Itt a Cyborg 2.0, miután Kevin Warwick, a Reading Egyetem professzora újabb lépést tett az ember-gép szimbiózis megvalósulása felé. Egy sebészcsoport mintegy három milliméter széles, a központi idegrendszerhez száz hajszálvékony elektródával kapcsolódó szilikon-négyszöget ültetett a tudós bal csuklójába. A "huzalok" egy, számítógépekkel rádiókapcsolatban álló adó/vevőkészüléken keresztül továbbítják az idegrendszer jelzéseit.

Amennyiben sikeres a kísérlet, messzemenő gyógyászati következményei lehetnek: a gerincagy-károsodásban szenvedők, mint Christopher Reeve, az egykori Superman számára csillantja fel a reményt. Sokak szerint Warwick csak a minél nagyobb reklámot hajtja maga körül. "Kissé extrém lenne, hogy csak a publicitás miatt essek át egy kétórás operáción" - nyilatkozta a professzor a hozzávetőleg félmillió fontos kísérletről. Hasonló beavatkozást korábban csak majmokon és macskákon hajtottak végre.

Natasha Vita-More elkészült a jövő-test, Primo 3M+ legújabb, multifunkcionális változatával. A cyborg-modell létrejöttében (többek között) Robert Freitas, Marvin Minsky, Hans Moravec, Vernor Vinge segédkeztek.

Agysebész robot

A Richmondi (Brit Kolumbia) MDA cég az agysebészeket az operáció közben segítő robotot fejleszt. A szerkezet két karból áll, két a műtőorvosnak 3D-s képeket prezentáló kamerával van felszerelve. A robotkarokhoz a Calgary Egyetemen kidolgozott MRI rendszer juttatja el a szükséges adatokat.

Szintén a Calgary Egyetemen, egy új VR-szobában a kutatók és a diákok az emberi test szerkezetét, belső felépítését boncolás nélkül tanulmányozhatják. A két és fél köbméteres helyiségben, a falra négy kivetítőből érkeznek a sztereoszkópikus lencséken keresztül megtekinthető képek. Az egyetem azt tervezi, hogy a képsorozatot az átlagos férfi, illetve női testet anatómiai részletességgel, 3D-ben ábrázoló Visible Human Projecttel köti össze.

A Cornell Egyetem biológusai, Carlo Montemagno irányításával, a növények és az állatok számára a tápanyagot használható energiává alakító ATPase enzimről modellált, egy méter milliárd részét alig kitevő, molekuláris motort terveztek.

Intelligens egyenruhák

Az MIT-n - az amerikai hadsereg ötvenmillió dolláros támogatásával - egy, a nanotechnológia katonai alkalmazására (például új, a maiaknál sokkal hatékonyabb, "okos" egyenruhák gyártására) szakosodott intézetet alapítottak.

A Purdue Egyetem kutatói száz atom átmérőjű nanocsöveket fejlesztettek. Először "szülő-molekulákat" hoztak létre, melyek vízben hosszú csövekké összeálló vékony gyűrűkké formálódtak. A csövek felületén más molekulák összeszedésére alkalmas "kampók" találhatók. A "kampók" lehetővé teszik, hogy a csövecskéket speciális elektronikus célokra, például angström-méretű áramkörök gyártására használják fel.

Több ázsiai ország szintén jelentős összegeket fektet a nanotechnológiai fejlesztésekbe: Dél-Korea 1,3 milliárd dollárt tíz évre, Tajvan hatszázmilliót hat évre, míg az ilyen jellegű kutatásokra szánt japán állami támogatás 2002-ben hozzávetőleg hatvanhárom százalékkal növekszik majd. A 444 millió dollár harmadát a nanotechnológiához kapcsolódó információs technológiai kutatásokra, harminc százalékát pedig konkrét "nanoeszközök" előállítására szánják. A versenyből Kína se marad ki: a következő öt évben az állam 242 millió dollárral támogatja a nanotechnológiát. Az ottani kutatások jelenleg ötven egyetemen, húsz intézetben, és több mint száz vállalatnál folynak.

Linden World

Moore törvénye még húsz évig áll

Calvin Chenming Hu, tajvani kutató szerint Moore törvénye 2028-ig, vagy 2024-ig marad érvényben, ugyanis az alapvető határnak tekinthető, kilencnanométeres eszközök elkészítésére korábban nincs reális esély.

Rosedale és Mitch Kapor

A San Francisco székhelyű Linden Lab Linden World címmel új, 3D-s, online, a felhasználók által szabadon alakítandó, belakható virtuális világot hozott létre. A (Mitch Kapor tanácsait követő) cégalapító Philip Rosedale szerint Linden World leginkább Neal Stephenson kultikus cyberpunk regényének, a Snow Crash-nek a Metaverse-éhez hasonlítható.