákereshetünk a gyűjtemény Japán-exkluzív eszközeire;
• gyártási év alapján, ahol nemcsak a gyűjtemény tagjait láthatjuk az oldalon, hanem név és egy rajzolt illusztráció alapján olyan készülékeket is, melyeket még nem sikerült megszereznie a múzeumnak.

Ha egy, a múzeum gyűjteményében megtalálható készülékre kattintunk, a mobil saját oldalára jutunk, ahol fényképeket láthatunk a készülékről elöl-, hátul- és oldalnézetből. Emellett a bejelentésének dátumát, súlyát, fejlesztési kódnevét (ha volt), egy rövidebb-hosszabb leírást, az eszköz videós reklámjait (ha vannak) és a kapcsolódó modelleket láthatjuk.

Vannak a gyűjteményben olyan készülékek is, melyek soha nem jutottak el a megjelenésig, illetve találhatunk rengeteg olyat is, ami a magyar piacon nem, csak tőlünk nyugatabbra vagy keletebbre volt kapható (például a T-Mobile Sidekick vagy a BlackBerry Oslo). Az oldal angol nyelvű, de könnyedén érthető, itt lehet böngészni.

Ha pedig érdekli egy hasonló magyar kezdeményezés, nézze meg az Index fotóit a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szervezte 2019-es GSM – Generációk Saját Mobiljai című kiállításról.